„Nyiry István (természettudós)” változatai közötti eltérés

'''NyíryNyiry István''' ([[Átány]], [[1776]]. [[május 9.]] – [[Sárospatak]], [[1838]]. [[augusztus 27.]]) természettudós, matematikus, filozófus, közíró, a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] rendes tagja. Szerteágazó érdeklődésű tanárember volt, élete során foglalkozott [[földrajztudomány|természetföldrajzi]], [[alkalmazott matematika]]i és [[filozófia]]i kérdésekkel.

Neve a forrásokban ''NyiryNyíry István'' és ''Nyiri István'' alakban is felbukkan.

A sárospataki[[Sárospataki reformátusReformátus kollégiumbanKollégium]]ban végezte tanulmányait, eközben a német nyelv elsajátítása érdekében egy évet [[Lőcse|Lőcsén]] töltött. Tanulmányai végeztével, 1796–1797-ben [[Kassa|Kassán]] képezte magát rajzolásból és festésből. 1797-ben sárospataki alma materében lett rajztanár, 1798-tól a mennyiségtan rendkívüli, 1806-tól rendes tanára. Ezzel párhuzamosan 1810 után természettudományokat, 1822-től földrajzot, statisztikát és neveléstudományt, 1824-től utánhaláláig pedig filozófiát is oktatott a kollégiumban.

Természettudományi[[Természettudomány]]os gondolkodását [[Friedrich Wilhelm Joseph Schelling]] nézetei alakították, valamint nagy hatással volt rá a schellingi tanokat [[panteizmus|panteisztikus]] rendszerré szintetizáló [[Karl Christian Friedrich Krause]], akivel levelezésben állt. ÉrdeklődéseA szerteágazósárospataki volt,iskolában tanulmányaibana foglalkozotttermészettudományokat csillagászattal,oktató az[[Barczafalvi üstökösökkelSzabó Dávid]] és aza árapályjelenséggelbölcseleti előadásokat tartó [[Szentgyörgyi István]] szintén hatással voltak gondolkodására. Érdeklődése szerteágazó volt, tanulmányaiban vizsgált általános [[földrajztudomány|természetföldrajzi]] kérdéseket, a földrengések[[földrengés]]ek okait, foglalkozott [[csillagászat]]tal, az [[üstökös]]ökkel és az [[árapály]]jelenséggel.

Alapvető [[matematika|mennyiségtani]] áttekintései és tankönyvei mellett legfőképpen alkalmazott matematikával foglalkozott. Tanulmányozta a [[matematikai statisztika]] alapjait, a népességmozgalmi[[demográfia]]i és gazdaságstatisztikai adatsorok számítási módját, vizsgálta az építmények mechanikai[[mechanika]]i és statikai[[statika]]i jellemzőt, több képletet is kidolgozott a hídszerkezetekben[[híd]]szerkezetekben fellépő támaszerők és feszültségek kiszámításához. Tudományos munkásságának mai szemmel sajátos terméke 1819-ben megjelent írása, melyben felvázolta a bibliai[[biblia]]i események idősorát, s ennek eredményeként az első ember teremtését i. e. 4200 körülre tette.

Filozófiai[[Filozófia]]i elgondolásai [[Immanuel Kant|kantiánus]] alapokon álltak, latin nyelvű munkáiban áttekintette a filozófiai iskolák történetét [[John Locke|Locke]]-tól [[David Hume|Hume]]-on és [[Immanuel Kant|Kanton]] át [[Johann Gottlieb Fichte|Fichtéig]], de foglalkozott [[nyelvfilozófia|nyelvfilozófiával]], [[esztétika|esztétikával]] és a [[pszichológia]] bölcseleti alapjaival is.

Könyvei mellett írásaival rendszeresen jelentkezett a ''[[Tudományos Gyűjtemény]],'' a ''[[Tudománytár]]'' és a ''[[Felsőmagyarországi Minerva]]'' lapjain. Kéziratban maradt fizikai[[fizika]]i ''(A dynamica physica kezdete,'' 1811), [[matematikafilozófia|matematikabölcseleti]] ''(A mathesis intensorum alkalmazása a philosophia tudományára,'' 1838) és pedagógiai[[pedagógia]]i ''(Neveléstudomány,'' 1822) dolgozatai, valamint Európa statisztikáját áttekintő latin nyelvű munkája a Tiszáninneni Református Egyházkerület nagykönyvtárába került.

1831-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] levelező, 1832-ben rendes tagjává választották. AzA sárospataki diákok önképző köre, az Ifjú Egyesület első tanárelnöke volt.

*{{CitLib|tit=Programma de statuis Graeciae… |p=0Graeciae.. |loc=Sárospatak |ann=1827}}

*{{CitPer|aut=Balogh Pál |tit=Emlékbeszéd Nyiry István r. tatag felett |per=A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei |tom=7 |ann=1842–1844}}

{{DEFAULTSORT:Nyiry Istvan}}<nowiki>

[[Kategória:Sárospatakiak]]</nowiki>