„Klausztrofóbia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
59. sor:
 
Ahhoz, hogy a Virtuális Valóság (fokozatos) Expozíciót ([[VRE]]) a kísérleti laborból a pszichológusok mindennapi gyakorlatába helyezzük, további kutatásokra van szükség. A Delfti Műszaki Egyetem és az Amszterdami Egyetem vállalkozott erre a feladatra. Négy éven belül kiépítünk egy olyan teljes gyakorlati rendszert, mely az adott szituációknak megfelel. Továbbá értékes adatokkal rendelkezünk, melyekkel támogatjuk a VRE hatékonyságát a fóbiák kezelésében (tériszony, klausztrofóbia, repülési fóbia).<ref>Valentiner, David P., and Michael J. Telch. "Cognitive Mechanisms in Claustrophobia: An Examination of Reiss and McNally's Expectancy Model and Bandura's Self-Efficacy Theory." Cognitive Therapy & Research 20.6 (1996): 593–612.</ref><!--[8]-->
 
=== A korlátozástól és fulladástól való félelem elkülönítése ===
Számos kutató, aki tanulmányozta a klausztrofóbiát, úgy véli, két elkülöníthető tényezőből áll: fulladástól való félelemből és megszorítástól/korlátozástól való [[félelem]]ből. Ezen kijelentést bebizonyítandó, három szakértő kidolgozott egy tanulmányt annak érdekében, hogy tisztán látszódjon a különbség. Egy kérdőívet osztottak ki az [[MRI]]-vizsgálatos páciensek körében. A legsúlyosabb esetek vizsgálata kimaradt, mert éppen azok nem tudtak eleget tenni az MRI vizsgálatnak.<ref name="Evidence"/><!--5-->
Az adatokat egy „félelem-skálává” állították össze elkülönítve a skálát a fulladás és a korlátozás számára.
A tanulmány sikeres volt, hiszen bebizonyította, hogy a tünetek elkülönülnek. Tehát a tanulmány szerint, annak érdekében, hogy hatékonyan megszüntessük a klausztrofóbiát, mindkét okot le kell küzdeni.
 
== A valószínűség értékelése klausztrofóbiás és nem klausztrofóbiás betegeknél ==