„Egerbocs” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
28. sor:
[[1552]]-[[1558]] között a szarvaskői vártartományhoz tartozott.
Az [[1577]]. évi püspöki urbárium feljegyezte róla, hogy 25 éve puszta. [[1596]] után az újranépesült falu a
[[1720]] környékén a falunak [[Egercsehi]] felé eső része köznemesi kuriális település, a [[Hevesaranyos]] felé eső folyóntúli káptalani része pedig adóköteles jobbágyfalu. Kisbátor pusztát a földesurak a kuriális részhez csatolták, itt egy nyomásban irtásföldeket használtak a bocsi lakosok.
A káptalan [[1811]]-[[1812]]. évben úrbéri szabályozást hajtott végre, és Butaj puszta használatából kizárta jobbágyait, az itteni jó földeket maradványföldeknek hagyván, helyettük Báránylápán és Villó pusztén kaptak rosszminőségű földeket. A súlyos jobbágypanaszok hatására a vármegye elrendelte, hogy a jobbágyokat vissza kell helyezni az [[1811]] előtti
Egerbocs még a [[19. század]] végén kétbeltelkes település, melyben három nagy nemesi had ólaskertjei közül kettő a falu közelében, egy pedig kb. 1000 m-re nyugatra feküdt. Az első katonai térképfelvétel is feltünteti az egyik, a falu melletti "Szálás"-t. A belterület egyes részeit a rajtuk lakó hadakról szög-eknek nevezik, a patak nyugati partját pedig, ahol nem nemesek laktak, Paraszt Ódal-nak. A múlt század közepéről még szájhagyomány említi a falukapukat, melyeket éjszaka őriztek.
| |||