Wikipédia

„Preisz Hugó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002
Magyar agrártörténeti életrajzok
2. sor:
 
== Életútja ==
Szerémségi német nemzetiségű családban született. Középiskolai tanulmányait a kalocsai, majd az újvidéki magyar nyelvű gimnáziumban végezte. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet 1885-ben, s az egyetem kórbonctani intézetének gyakornoka, majd még ugyanabban az évben második, 1887-ben első tanársegéde lett. 1888-ban a törvényszaki orvostani intézethez került át mint első tanársegéd, 1889–1890-ben pedig már a II. számú sebészeti klinikán tevékenykedett, a tanév végén műtősebészi noklevelet szerzett. 1890–1891-ben tett külföldi tanulmányútja során németországi, belgiumi és franciaországi kutatóintézeteket és laoratóriumokatlaboratóriumokat látogatott végig (Drezda, Berlin, Brüsszel, Párizs, Lyon, Montpellier). Hazatértekor, 1891-ben az Állatorvosi Főiskola bakteriológiai intézetének vezetésével bízták meg, a feladatot 1906-ig látta el. Ezzel párhuzamosan 1894-ben az Állatorvosi Főiskolán a bakteriológia nyilvános rendkívüli tanára lett, 1895 és 1906 között pedig a bakteriológia tanszékvezető nyilvános rendes tanáraként folytatta az oktatómunkát. 1906-ban<!--MÉL.: 1907-ben--> visszatért a Budapesti Tudományegyetem orvosi karára, s 1931-es nyugdíjazásáig<!--MNL: 1936-ig--> a bakteriológia, 1914-től 1931-ig az általános kór- és gyógytan nyilvános rendes tanára volt. Egyidejűleg 1906 és 1931 között az e tanszékekből álló általános kórtani és bakteriológiai intézet igazgatói posztját is betöltötte. 1912–1914-ben az orvostudományi kar dékáni, az 1926/1927-es tanévben pedig a tudományegyetem rektori feladatait is ellátta.
 
1896-tól tagja volt az Igazságügyi Tanácsnak, 1897-től pedig az Országos Közegészségügyi Tanácsnak.
 
== Munkássága ==
Pályája korai szakaszában belgyógyászati patológiával, főként a szívműködés rendellenességeivel foglalkozott. Érdeklődése az 1890-es évek elején – Liebermann Leó ösztönzésére és a külföldi tanulmányútján tapasztaltak hatására – fordult a kor új orvosbiológiai tudományága, a bakteriológia felé, s az elkövetkezendő két évtizedben megvetette a korszerű hazai bakteriológia tudományos alapjait. Érdeklődése először a háziállatok fertőző betegségeire irányult, egyebek mellett tanulmányozta a szarvasmarha-gümőkór, a sertéspestis és a sertéspasteurcellosis bakteriológiai kóroktanát. A sertéspestis lefolyását tanulmányozva pedig felismerte az állat túlélési prognózisa és a vérsavó ellenanyag-tartalma közötti összefüggéseket. Nocardtól függetlenül, saját kutatásaira támaszkodva leírta a rágcsálók pszeudotuberkulózisának kórokozóját ''(Corynebacterium pseudotuberculosis'' vagy ''Preisz–Nocard-baktérium).''
Pályája korai szakaszában belgyógyászati patológiával, főként a szívműködés rendellenességeivel foglalkozott. Érdeklődése az 1890-es évek elején fordult a kor egyik új orvosbiológiai tudománya, a bakteriológia felé. Általános bakteriológiai kutatásai főként a bakteriofágia kérdéskörére irányultak, de behatóan tanulmányozta a lépfene-baktériumok buroktermelése és virulenciája (fertőzőképessége) közötti kapcsolatrendszert, s meghatározta a spóratermelés intenzitását befolyásoló feltételeket. Az állatorvosi bakteriológiában fő szakterülete a szarvasmarhák és sertések fertőző betegségeinek, így például a szarvasmarha-gümőkór, a pasteurellosis kóroktana és bakteriológiai vizsgálata volt. Nocardtól függetlenül, saját kutatásaira támaszkodva leírta a rágcsálók pszeudotuberkulózisának kórokozóját (Preisz–Nocard-baktérium). Kísérleteket végzett a mallein diagnosztikai alkalmazásával kapcsolatban, valamint a sertéspestist túlélt állatok és vérsavójuk ellenanyag-tartalmának összefüggéseit vizsgálta. Nevéhez fűződik a földművelésügyi minisztérium szervezeti keretei közé tartozó bakteriológiai intézet<!--MOrvÉlLex: állomások--> megszervezése és felállítása.
 
Kutatásai a humán- vagy általános bakteriológiára is kiterjedtek. Kísérleteket végzett a mallein diagnosztikai alkalmazásával kapcsolatban, összehasonlító vizsgálat tárgyává tette az emberi és állati tuberkulózisok kórokozóit. Ez irányú szakmai munkásságának legjelentősebb eredményei a lépfene-baktériumok buroktermelése és virulenciája (fertőzőképessége) közötti összefüggés felismerése, a spóratermelés intenzitását befolyásoló feltételek meghatározása, valamint a bakteriofágia kimutatása és leírása volt. Pályája utolsó szakaszában érdeklődése homlokterébe a fertőzések immunológiai vonatkozásai, az immunitás kérdései kerültek.
 
Nevéhez fűződik a földművelésügyi minisztérium szervezeti keretei közé tartozó bakteriológiai intézet<!--MOrvÉlLex: állomások--> megszervezése és felállítása. Jelentős szerológiai munkásságamunkásságot fejtett iski, az egyetemi bakteriológiai intézetek vezetőjeként évtizedeken át irányította több humán- és állatorvosi diagnosztikum előállítását, a diftéria elleni védőszérum, az első világháború idején pedig a kolera- és hastífusz elleni oltóanyag termelését.▼
 
Akadémiai székfoglalói: ''Vizsgálatok az antipneumococcus-serum hatása módjáról'' (1915), ''Vizsgálatok a bakteriophagiáról'' (1924).
 
Az első jelentős magyar nyelvű bakteriológiai kézikönyv (1899) szerzője volt, a millenniumi kiállításon elismeréssel fogadták az általa készített mikroszkópos baktériumfelvételeket.
▲Jelentős szerológiai munkássága is, az egyetemi bakteriológiai intézetek vezetőjeként évtizedeken át irányította több humán- és állatorvosi diagnosztikum előállítását, a diftéria elleni védőszérum, az első világháború idején pedig a kolera- és hastífusz elleni oltóanyag termelését.
 
=== Társasági tagságai és elismerései ===
35 ⟶ 39 sor:
== Felhasznált forrás ==
*{{MÉL|2|440–441|ABC11587/12432.htm}}
* ''Magyar agrártörténeti életrajzok II. (I–P).'' Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1988. 759–761. o. ISBN 963-70-9205-6
*{{MTudLex|1|655–656}}
*{{MTA1825-2002|2|1023–1024}}▼
*{{MNL|15|101–102}}
▲*{{MTA1825-2002|2|1023–1024}}
*{{MOrvÉlLex|1|296}}
*{{ÚMÉL|5|461–462}}
 
== További irodalom ==
*{{CitPer|aut=Manninger Rezső |tit=Preisz Hugó (1860–1940) |per=Állatorvosi Lapok |ann=1940 |fasc=8}}
*{{CitPer|aut=Alföldi Zoltán |tit=Preisz Hugó és a magyar mikrobiológia |per=Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei |ann=1958 |fasc=10–11}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Preisz_Hugó”