„Teszlek Süveg” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
10. sor:
„Új koromban - eltelt már vagy ezer év azóta - Élt e földön négy nagy mágus; róluk szól e nóta.Hősi lelkű Griffendél, kit tágas sík nevelt;Szép Hollóhát - ifjúsága zord hegyek közt telt; Szelíd szívű Hugrabug, kies völgyek lánya;S ravasz Mardekár - hazája erdők ingoványa.Kell egy mágus-tanház - vélte a hőskor négy bölcse. A Roxfort lett közös álmuk, s munkájuk gyümölcse. Kezdetektől volt egy háza mind a négynek,hiszen ki-ki más-más virtust tartott fő erényének. Bátor szívű ifjak gyűltek Griffendél köré.Hollóhát az észt helyezte mindenek fölé. A szorgosokhoz húzott mindig jó Hugrabug szíve. S a becsvágyók közül kerül ki Mardekér sok híve. Egy kérdésre kerdeste még a négy bölcs a választ:Holtunk után az ifjaknak házat vajh ki választ? Griffendél fejéhez kapott,levett tóla engem;észt töltött belém a négy ,s ím: Teszlek Süveg lettem. Húzztok hát fületekre,ne tátsátok szátok! Megtudjátok menten, melyik ház illik hozzátok!” (harmadik könyv)
„Hajdan, mikor új voltam még, négy mágus összeállt, s eldöntötték, létrehoznak egy varázslótanodát, hol az ifjak hallgathatják oktatóik bölcs szavát, s továbbathatják a vének tudásuknk legjavát. Sokan mondták nemes a cél, melyért a Négy síkra szállt;nem hitték, hogy valaha is rút viszály közéjük áll. Mély barátság fűzte egybe Griffendélt és Mardekárt; jóban-rosszban összetartott Hugrabug és Hollóhát. De jaj, egységük víg napját széthúzásnak bús éje követte - és erről szól a Teszlek Tüveg meséje. Szólt Mardekár: „''Az jöjjön, ki mágus szülők gyermeke.''” Szólt Hollóhát: „''Azt tanítsuk kinek éles az esze.''” Szólt Griffendél: „''Iskolánkba bátor ifjak jöjjenek.''” Szól Hugrabug: „''Énelőttem egyenlő minden gyerek.''” Véleményük különbözött, össze mégse vesztek. Eldöntötték, mindannyian felelősek lesznek egy-egy házért, mely az övék:így Mardekár, teszem azt,magához hívatott minden tiszta vérűt és ravaszt.Hollóhátnál az okosok hasznát látták eszüknek;bátor lelkű társaik meg Griffendélhez kerültek. Hugrabughoz ment a többi. De akkoriban még négy hű barát vot a négy ház, szent volt a szövetség.Sok-sok évig honolt béke köztük, s egyetértés;Míg nem végül kapzsi becsvágy, sima szó, kísértés egymás ellen fordította a négy büszke házat, és közöttük féltékenység, gyűlölködés támadt. Egy ideig már-már úgy tűnt a roxfortnak vége - hiszen barát brátnak lett esküdt ellensége. Végül aztán egyik reggel elment a vén Mardekár;és az ádáz tusa nyomban véget is ért; haj, de már nem lett újra egy , mi egy volt ,s négy házunk azóta bús emlékét örzi annak, mit elsír e nóta. Így eshetett hogy megkaptam kényszer szűlte posztomat. Kár, hogy ami egyben teljes, négybe épp én osztom azt. Dalomba pár újabb strófát azért szövök ma bele, mert, bár elvégeztem a munkám, sejtem kárt teszek vele. Régi bűbáj kötelez rá, hogy betöltsem tisztemet, de oldom, mit kötni kéne - s ebből, félek, baj lehet. Éber szemmel lássátok meg mind a baljós jeleket! Veszály les ránk! Ártó szándék, zord ellenség fenyeget! Egység kell most, összefogás; ha széthúzunk, elveszünk...És most jöjjön a beosztás.Essük túl rajta, gyerünk! (ötödik könyv)
{{Portál|Harry Potter|-}}
| |||