Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
* [[Szerencsejátékosok tévedése|Szerencsejátékos torzítása]]. Ennek lényege, hogy egy olyan esetben, ha egy illető hatszori feldobás alkalmával mindig fejet dobott, akkor az emberek a következő dobás valószínűségének értékelésekor az írásnak nagyobb esélyt szavaznak. Ennek oka, hogy az emberek nem veszik észre, hogy ezek a véletlen események függetlenek egymástól.<ref name="Fiske2006">Fiske, Susan, T., (2006) Társas Alapmotívumok, ''Osiris Kiadó'', Budapest</ref>
* A reprezentativitási heurisztika miatt az emberek a valószínűségeket az alapján becsülik meg, hogy egy eset mennyire hasonlít egy osztályhoz. A lényege, hogy az embereknek hajlamuk van arra, hogy inkább a hasonlóság, mint a logikusan kiszámítható valószínűségek alapján hozzanak döntéseket. Az alapján döntünk, hogy egy adott [[inger]] mennyire hasonlít sztereotip elvárásainkhoz. Például: István nagyon félénk, és visszahúzódó, rendszerető ember, a részletek megszállottja. Egy választandó listából inkább választjuk a könyvtárost[[könyvtáros]]t, mint a [[paraszt|mezőgazdászt]], pedig az utóbbiból több van.<ref name="Fiske2006"/>
* Keresési torzítás szerint azok a szavak, melyek egy adott [[betű]]vel kezdődnek, könnyebben előhívhatók, mint azok, amelyekben az adott betű nem kezdő pozícióban van.<ref name="Fiske2006"/>
* Az előhívási torzítás lényege, hogy az emberek a könnyen előhívható események valószínűségét túlbecsülik (pl.például [[repülő ]]szerencsétlenség).<ref name="Fiske2006"/>
* A lehorgonyzási és igazítási heurisztika alapján azt mondhatjuk, hogy a végeredmény függ az első operandus értékétől, amelyhez lehorgonyozzuk a számításainkat, míg az igazítás, amellyel az eredményt korrigáljuk, gyakran elégtelen.<ref name="Fiske2006"/>
 
146 763

szerkesztés