Wikipédia

„Zrínyiújvár” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a vázlatán
1. sor:
[[Fájl:Zrínyiújvár.jpg|bélyegkép|jobbra|230px250px|A vár egy [[1665]]-ben készült német térképen.]]
'''Zrínyiújvár''' vagy más néven '''Új-Zrínyivár,''' ([[horvát nyelv|horvátul]]: '''Novi Zrin''') [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] [[horvát bán]] által épített erősség a [[Mura]] folyó mellett, [[Murakeresztúr]] közelében. Elhelyezkedését még nehezen tudják megállapítani, egyelőre folynak a kutatások.
 
== Története ==
A vár építését a bán azért kezdte el, hogy védelmet biztosítson a horvát területek, valamint a [[Ausztria|déli osztrák]] tartományok számára, alapítása azonban kifejezetten ellentétes volt a korábban megkötött békeszerződések előírásaival.
 
[[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] [[1661]]-ben kezdte el építeni a várat egy [[németalföld]]i hadmérnökkel. A [[Nagykanizsa|kanizsai]] törökök előzőleg terepfelméréseket végeztek egy 2000 fős sereggel, mert ők akartak itt egy újabb erősséget emelni; erre a bán hamar rájött, és meg kívánta előzni őket a szándékukban. A lassan felépülő várnak családja származási helye, [[Zrin|Zríny]] után adta a nevét. Egy, a korábbiaknál sokkal komolyabb erődítményt kívánt létrehozni, mert a közelben álló [[Légrád]]nak nem kedveztek a környezeti és terepviszonyok, különösen tavasszal, amikor a [[Dráva]] áradása a vár alatt tetőzött. Ráadásul a török portyázóktól sem tudta olyan hathatósan védeni a [[Muraköz]]t, [[Szlavónia|Szlavóniát]], a Dráva és a [[Száva]] közét, sőt még [[Stájerország]]ot, [[Krajna|Krajnát]] és [[Friaul]]t sem.
 
A vár pontos elhelyezkedése sokáig bizonytalan volt, de [[Raimondo Montecuccoli|Montecuccoli ]] generális 1664-es, a vár török ostromát megelőzően készített, a csapatai elhelyezkedését ábrázoló vázlat alapján helye viszonylag pontosan behatárolható.
[[Fájl:Zrínyiújvári tábor (1664).jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A vár elhelyezkedése▼
Montecuccoli [[1664]]-ben készült vázlatán.]]
 
▲[[Fájl:Zrínyiújvári tábor (1664).jpg|bélyegkép|jobbra|200px250px|A vár elhelyezkedése Montecuccoli [[1664]]-ben készült vázlatán ]]
A vázlaton felismerhető a ma Principális csatornaként ismert vízfolyás (a rajz felső szélétől lefelé kanyargó vízfolyás), amelynek bal partján, a Mura völgyének magaspartján található az erősség. A vázlatnak megfelelő helyen, amely Belezna[http://www.belezna.hu] község külterülete, kopjafás emlékhely található [http://www.panoramio.com/photo/8585191].▼
 
▲A vázlaton felismerhető a ma [[Principális csatornaként-csatorna]]ként ismert vízfolyás (a rajz felső szélétől lefelé kanyargó vízfolyás), amelynek bal partján, a Mura völgyének magaspartján található az erősség. A vázlatnak megfelelő helyen, amely Belezna[http://www.belezna.hu[Belezna]] község külterülete, kopjafás emlékhely található .<ref>[http://www.panoramio.com/photo/8585191 A kopjafás emlékhely].</ref>
Zrínyi leginkább Muraköz a védelmét akarta erősíteni, valamint kiépíteni egy támaszpontot, amelyből kiindulva megkezdhetik Kanizsa visszafoglalását, s ahonnan további hadjáratokat indíthatnak a törökök uralta területre; egyébiránt a törököknek Kanizsával való összeköttetését is gátolta az új erősség. Zrínyiújvár ugyanakkor a hosszabb távú török portyázásokat is megakadályozta, melyek olykor az osztrák területeket is sújtották. Innen jobban figyelemmel tudták kísérni a török hadmozdulatokat, és azok ellen gyors ellenintézkedéseket tudtak tenni.▼
 
▲Zrínyi leginkább [[Muraköz]] a védelmét akarta erősíteni, valamint kiépíteni egy támaszpontot, amelyből kiindulva megkezdhetik Kanizsa visszafoglalását, s ahonnan további hadjáratokat indíthatnak a törökök uralta területre; egyébiránt a törököknek Kanizsával való összeköttetését is gátolta az új erősség. Zrínyiújvár ugyanakkor a hosszabb távú török portyázásokat is megakadályozta, melyek olykor az osztrák területeket is sújtották. Innen jobban figyelemmel tudták kísérni a török hadmozdulatokat, és azok ellen gyors ellenintézkedéseket tudtak tenni.
 
