„Salzburgi Ünnepi Játékok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
A '''Salzburgi Ünnepi Játékok''' (Salzburger Festspiele) a világ egyik legjelentősebb zenei fesztiválja, amelyet 1920 óta – néhány [[második világháború]]s évet kivéve – folyamatosan megrendeznek. A fesztivál minden nyár júliusa végén kezdődik, és öt hétig tart [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] szülővárosában, az ausztriai [[Salzburg]]ban.
Az első salzburgi nyári fesztivált 1877-ben rendezték meg, míg a másodikra csak évtizedek múlva, 1910-ben került sor. Az évenként megrendezendő fesztivál megrendezésének gondolata először 1914-ben merült fel, amikor Friedrich Gehmacher és Heinrich Damisch hozott létre egy egyesületet, a Salzburger Festspielhaus-Gemeindét, amely egy Mozart köré épülő zenei és drámafesztivál létrehozását tűzte ki célul. Az elképzelés az [[első világháború]] miatt csak 1917-ben került újra napirendre. Ekkor [[Max Reinhardt]], a híres színházi rendező javasolta a fesztivál megrendezését, majd [[Hugo von Hofmannsthal]], a költő és drámaíró, konkrét programjavaslattal is előállt. Az ötlethez támogatóként csatlakozott még [[Richard Strauss]] zeneszerző, Alfred Roller
Az első előadásra 1920. augusztus 22-én került sor, amikor Hoffmanstahl darabját, a ''Jedermann''
1926-ban a Felsenreitschule (Sziklába vájt lovasiskola) is a rendezvény helyszíne lett, 1927-re pedig – a Hofstallkaserne megszerzésével és átalakításával létrejött a Salzburger Festspielhaus (Fesztiválpalota). Azzal, hogy az operák, a drámák és a zenei előadások számára méltó helyszínt sikerült létrehozni, a fesztivál hírneve és elismertsége egyre emelkedett. A zenei repertoár elsősorban Mozart műveire épült, de más komponisták darabjai is színre kerültek, például [[Giuseppe Verdi|Verdi]] ''[[Falstaff]]''ja és [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] ''[[Fidelio|Fideliója]]''. Az 1928-as fesztiválplakáton jelent meg először az a fesztiváljelkép vagy logó (Poldi Woytek grafikus alkotása), amit a mai napig is használnak. 1936-ban Joseph Messner megkomponálta azt a fanfárt, amely máig a fesztivál hivatalos dallama.
Az 1934 és 1937 közötti évek a fesztivál aranykorának számít, amikor a világ vezető karmesterei, [[Arturo Toscanini]] és [[Bruno Walter]] dirigáltak remek előadásokat. Érdekes fellépések, illetve bemutatók is voltak Salzburgban. Például 1936-ban bemutatkozott a fesztiválon, a Felsenreitschuléban a Trapp család kórusa, és ebből a történetből született ''[[A muzsika hangja]]'' című musical és film. 1937-ben Boyd Neel és zenekara bemutatta [[Benjamin Britten]] ''Változatok egy Frank Bridge-témára'' című művét.
A fesztivál népszerűsége megszenvedte az [[Anschluss]]t 1938-ban, sok művész – maga Hoffmanstahl is – nem kívánatos személy lett Salzburgban, elmaradtak a külföldi nézők, és 1943-ban ideiglenesen fel is függesztették a megrendezését. A [[második világháború]] után a salzburgi fesztivált 1945-ben, közvetlenül a [[Győzelem napja#Európa: május 8.|győzelem napja]] után nyitották meg újra. Hofmannsthal ''Jedermann''ját ismét bemutatták, és azóta is minden évben műsorra kerül. Azok a művészek, akik a náci időkben nem voltak szívesen látottak – például [[Solti György]] és Rolf Liebermann –, visszatértek, és sikeres közreműködői voltak a fesztiválnak. 1946-tól ismét fellépett a Bécsi Állami Opera társulata és a Bécsi Filharmonikusok.
Az ünnepi játékok 1950-tól komoly állami és tartományi támogatásban részesül. 1960-ra
2007 óta Jürgen Flimm a fesztivál intendánsa, a színházi vezető pedig Thomas Oberender. A fesztivált 1964 óta egy-egy fontos személyiség előadásával nyitják meg. Az előadók között [[Hanák Péter]] (1988), [[Göncz Árpád]] (1993) és [[Szabó István (filmrendező)|Szabó István]] (2004) is szerepelt.
| |||