„SLAR” változatai közötti eltérés

76 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
r2.5.2) (Bot: következő hozzáadása: de:Side-Looking-Airborne-Radar következő módosítása: pl:Side Looking Airborne Radar; kozmetikai változtatások
a (→‎Irodalomjegyzék: piros kat. tör.)
a (r2.5.2) (Bot: következő hozzáadása: de:Side-Looking-Airborne-Radar következő módosítása: pl:Side Looking Airborne Radar; kozmetikai változtatások)
{{lektor}}
[[Fájl:SLAR Szolnok.png|thumb|right|200px|SLAR kép [[Szajol]] térségéről]]<br />
A '''SLAR''' az angol Side Looking Airborne Radar rövidítése. Magyar elnevezése nem egységes, oldalra néző fedélzeti radarnak fordíthatjuk, de a szakmában leginkább az angol rövidítést használják. A SLAR célja a földfelszín térképezése, megfigyelése repülőeszköz fedélzetéről rádióhullámok segítségével. Napjainkban szinte kizárólag a továbbfejlesztett változatát, a [[szintetikus apertúrájú radar]]t (SAR-t) használják. (A SLAR rövidítés a képalkotó módszer általános elrendezésére utal, a SAR rövidítés pedig a feldolgozási technikára, ami mögött szintén a SLAR képalkotás elve húzódik meg, azonban ma a SAR rövidítést többnyire az ilyen elvű képalkotó radarokra használják, pl. az Envisat, Radarsat műholdakon lévőkre.)
 
== A SLAR alapelve ==
 
[[Fájl:slar elv 1.png|thumb|right|200px|SLAR elve (az antenna lábnyoma)]]<br />
A SLAR aktív képalkotó eszköz, a [[radar]] egyik típusa. A Föld (vagy más égitest) felszínét a többnyire a mikrohullámú tartományba tartozó [[elektromágneses hullám]] kibocsátásával és a visszavert jel érzékelésével térképezi fel. A SLAR képek több tulajdonságukban különböznek az optikai tartományban készült fényképektől:
* Saját sugárforrással rendelkezik, így nem függ a napszaktól.
 
A SLAR monosztatikus radar, vagyis [[antenna|antennája]] adóként és vevőként is működik (időben elkülönülve). Az antennát úgy készítik, hogy haladási irányban nagyobb legyen a mérete, ez keskeny nyalábot biztosít. A haladásra merőleges irányban viszont kis szélességű, így nagyon széles nyalábot ad. Ezzel a nyalábbal soronként tudja letapogatni a felszínt, ahogy elrepül felette.
[[Fájl:slar elv 2.png|thumb|right|200px|SLAR elve (x-z metszet)]]<br />
Haladási irányban a nyaláb szélessége biztosítja a felbontást, merőleges irányban pedig a kisugárzott impulzus hossza, illetve sávszélessége. Ehhez az szükséges, hogy az antennanyaláb oldalra nézzen, vagyis a letapogatott terület a hordozótól oldalra helyezkedik el. Ekkor ugyanis a kibocsátott impulzus a felszín egyes elemeiről különböző időben verődik vissza, és így a visszavert és vett jel visszaérkezési ideje a távolsággal arányos lesz. Minél rövidebb a kisugárzott impulzus (vagy minél nagyobb a sávszélessége), annál jobb felbontást kaphatunk. (A merőleges irányú felbontás egyszerű impulzus esetén c/2T, ahol c a fénysebesség és T az impulzus hossza, általános esetben c/2B, ahol B a sávszélesség.)
[[Fájl:slar elv 3.png|thumb|right|200px|A radiális felbontás csökken a távolsággal]]<br />
A felszín visszaverőképessége egyrészt függ azt azt alkotó anyag minőségétől (elektromos permittivitás és mágneses permeabilitás), másrészt a geometriájától (mennyire sima a felszín, milyen szögben áll az antennához képest). A fémek és a víz jó visszaverőképességgel rendelkeznek, alakjuktól függően azonban különbözőképpen jelenhetnek meg a képen. A sima vízfelszín például az antennával ellentétes irányba veri vissza az impulzust, így a visszavert jelben azon a helyen alacsony jelszint lesz, ezt általában fekete színnel jelölik a szürkeárnyalatos képen. Egy hullámzó tengerfelszín már valamennyi energiát visszaver az antenna felé is, így szürkének fog látszani. A tengeri olajfoltok csillapítják a hullámzást, így a környezetüknél sötétebbnek látszanak. Ezek a tulajdonságai miatt használható jól a SLAR vízfelszínek megfigyelésére. Egy összetett alakú fémtárgy (épület, jármű) általában fényes pontként látszik, ez vezet a katonai felhasználásra (a radar átlát a közönséges álcahálón). Alacsonyabb hullámhosszakon a talaj, illetve a növényzet nedvességtartalmát is megbecsülhetjük.
 
