„Preisz Hugó” változatai közötti eltérés

== Munkássága ==

Pályája korai szakaszában belgyógyászati patológiával, főként a szívműködés rendellenességeivel foglalkozott. Érdeklődése az 1890-es évek elején fordult a kor egyik új orvosbiológiai tudománya, a bakteriológia felé. Általános bakteriológiai kutatásai főként a bakteriofágia kérdéskörére irányultak, de behatóan tanulmányozta a lépfene-baktériumok buroktermelése és virulenciája (fertőzőképessége) közötti kapcsolatrendszert, s meghatározta a spóratermelés intenzitását befolyásoló feltételeket. Az állatorvosi bakteriológiában fő szakterülete a szarvasmarhák és sertések fertőző betegségeinek, így például a szarvasmarha-gümőkór, a pasteurellosis kóroktana és bakteriológiai vizsgálata volt. Nocardtól függetlenül, saját kutatásaira támaszkodva leírta a rágcsálók pszeudotuberkulózisának kórokozóját (Preisz–Nocard-baktérium). Kísérleteket végzett a mallein diagnosztikai alkalmazásával kapcsolatban, valamint a sertéspestist túlélt állatok és vérsavójuk ellenanyag-tartalmának összefüggéseit vizsgálta. Nevéhez fűződik a földművelésügyi minisztérium szervezeti keretei közé tartozó bakteriológiai intézet<!--MOrvÉlLex: állomások--> megszervezése és felállítása.

 

Jelentős szerológiai munkássága is, az egyetemi bakteriológiai intézetek vezetőjeként évtizedeken át irányította több humán- és állatorvosi diagnosztikum előállítását, a diftéria elleni védőszérum, az első világháború idején pedig a kolera- és hastífusz elleni oltóanyag termelését.

== Felhasznált forrás ==

*{{MÉL|2|440–441|ABC11587/12432.htm}}

*{{MNL|15|101–102}}

*{{MOrvÉlLex|1|296}}