„Sokorói-dombság” változatai közötti eltérés

[[KépFájl:Skanzen Sokorói tájház.JPG|350pxbélyegkép|jobbra|350px|Sokorói tájház]]

[[Győr]]től délkeletre, a [[Győri-medence]] és a [[Bakony]] között helyezkedik el a '''Sokorói-dombság''' vagy '''Pannonhalmi-dombság''', [[Magyarország]] egyik [[Magyarország földrajzi kistájai|kistáj]]a. Magyarország legújabb tájbeosztása szerint a [[Dunántúli-középhegység]] nagytájhoz (makrorégió) tartozik. Régebben a [[Kisalföld]] peremvidékéhez sorolták. Ez is mutatja, hogy a táj átmeneti terület a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között.

A szakirodalom a három dombsorból (Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Sokoró) és két fő völgyből (Pannonhalmi völgy, Tényői völgy) álló kistájat a közelmúltig mindenütt Pannonhalmi-dombság néven említette. Néhol azonban megtaláljuk a '''Sokoró''' (Sokorói-halomvidék) nevet is, amelyet az egész területre alkalmaznak. A táj elhatárolása nem könnyű. Délről a Bernát-patak (Bornát patak) és a sokorói Bakony ér, keleten a Vezseny ér és a Pándzsa egy szakasza alkotja a határt. Pontosabb az elhatárolás, ha a dombság peremén települt falvakat összekötő vonalat tekintjük határnak. Ez a vonal a [[Nagydém]] és Hathalom – [[Gic]] – [[Románd]] – [[Bakonypéterd]] – [[Tápszentmiklós]] – [[Táp (település)|Táp]] – [[Nyalka]] – [[Pázmándfalu]] – [[Töltéstava]] – [[Győr]] (Ménfőcsanak) – [[Felpéc]] – [[Kajárpéc]] – [[Nagydém]] [[község]]eket köti össze. Így viszont a községek [[közigazgatási terület]]e nyúlik át a szomszédos tájak és [[Veszprém megye]] területére.

Az éghajlati elemek egyike a napfénytartam. A napsütéses órák átlagos évi száma kevéssel meghaladja az 1950 órát. Észak felé növekszik, és eléri a 2000 órát. Jól jellemzik a dombság éghajlatát [[Lovászpatona]] adatai, ahol évi átlagban 1984 óra napfénytartamot mértek. A táj borultságára utal az, hogy a felhőzet évi átlagban [[Pannonhalma|Pannonhalmán]] 59%, ami elég magas érték, mert a közelben, a [[Bakony]] legnagyobb részén ennél alacsonyabb értéket figyeltek meg. A felhőzet évi menetében a maximum decemberben van, amikor 75%-ra emelkedik a havi átlag, a minimum augusztusban és szeptemberben jelentkezik 47%-os értékkel.

Területén uralkodó az észak, északnyugati [[szél]], az átlagos szélsebesség valamivel több, mint 3 m/sec. Az évi csapadék mennyisége 600 mm körüli értéket mutat. Északon valamivel kevesebb, délen több (például Lovászpatona 626 mm). A nyári félévben 340–360 mm eső várható. A csapadék dél felé való növekedését jól mutatja, hogy Pannonhalmán 575 mm, [[Nyúl (település)|Nyúlon]] 614 mm, Ravazdon[[Ravazd]]on 618 mm és Lovászpatonán már 626 mm az évi átlagos csapadékmennyiség. A csapadék évi mennyisége jelentős eltérést mutat. Az éghajlat alapján kevéssé hő- és vízigényes növények termelhetők eredményesen.

A Sokorói-dombság legegyszerűbben Győrből[[Győr]]ből érhető el. Kerékpárosok számára a [[Fertő-]] tavi és szigetközi[[szigetköz]]i kerékpárutakról is jól megközelíthető. Az terület turisztikai értékét növeli a [[Bakony]] hegység, illetve azon keresztül a [[Balaton]] közelsége.

* '''[[A Sokoró térség társadalomföldrajza]]'''

[[Kategória:Magyarország tájegységei|SokoroiSokoro~i]]