„Tiszafüred” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Városrsézei: hogy hozott össze egy ekkora település 4 irányítószámot magának? |
|||
30. sor:
== Története ==
=== A neolitikumtól a Honfoglalásig ===
Régészek ugyan már ie. 4500-4400 tájékáról származó kerámiatöredékeket találtak a környéken, de valódi településnyomokat csak ezt követő korokból sikerült feltárni a kutatóknak, ám azok igen jelentősek: Tiszafüred területe a bronzkor egyik legjelentősebb lelőhely-együttese a Kárpát-medencében. Az ásotthalmi és majoroshalmi homokbuckákból több, mint 1000 sírt tártak fel, melyek ie. 1900-1500 között itt fekvő település nyomait mutatják a használati tárgyakkal, fegyverekkel, ékszerekkel együtt. A terület kedvező adottságait mutatja, hogy a későbbi kelta és szarmata korokból is találtak itt leleteket. Külön érdekesség a mai Morotvaparton feltárt 7 darab földbe mélyített ház, melyeket a gepidák hagytak ránk 455-566 között. A népvándorlás korának egy másik kiemelkedő népe, az avarok temetkezőhelye, a maga 1300 sírjával a legjelentősebb Kárpát-medencei lelet. A kutatók feltételezései szerint az avarok egyik mellékfejedelmének éltek itt alattvalói, akiknek feladata volt a tiszai átkelőhely védelme.
=== A Honfoglalástól a Rákóczi-szabadságharc befejezéséig ===
A Tiszafüred környéki földrajzi nevek (Taskóhát, Csákhalom etc.) is jelzik, hogy a honfoglaló seregek az Anonymus által is leírt Egyek-dorogmai révnél keltek át a Tiszán.
Az államalapítás utáni időkről vallanak az örvényi Templomdombon feltárt leletek: egy Árpád-kori települést és temetőt rejtett itt a föld. A korabeli oklevekben "Eurem"-nek írott Örvény falu két, egymással párhuzamosan húzódó dombon feküdt. E két kiemelkedés között haladt a 9 méter széles kocsiút, melyek jól látszottak a feltáráskor. Egy harmadik kiemelkedésen, a Templomdombon állt a falu temploma, mely az 1100-as évek legvégén épülhetett. Mellette több mint 50 földbe mélyített házat tártak fel, amelyek azonban nem mind egyidőben léteztek.
Örvény és Füred neve az írásos forrásokban legkorábban 1261-ben, illetve 1273-ban fordul elő. Azonban a fentebb már említett templomdombi leletek, illetve a tiszafüredi református templom délkeleti oldalfalának román stílusú, a XIII. század elejére datált részletei azonban a két település korábbi létezésére utalnak. Az I. István király idejében vámjogot nyert, révvel is bíró Örvény jelentékenyebb hely volt Fürednél. A "Fyred"-ként írott települést Imre király adományozta a nagyváradi püspöknek az 1200-as évek végén és maradt annak birtoka a XVI. század végéig.
Hatvan (1544) és Szolnok (1552) eleste után Füred török fennhatóság alá került. A hadjáratok és a portyázások, illetve a kétfelé adózásból eredő zaklatások ellenére a XVI. század végéig folyamatosan lakott maradt. 1571-ben a török összeírók egy templomot, 46 házat és 47 családfőt jegyeznek fel.
A tizenöt éves háború során azonban Füred többször is elnéptelenedik (1596 és 1599). A település betelepítésére a Szemere családba házasság révén bekerült Várady Pankotay János földbirtokos tesz kísérletet, mely legkésőbb 1625-re fejeződhetett be. Azonban a törökellenes felszabadító harcok, majd a Rákóczi-szabadságharc idején legalább öt alkalommal válik ismét lakatlanná Füred (1672-ben a török égette fel, 1678-ban és 1686-ban a lakosság elmenekült, 1705-ben és a 1706-ban pedig a császáriak és a délvidéki rácok dúlták fel).
=== Az 1700-as évek elejétől az 1800-as évek közepéig ===
Az újratelepedés 1708-1710 között vette kezdetét. A gyors és sikeres újrakezdést bizonyítja, hogy 1744-re vásártartási jogot nyert, mely a mezővárosi jog megszerzésével is társult. A mezőváros folyamatos gyarapodását figyelhetjük meg: a lakosságszám 1784 és 1869 között 3499-ről 6622-re nőtt. Ebben az időszakban bontakozott ki előbb a görögök, később a zsidók révén a kereskedelem is. Az 1750-es évektől fejlődésnek indul a kézművesség: a szűcs, a csizmadia, a szabó és a nyerges mesterség. Melyet számos másik szakma követ céhekbe verődve.
1852-re már a környék kiemelkedő települése, miközben forgalmi szerepe egyre csak erősödött. Az 1830-as években állandó folyami átkelőhely, fahíd épült a Tiszán (Füred kivételével csupán Tokajnál, Szolnoknál és Szegednél volt ekkor átkelő a folyón). Az átkelőhely jelentősége az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hadműveleteinek során is jól nyomon követhető: a szabadságharc alatt Heves vármegye székhelye lett a település s a dicsőséges tavaszi hadjáratot is Füredről indította meg magyar haderő.
=== A XIX. század második és a XX. század első fele ===
A polgári fejlődés a XIX. század végén vette kezdetét, mely népességrobbanással jár Füreden. A település lakosságszáma 1870 és 1930 között 7165-ről 10840-re gyarapszik. Tiszafüred a polgári közigazgatás járási szintű központja lett: főszolgabíróság, járásbíróság, adóhivatal, telekkönyvi hivatal, csendőrségi szakaszparancsnokság. Az infrastruktúra megjelenése elősegítette az agrárváros modernizálását (iskolák, gyógyszertárak, bankok, vendéglők, posta, telefonközpont).
Tiszafüred polgárosodását jelentős mértékben segítették az 1890-es években kiépült vasútvonalak. A Debrecen-füzesabonyi vonal 1891-ben, a Karcag-tiszafüredi vasút pedig 1896-ban épült meg. A sikeres évtizedek lendületét azonban az első világháború megtörte.
=== Az I. világháborútól a rendszeváltásig ===
Az [[1950-es megyerendezés]] során a Tiszafüredi járás Tisza-jobbparti fele, benne Tiszafüred is Heves megyéből [[Szolnok megye|Szolnok megyébe]] került. A szocialista iparosítás jótékony hatással volt a lendületét vesztett település számára, hajó- és darugyár, valamint alumíniumgyár és gyógyszercsomagoló létesült Tiszafüreden. A duzzadó népesség és területi növekedés miatt [[1966]]-ban magába olvasztotta [[Tiszaörvény]]t; majd [[1984]]-ben [[város]]sá nyilvánították és egyidejűleg hozzácsatolták [[Tiszaszőlős]]t is.
56 ⟶ 67 sor:
Sorra nyitnak a multinacionális cégek bevásárlóegységei, rendeződik az infrastruktúra és a város vezetése világos jövőképpel vágott neki a 3. évezrednek.
=== Lakosság ===
1784: 3499
1827: 4286
1848: 4777
1869: 6622
1870: 7165
1910: 9722
1930: 10840
1941: 11472
1949: 11484
1984: 14700
=== Népcsoportok ===
| |||