„Sétatér (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
7. sor:
A [[kolozsvár]]i '''Sétatér''' ([[román nyelv|románul]] ''Parcul Central'') a város központjában, a [[Kis-Szamos]] partján elterülő [[park]]. [[Terület]]e kb. 13 [[hektár]]. [[Vadgesztenye|Gesztenyefái]] több mint száz évesek.
A 19. század elején a terület még mocsaras volt, amelyet ''Hangyás-berek'' néven ismertek. A városbeliek vadkacsára vadászni jártak ide. 1812-ben a város bérleti szerződést kötött Meleg János szűcsmesterrel, amelyben megengedte neki, hogy a Hangyásberekbek bort, sört, méhsört, pálinkát és élelmet áruljon. 1818-19-ben a bérlő hasonló feltételekkel Benigni Éliás mészárosmester volt. [[1827]]. [[február 1]]-től a báró Jósika Jánosné vezette Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette a várostól a Hangyás-berket, hogy ott sétáló helyet létesítsen. [[1838]]. [[május 1]]-én Városi Sétahely-bizottság létesült, mely átvette a Sétatér kialakításának feladatát a Jóltevő Asszonyi Egyesülettől. Az 1830-as évek elején nyílt meg, kezdetben ''Népkert''nek nevezték. 1855-ben megépült a katonai uszoda, amely egyes időpontokban a polgárság számára is nyitva állt. 1860. szeptember 15-étől a Sétatéri Bizottság (elnöke gróf [[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]])
[[1865]]. [[szeptember 2]]-án [[Haller Károly]] kezdeményezésére részvénytársasági alapon megalakult a Sétatér-Egylet, amely átvette a városi Sétatéri Bizottságtól a Sétatér rendezését, gondozását, kialakíttatta a sétányokat, kiásatta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a városban, mely kibérelte a sétatéri tavat, és a szigetére [[1877]]-ben fa korcsolyacsarnokot építtetett. [[1873]]-ban a Sétatéren lövölde épült. [[1874]]. június 13-án nyílt meg a [[Zimmermann Henrik]] tervei szerint a Sétatér részeként épült favázas nyári színkör (ma ez ad helyet az [[Kolozsvári Állami Magyar Színház|Állami Magyar Színháznak]]). 1886-ban a Sétatér Egylet húsz évre kötött szerződése végeztével a Sétatér a város gondozásába került. [[1896]]–[[1897]]-ben épült fel a [[Pákey Lajos]] tervezte korcsolyapavilon és a kioszk. Szintén 1897-ben készült el a kaszinó előtti szökőkút.
A Felsőbb Leányiskola, amelyet igazgatónőjéről [[De Gerando Antonina|De Gerando]]
A Sétatéren található [[Liviu Rebreanu]] és [[George Coşbuc]] szobra, amelyeket az [[1960-as évek]] végén állítottak fel.
20. sor:
-->
==
* {{CitLib | aut = Asztalos Lajos | tit = Kolozsvár épített kincsei | loc = Kolozsvár | red = Stúdium | ann = 2008 | isbn = 978 973 643 159 3 | pag = 156–163}}
* Fekete Albert: ''Kolozsvári kertek / A régi Kolozsvár zöldterületei'' (Zilah, 2005) ▼
* {{CitLib | capaut = [[Gaal György (irodalomtörténész)|Gaal György]]
Kolozsvár | red = Erdélyi Erdélyi Múzeum-Egyesület : Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület | ann = 2001 | isbn = ISBN 973 8231 14 0}}
* báró Jósika Rosalie: A kolozsvári sétatér születése. In: Helikon, 1993/9 sz.▼
* {{CitLib | aut = [[Herepei János]] | tit = Kolozsvár történeti helyrajza | loc = Kolozsvár | red = Művelődés | ann = 2004 | isbn = 973 7993 03 9 | pag = 229–230}}
* {{CitPer | aut = Sas Péter | tit = Egy tudományszervezési emlékirat 1942-ből | per = Korunk | ann = 2005 | fasc = 4 | url = http://epa.oszk.hu/00400/00458/00100/2005honap4cikk959.htm}}
* [[Csűrös László]]: A kolozsvári Sétatér növényzetéről. In: Művelődés, 2000/4. sz.▼
==
* {{CitLib | aut = [[Kőváry László]] | tit = A kolozsvári sétatér keletkezése és fejlődése 1812–1860 | loc = Kolozsvár | ann = 1886}}
▲* {{CitLib | aut = Fekete Albert
▲*
▲* {{CitPer | aut = [[Csűrös László]]
{{Kolozsvár}}
|