„Gerincvelői idegek és idegfonatok” változatai közötti eltérés

A '''gerincvelői ideg'''ek és az agyidegek vezetik a központi [[idegrendszer]]hez az érző, a a központi [[idegrendszer]]től pedig a mozgató parancsokat. Itt a [[gerincvelő]]i [[ideg]]ek, és fonataik kerülnek ismertetésre.<br />

== Gerincvelői idegek és idegfonatok ==

31 pár gerincvelői ideg (nervus spinalis) van, amelyek a gerincvelőből kilépve a csigolyaközti lyukakon (foramen intervertebrale) keresztül lépnek ki a gerinccsatornából. Minden gerincvelői ideg két gyökérrel kapcsolódik a gerincvelőhöz: az elülső, mozgató gyökérrel (radix anterior seu motoria) és a hátsó, érző gyökérrel (radix posterior seu sensoria. Az elülső gyökér olyan idegrostok kötegeiből áll, amelyek az idegi ingerületet a központi idegrendszertől el, a perifériás végrehajtó szervek (izmok, mirigyek) felé vezetik (efferens rostok); a hátsó gyökér olyan idegrostok kötegeit tartalmazza, amelyek az idegi ingerületeket a központi idegrendszer felé vezetik (afferens rostok). Mivel az afferens idegrostok a központi idegrendszer felé továbbítanak információkat, ezek érző rostok. Az érző idegrostok sejttestei a hátsó gyökéren orsószerű megvastagodást képező hátsó gyöki idegdúcokban (ganglion sensorium nervi spinalis) találhatók. A gerincvelői idegek két gyökerének rostjai a csigolyaközti lyukakban keverednek, így kilépés után mozgató és érző rostokat is tartalmaznak. Kilépés után elülső és hátsó ágakra (ramus anterior és posterior; egyaránt kevert működésűek) oszlanak. A hátsó ágak végig megmaradnak szelvényezettnek, azaz mind a mély hátizmokat mozgatóan, mind a bőrt érzően szelvényezetten idegzik be. Az elülső ágak viselkedése ettől eltérő. Csak ott maradnak meg szelvényezetten, ahol ezt az anatómiai viszonyok kikényszerítik. Ilyenek a bordák, és az általuk határolt bordaközök. Az itt futó bordaközi idegek (nervus intercostalis) a bordaközt határoló felső borda alsó szélén lévő barázdában találhatók (a bordaközi erekkel együtt), és mozgatóan beidegzik a bordaközi izmokat, érzően pedig a bordaköz fölötti bőr azzal párhuzamos sávját (dermatoma). A szomszédos idegek bőrbeidegzési területei között jelentős átfedések vannak. A szelvényezett beidegzés a has területén is mind mozgató, mind érző beidegzést tekintve jól érvényesül. A szelvényezett beidegzés tulajdonképpen ott is megvan, ahol az elülső ágak fonatokat képeznek (nyak, végtagok), de a fonatképződéssel járó rostátrendeződés miatt csak nehezen mutatható ki. A többi területen az elülső ágak fonatokat (plexus) képeznek.

{{fő|Az emberi idegrendszer részei és funkciói}}