Rövidhullámon a SAR használható a kőzetrétegek feltérképezésére. A [[Mars Express]] (1.8 - 5&nbsp;MHz) és a [[Mars Reconnaissance Orbiter]] (20&nbsp;MHz) űrszondák radarjai a Mars felszíne alatt rejtőző víz, illetve jégrétegek felderítésére készültek, néhány méteres mélységig képesek érzékelni. (Léteznek még alacsonyabb frekvenciájú kőzetradarok is, de azok már nem a SLAR-SAR kategóriába tartoznak.)
 
== Továbbfejlesztése ==
 
A merőleges irányú felbontást illesztett szűrők használatával (kiterjesztett spektrumú moduláció vagy impulzuskompresszió elve) javíthatjuk. Ekkor a régebben használt nagyon rövid impulzus helyett egy hosszabbat (de kisebb amplitúdójút) bocsátunk ki, amelyre egy egyedi kódot ültetünk frekvencia- vagy fázismodulációval. Vételkor egy erre a modulációra illesztett szűrővel összenyomhatjuk a jelet, így az impulzus hosszánál jóval kisebb (jobb) felbontást kapunk. A módszer alapelvét használják a [[kódosztásos többszörös hozzáférés]]nél is, ahol a frekvenciatartomány jobb kihasználása és titkosítás valósítható meg vele.
Az apertúraszintézis elvét kihasználva szintetikus apertúrájú radart ([[Szintetikus apertúrájú radar|SAR]]) készíthetünk, amely a haladási irányú felbontást javítja (az elv az antennarendszerek elvén alapul). A SAR előnye a SLAR-ral szemben, hogy a magassággal nem romlik a felbontása, így lehetővé válik a műholdakra való telepítése. Műholdakról nagyobb területet lehet lefedni, így például nyomonkövethető az amazonasi őserdők irtása, az antarktiszi jégmezők vándorlása és olvadása. A SAR segítségével háromdimenziós képet is kaphatunk, így digitális domborzati modellek (DTM) készítésére is alkalmas. Ilyen radar tette lehetővé az optikai tartományban átlátszatlan felhőzettel rendelkező [[Vénusz]] feltérképezését ([[Magellan űrszonda]]). Interferometriás technikával akár centiméteres magasságváltozások is észlelhetőek földrengések után. A SAR elve földi telepítésű mobil radarokra is használható.
 
== A SLAR alkalmazásai ==
 
* Általános célú földtérképezés
* Más égitestek feltérképezése
 
== Külső hivatkozások ==
* http://www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t34a.htm
 
== Irodalomjegyzék ==
* F.T.Ulaby: Microwave remote sensing Vol.II., Addison-Wesley Publishing Company 1981
* David K. Barton: Modern radar system analysis, Artech House Inc., 1988
[[Kategória:Rádiólokátorok]]
 
[[de:Side-Looking-Airborne-Radar]]
[[pl:SLAR]]
[[pl:Side Looking Airborne Radar]]
157 288

szerkesztés