„Abszolutizmus (egyértelműsítő lap)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a forma, lektor
egyért
1. sor:
*[[Abszolút monarchia]] - abszolútista államforma, ahol az állam feje (király/királynő) az abszolút uralkodó. (despota/diktátor)
{{forma}}
*[[Abszolút igazság]] - filozófiai elmélet
{{lektor}}
*[[Felvilágosult abszolútizmus]] - a [[felvilágosodás]] eszméit magáévá tevő abszolútista államforma.
Abszolutizmus
*[[Morális abszolútizmus]] - filozófiai elmélet, mely szerint vannak olyan absolút standardok, melyek alapján meg lehet ítélni a tetteket. ([[Jó és rossz]])
 
*[[Autokrácia]] - vagyis politikai abszolútizmus. Politikai felfogás, mely szerint minden politikai hatalom egyetlen személy kezében kell, hogy összpontosuljon. (Szinonímája a [[türannosz]], a [[despotizmus|despota]] és a [[diktátor]] szó is)
Az abszolutista királyságokban (mint például Spanyolország, Anglia) az aktuális király mindig a földbirtokos tőkés rétegre koncentrál, támaszkodik, bevételeit belőlük növeli. Az abszolutizmus közponzosított hatalmat jelent, amelyben a király az ipar fejlődését is támogatja.
{{egyért}}
 
Vegyünk néhány példát amiken keresztül szemügyre vehető az abszolutista uralkodásmód.
 
1. Spanyol abszolutizmus
 
A spanyol abszoltimust V. Károly németrómai császár -aki egyben I. Károly spanyol király is volt- vezette be az 1520-ban. Háttérbe szorította a rendi gyűlést, a cortezt. 1556-ban fia, II. Fülöp javára lemondott a trónról.
II. Fülöp rendkívül kemény kézzel uralkodott, az ekkori európai uralkodó réteg a II. Fülöp-féle abszolutizmust tekintette például.
 
2. Angol abszolutizmus
 
Angliában VIII. Henrik vezette be az abszolutizmust, ő még az anglikán egyházat is megalapította, miután a pápa nem akarta elválasztani egyik feleségétől. Az anglikán egyház abban különbözik a kereszténytől, hogy az egyház feje a király volt. Angliában kitűnően látható, hogy az ipar fejlődésére is jótékony hatással volt, lásd a bányászat, fémfeldolgozás, hajóépítés, külkereskedelem felvirágzása is ekkorra tehető. Létrejönaz első angol kelei társaság (későbbi kelet-indiai társaság). A tőkés földbirtokosok a gentry-k(nemesek) és a yeoman-ek(parasztok). A földeken munkások, nem jobbágyok dolgoznak.