Főmenü megnyitása

Módosítások

WP forma
'''Amos Nathan Tversky''' ([[Haifa]], [[Palesztina]], ma [[Izrael]], [[1937]]. [[március 16.]] – [[Satford]], [[Kalifornia]], [[1996]]. [[június 2.]]) kognitív és matematikai [[pszichológus]], aki úttörője volt a [[kognitív tudomány]]oknak.
 
==Életútja==
 
Tversky [[Izrael]]ben egészen pontosan [[Haifa|Haifában]] született. Az [[Izrael hadereje|Izraeli Védelmi Erőknél]] szolgált (légi deszantosként), ahol egészen kapitányi rangig vitte, és bátorságáért kitüntetésben részesült. Tanulmányait a Jeruzsálemi Héber Egyetemen végezte. Doktori fokozatot az Ann Arbori Michigeni Egyetemen szerezte 1964-ben. Mielőtt a [[Stanford Egyetem|Stanfordi Egyetemre]] került volna, a Jeruzsálemi Héber Egyetemen tanított. MacArthur Közösségi Díjban részesült 1984-ben. Barbara Tversky-t vette feleségül, aki jelenleg a Columbiai Egyetem Tanárképző Karán az emberi fejlődési tanszék professzora. Bőrrákban halt meg. [[Posztumusz]] díjat kapott Daniel Khanemannal együtt a Lousville Egyetemtől 2003-ban.<ref>{{cite news |first=Karen |last=Freeman |title=Amos Tversky, Expert on Decision Making, Is Dead at 59 |url=http://www.nytimes.com/1996/06/06/us/amos-tversky-expert-on-decision-making-is-dead-at-59.html |publisher=The New York Times |date=6 June 1996 |accessdate=14 March 2009 }}</ref>
== Munkássága ==
=== Együttműködései ===
 
Hosszú távon együttműködött [[Daniel Khaneman]]nal, akivel közösen vizsgálták az emberi gondolkodás folyamatainak működését, és fedezték fel az ember kockázatértékelő mechanizmusait. Korai munkásságának zöme a [[mérés]] alapjaival foglalkozott. Társszerzője volt egy három kötetes tanulmánynak, melynek címe: ''A mérés alapjai'' (''Foundations of Measurement''). Kahnemannal közös munkája a valószínűségérzékelés pszichológiájára fókuszált. Kettejük nevéhez köthető a kilátáselmélet, melynek célja, hogy magyarázza az [[ember]]i irracionális [[gazdaság]]i döntéseket. Ezen munkásságukért, Daniel Kahneman [[Nobel-díj]]at kapott.<ref>{{cite news |first=Daniel |last=Altman |title=A Nobel That Bridges Economics and Psychology |url=http://www.nytimes.com/2002/10/10/business/a-nobel-that-bridges-economics-and-psychology.html |publisher=The New York Times |date=10 October 2002 |accessdate=14 March 2009 }}</ref> A későbbiekben Kahnemann a [[New York Times]]nak úgy nyilatkozott, hogy ezt a díjat valójában közösen kapták."<ref>{{cite news |first=Erica |last=Goode |title=A Conversation with Daniel Kahneman; On Profit, Loss and the Mysteries of the Mind |url=http://www.nytimes.com/2002/11/05/health/a-conversation-with-daniel-kahneman-on-profit-loss-and-the-mysteries-of-the-mind.html |publisher=The New York Times |date=5 November 2002 |accessdate=14 March 2009 }}</ref> Tversky számos publikációban együtt dolgozott [[Thomas Gilovich]], [[Paul Slovic]] és [[Richard Thaler]] tudósokkal.
 
