Wikipédia

„Johannes Sommer” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Johannes Sommer''' ([[Pirna]], [[1542]] – [[1574]]) német humanista író, unitárius tanár.
 
== Életpályája ==
SzászországiSzászországból származásúszármazásott, 1542 körül [[Frankfurt (Oder)|Odera-Frankfurtban]] tanult. 1561-ben katonának állt [[II. János moldvai fejedelem|Iacob Heraclides]] rábeszélésére katonának állott seregébe, hogyaki [[Moldva|Moldvát]] lengyel segítséggel meghódítsapróbálta meghódítani, ami sikerültés issikerrel nekijárt. Heraclides protestáns iskolát és könyvtárt akart alapítani Moldvában, ezért több tudóst hívott országába és Sommert a [[cotnari]]-i iskola élére állította.<ref>{{cite web | url = http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf3488.pdf. | title = Nyugati missziós törekvések a románoknál | accessdate = 2008-11-09 | author = Juhász István | format = pdf }}</ref> Mivel Heraclides az uralkodó vallást erőszakkal akarta megváltoztatni, a szokásokat és különösen a nemességet üldözte, alattvalói elégedetlenek voltak és 1563 novemberében megölték. Sommer alig tudott megmenekülni, és parasztruhában bujdosott, amíg Erdélyben [[Brassó]]ba érkezett. Itt a római és görög irodalomban való jártassága miatt szívesen fogadták és 1565-ben rábízták az iskola igazgatását. Ezt a tisztséget 1567-ig viselte és ideje nagy részét a latin költészetnek szentelte. 1568-ban [[Beszterce|Besztercére]] ment, ahol szintén rektor volt 1570-ig; ekkor [[Kolozsvár]]ra távozott, ahol [[Giorgio Biandrata|Blandratával]] és [[Dávid Ferenc]]cel szövetkezett és unitárius iskolájuknál lektorirektori állást vállalt. 1571-ben Dávid Ferenc mellett ő prédikált [[II. János magyar király|János Zsigmond]] fejedelem temetésén. Feleségül vette Dávid Ferenc leányát; azonban már 1574-ben nejével és napával együtt a [[pestis]] áldozata lett.
 
==Művei Munkássága ==
Sokoldalú [[humanizmus|humanistaként]] Sommer teológiai munkáin kívül német és latin verseket szerzett, és megírta Iacob Heraclides életrajzát. Az összes vallási dogma közül csak Isten létezését és Jézus isteni küldetését fogadta el axiómaként; kritikával illette a [[predestináció]] és az [[eredendő bűn]] hittételét. A [[Biblia]] kizárólagosságát hirdető kortársaival szemben a logikai úton bizonyítható hit talaján állt; ezt tételesen ki is fejtette a János evangéliumához írt magyarázatában (Explicatio primi capitis Joannis). A vallási türelem pártján állt; véleménye szerint hibás magatartás a nem bizonyított vallási tanok ráerőltetése az emberekre. A filozófiatörténet szempontjából fontos műve, a ''Theses de Deo Trino'' (Tézisek a háromságos Istenről) filológiai eszközökkel vizsgálva a [[Szentháromság]]-tan keletkezését, kimutatta a [[platonizmus]] hatását.
 
== Művei ==
* Arbor Illustristissimae Heraclidarum familiae, quae ad Dasorina Basilica ac Despotica vocatur, justificata, comprobata, monumentisque et insignibus abaucta ab invictissimo Carolo V. Rom. Imp. et ab Imperiali consistorio. Anno 1555. (Brassó).
* Elegia In Nvptias Clarissimi Viri D. Petri Bogneri Coron: LL. Doctoris, & pudicissimae virginis Annae filiae D. Ioachimi Koch, Consulis Mediensis Quarum solennitas erit die 20. Februarij Anno 1569… Albae-Ivliae.
* Oratio Funebris, In mortem Illustrissimi Et Regiis Virtutibus Ornatissimi, vera etiam pietate excellentis Principis ac Domini D. Ioannis Secundi Electi Regis Hungariae & C. Qui natus est Anno Domini 1540. Diem vero suum sancte obijt 1571. Mart. 14. … ClandiogoliClaudiopoli 1571.
* Reges Hungarici. Et Clades Moldavica: Cujus Etiam Hortulus Amoris Cum Colica in formam Dramatis scripta, ad finem adjectus est. Omnia studio & opera Stephani Helneri, Senatoris Bistricensis, in Transylvania, collecta & in lucem edita. Witebergae, M.D.LXXX. (Költemények. 1573-ból. Újra lenyomtatva. Paraeus, Joh. Phil., Deliciae Poetarum Hungaricorum Francofurti, 1619. 355-404. 1.)
* Refutatio scripti Petri Carolini, editi Witebergae, Scripta a Joh. Sommero … Ingolstadi, 1582.
* Tractatus aliquot Christianae Religionis … U. ottIngolstadi, 1582.
* Vita Jacobi despotae Moldavorum Reguli … edita sumptibus Ill. & Gen. Dn. Emerici Forgách … Adjectae sunt ejusdem autoris de Clade Moldavica, Elegia XV. quibus etiam historia Despotica continetur. Una cum explicatione quorundam locorum in hoc Sommero Scripto, & Commentatiuncula brevis de Walachia & rebus Walachicis Petri Albini… U. ottingoldstadi, 1587. (Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Irodalotörténeti Intézetének Bibliotheca Hungarica Antiqua sorozatában Pirnát Antal kisérő tanulmányával. 1987.)
 
==Felhasznált források==
==Források és hivatkozások==
*{{cite bookCitLib | titletit = Az erdélyi szászok története. | subtit = Erdélyi szász irodalomtörténet | idisbn = ISBN 963 87195 08 | lastaut = Cziráki | first = Zsuzsanna | yearann = 2006 | publisherred = Imedias Kiadó | locationloc = Kozármisleny }}▼
*{{Szinnyei|12||toc/s.htm}}▼
* {{CitLib | aut = Horn Ildikó | tit = Hit és hatalom | subtit = Az unitárius nemesség 16. századi története | loc =Budapest | red = Balassi | ann = 2009 | isbn = 978 963 506 793 0}}
▲*{{cite book | title = Az erdélyi szászok története. Erdélyi szász irodalomtörténet | id = ISBN 963 87195 08 | last = Cziráki | first = Zsuzsanna | year = 2006 | publisher = Imedias Kiadó | location = Kozármisleny }}
* Juhász István: ''[http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf3488.pdf Nyugati missziós törekvések a románoknál.]'' adatbank.transindex.ro
{{források}}
* {{CitLib | tit = A magyar irodalom története | ass = Főszerk. Sőtér István | loc = Budapest | red = Akadémiai | ann = 1964-1966 | isbn = ISBN 963 05 1639 X} | url = http://mek.niif.hu/02200/02228/html/01/315.html}}
▲*{{Szinnyei|12||toc/s/s24424.htm}}
 
{{Portál|Erdély|-}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Sommer”