Habár a vár nem felelt meg a legkorszerűbb követelményeknek, s további építések lettek volna szükségesek, amit pénz hiányában nem lehetett megtenni, több funkcióját mégis sikeresen ellátta.
 
A vár építését a [[bécs]]i udvar a béke fenntartása érdekében hiába próbálta megtiltani, Zrínyi ennek ellenállt. A törökök is panaszt nyújtottak be, de mindhiába; [[1661]]-ben született egy osztrák-török megállapodás a vár lerombolásáról, amelyre végül nem került sor. A konfliktus éleződésével Zrínyiújvár építését a törökök a névleges indokok között említették az 1663-16641663–1664. évi háború megindításakor.
 
== A vár ostroma ==
Lsd. bővebben: [[{{Fő|Zrínyiújvár ostroma]]}}
 
Kanizsa 1664. májusi, sikertelen ostroma után az egyesült keresztény seregek Zrínyiújvár alá vonultak el a beérkező [[Köprülü Ahmed]] nagyvezír vezette török fősereg elől. A haderő zöme átkelt a [[Mura]] folyón, hogy bevárja az észak felől érkező [[Raimondo Montecuccoli]] császári főparancsnok vezette seregeket. A várban kb. 1900 katona maradt, akik [[Horváth András]] kapitány vezetésével kíséreltek meg ellenállni a június első napjaiban megindított módszeres török ostromnak. A felmentőként várt Montecuccoli hadai június 15-én érkeztek meg a vár közelébe, azzal a határozott paranccsal, hogy tartóztassa fel a török fősereget mindaddig, amíg a [[Duna]] mentén a [[Rába|Rábához]] nem érkeznek a [[Rajnai Szövetség]] egyesült erői, majd pedig visszavonulva csatlakozzon ahhoz. Ilyen körülmények között Montecuccoli nem avatkozott be Zrínyiújvár ostromába; magának Zrínyinek az ellenkezése dacára végül június 30-án úgy döntött, hogy kiürítteti és felrobbantja a várat, hogy az ne kerüljön a nagyvezír seregeinek kezébe. A parancs végrehajtása előtt azonban a janicsárok döntő rohamot vezényeltek, aminek a megzavarodott helyőrség nem tudott ellenállni, így a vár még aznap elesett. Az ostromnak 1266 védő esett áldozatául, köztük volt a vár kapitánya, Horváth András is. A nagyvezír július 7-én felrobbantotta a várat, amely eltűnt a föld színéről, soha nem építették újjá.
 
A [[Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem]] kutatásai szerint <ref> [http://kapos.hu/hirek/kultura/2010-05-19/felepitettek_az_eltunt_zrinyi-ujvart.html A vár makettje] és [http://www.zmne.hu/Forum/03oktnov/ortilos_.htm Emlékhely avatás]</ref> a vár [[Őrtilos]] és [[Belezna]] község között terült el.
 
==Jegyzetek==
{{források}}▼
 
=== Külső hivatkozáshivatkozások ===
* Perjés Géza: ''A szentgotthárdi csata [[1964]].'' (Szentgotthárd, helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok,'' [[Szombathely]], [[1981]].) <small>ISBN 963-03-1192-5</small>
* Tóth Sándor László: ''Az 1663-64. évi háborúk. In.: ''Nagy képes millenniumi hadtörténet 177-180.'' (Budapest, 2000.)
* [[Hiller István]]: ''Zrínyi Miklós''. In: Nagy képes millenniumi arcképcsarnok.'' (Budapest, 1999.)
* Szilágyi Sándor: [http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400409.htm Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története]
 
[[Kategória:Horvátország várai|Zri~nyiu~jva~r]]▼
==Források==
▲{{források}}
▲[[Kategória:Horvátország várai]]
 
[[en:Novi Zrin]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zrínyiújvár”