===Kilátáselmélet===
==Életrajza==
 
[[Fájl:Kilataselmelet.png|thumb|350px|right|'''Kilátás elmélet:''' A grafikon képét tapasztalati úton nyerték. Lehet látni, hogy ugyanakkora veszteség esetén más szubjektív értéket kapunk, mint ugyanakkora nyereség esetén.]] A tisztán [[Matematika|matematikán]] alapuló gazdasági [[Modell (tudomány)|modellek]] fő kiindulópontja, hogy minden előfordulható végkifejletnek van egy az egyén számára kívánatos szubjektív értéke. Ez a szubjektív érték az egyéntől függően változik, de mindenképpen egy objektív érték, méghozzá a végkifejlet utáni [[pénz]]ben gazdagság függvénye. Ezt a szubjektív értéket kell megszorozni a szóban forgó végkifejlet valószínűségével, s így egy logikus, racionális, a matematika számára megfelelő modellt kapunk. Kahneman és Tversky modelljükben úgy gondolták, hogy az a célra vezető, hogy amennyire csak lehetséges megtartják a racionális matematikai eljárás alapelveit. Véleményük szerint elég, csak bizonyos részműveleteket helyettesíteni, olyan műveletekkel, melyek pontosabban illeszkednek a [[pszichológia]]i kísérleti tényekhez. Ez két fő változtatást eredményez: A végkifejlet értékét, nem közvetlenül a valószínűséggel szorozzuk meg, hanem egy olyan torzított függvénnyel, mely jobban megfelel az emberi valószínűségérzékelésnek. A végkifejletet nem az abszolút értékhez viszonyítjuk, hanem a jelenlegi állapothoz. Ez azt jelenti, hogy a szubjektív hasznossági függvény nulla pontja, azaz origója nem az abszolút nulla, hanem mindig a jelenlegi állapot. Ehhez a relatív nullaponthoz képest a függvény másképp „reagál” a veszteségre, mint a [[nyereség]]re. Kahneman és Tversky számos kísérleti eredmény alapján szerkesztették meg a görbét, melyről képesek vagyunk leolvasni, az emberi [[kockázat]]érzékelési, és döntési mechanizmusokat.<ref name="Mérő2007">[[Mérő László|Mérő, László]] (2007) A pénz evolúciója, ''Tericum Kiadó'', Budapest</ref>
Tversky [[Izrael]]ben egészen pontosan [[Haifa|Haifában]] született. Az [[Izrael hadereje|Izraeli Védelmi Erőknél]] szolgált (légi deszantosként), ahol egészen kapitányi rangig vitte, és bátorságáért kitüntetésben részesült. Tanulmányait a Jeruzsálemi Héber Egyetemen végezte. Doktori fokozatot az Ann Arbori Michigeni Egyetemen szerezte 1964-ben. Mielőtt a [[Stanford Egyetem|Stanfordi Egyetemre]] került volna, a Jeruzsálemi Héber Egyetemen tanított. MacArthur Közösségi Díjban részesült 1984-ben. Barbara Tversky-t vette feleségül, aki jelenleg a Columbiai Egyetem Tanárképző Karán az emberi fejlődési tanszék professzora. Bőrrákban halt meg. [[Posztumusz]] díjat kapott Daniel Khanemannal együtt a Lousville Egyetemtől 2003-ban.<ref>{{cite news |first=Karen |last=Freeman |title=Amos Tversky, Expert on Decision Making, Is Dead at 59 |url=http://www.nytimes.com/1996/06/06/us/amos-tversky-expert-on-decision-making-is-dead-at-59.html |publisher=The New York Times |date=6 June 1996 |accessdate=14 March 2009 }}</ref>
 
Ez két fő változtatást eredményez: A végkifejlet értékét, nem közvetlenül a valószínűséggel szorozzuk meg, hanem egy olyan torzított függvénnyel, mely jobban megfelel az emberi valószínűségérzékelésnek. A végkifejletet nem az abszolút értékhez viszonyítjuk, hanem a jelenlegi állapothoz. Ez azt jelenti, hogy a szubjektív hasznossági függvény nulla pontja, azaz origója nem az abszolút nulla, hanem mindig a jelenlegi állapot. Ehhez a relatív nullaponthoz képest a függvény másképp „reagál” a veszteségre, mint a [[nyereség]]re. Kahneman és Tversky számos kísérleti eredmény alapján szerkesztették meg a görbét, melyről képesek vagyunk leolvasni, az emberi [[kockázat]]érzékelési, és döntési mechanizmusokat.<ref name="Mérő2007">[[Mérő László|Mérő, László]] (2007) A pénz evolúciója, ''Tericum Kiadó'', Budapest</ref>
==Munkássága==
 
===Kilátáselmélet===
 
[[Fájl:Kilataselmelet.png|thumb|350px|right|'''Kilátás elmélet:''' A grafikon képét tapasztalati úton nyerték. Lehet látni, hogy ugyanakkora veszteség esetén más szubjektív értéket kapunk, mint ugyanakkora nyereség esetén.]] A tisztán [[Matematika|matematikán]] alapuló gazdasági [[Modell (tudomány)|modellek]] fő kiindulópontja, hogy minden előfordulható végkifejletnek van egy az egyén számára kívánatos szubjektív értéke. Ez a szubjektív érték az egyéntől függően változik, de mindenképpen egy objektív érték, méghozzá a végkifejlet utáni [[pénz]]ben gazdagság függvénye. Ezt a szubjektív értéket kell megszorozni a szóban forgó végkifejlet valószínűségével, s így egy logikus, racionális, a matematika számára megfelelő modellt kapunk. Kahneman és Tversky modelljükben úgy gondolták, hogy az a célra vezető, hogy amennyire csak lehetséges megtartják a racionális matematikai eljárás alapelveit. Véleményük szerint elég, csak bizonyos részműveleteket helyettesíteni, olyan műveletekkel, melyek pontosabban illeszkednek a [[pszichológia]]i kísérleti tényekhez. Ez két fő változtatást eredményez: A végkifejlet értékét, nem közvetlenül a valószínűséggel szorozzuk meg, hanem egy olyan torzított függvénnyel, mely jobban megfelel az emberi valószínűségérzékelésnek. A végkifejletet nem az abszolút értékhez viszonyítjuk, hanem a jelenlegi állapothoz. Ez azt jelenti, hogy a szubjektív hasznossági függvény nulla pontja, azaz origója nem az abszolút nulla, hanem mindig a jelenlegi állapot. Ehhez a relatív nullaponthoz képest a függvény másképp „reagál” a veszteségre, mint a [[nyereség]]re. Kahneman és Tversky számos kísérleti eredmény alapján szerkesztették meg a görbét, melyről képesek vagyunk leolvasni, az emberi [[kockázat]]érzékelési, és döntési mechanizmusokat.<ref name="Mérő2007">[[Mérő László|Mérő, László]] (2007) A pénz evolúciója, ''Tericum Kiadó'', Budapest</ref>
 
===Torzítások, és heurisztikák az emberi kognícióban===
 
==Források==
 
{{források}}
 
*{{Fordítás|en|Amos Tversky}}
 
[[Kategória:A matematika pszichológiája]]
146 763

szerkesztés