Wikipédia

„Grasselly Gyula” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Magyar nagylexikon
 
Új magyar életrajzi lexikon
1. sor:
'''Grasselly Gyula''' ([[Szeged]], [[1920]]. [[július 4.]] – [[Szeged]], [[1991]]. [[november 13.]]) geokémikus, mineralógus, a földtudomány doktora, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja.
 
== Életútja ==
Középiskolai tanulmányait követően, 1938–1939-ben a váci piarista rendházban volt novícius. 1939-től az Eötvös Loránd Kollégium tagjaként a szegedi egyetemen tanult, közben 1943-ban egy féléven keresztül a berlini egyetem vendéghallgatója volt. 1944-ben szerezte meg vegytan–természetrajz szakos tanári diplomáját a szegedi egyetemen. Ezt követően az egyetem ásvány- és kőzettani intézetében dolgozott Koch Sándor melletttanársegédeként. 1944 végén bevonult katonai szolgálatra, 1945 januárjában szovjet hadifogságba esett, majd 1945–1946-ban az új magyar hadseregben szolgált. 1946-ban visszatért Szegedre, s az ásvány- és kőzettani intézetben, illetve tanszéken folytatta az oktatómunkát tanársegédként. 1947-ben megszerezte bölcsészdoktori oklevelét, 1952-ben pedig megvédte a föld- és ásványtani tudomány kandidátusa fokozatot. 1952-ben egyetemi adjunktussá lépett elő, 1956-tól 1960-ig pedig docensi címmel tanított. Időközben 1959-ben az akadémiai doktori címet is megszerezte. <!--Politikai okokból -->1960-ban elbocsátották állásábóla tanszékről, deés a Művelődésügyi Minisztérium állományába tartozó tudományos kutatóként tevékenykedett 1962-benig, rehabilitáltákamikor visszakapta docensi címét és katedráját a szegedi egyetemen. 1964-től után1990-es nyugdíjazásáig egyetemi tanári címmeltanárként oktatott. a1968-tól szegedi1986-ig egyetementanszékvezetőként irányította az ásvány-, 1968kőzettani és 1986geokémiai közötttanszék pedigmunkáját, 1983–1986-ban a geokémiaiföldtani, tanszékkel1987-ben kibővültpedig a földrajzi-földtani tanszékcsoport vezetőjevezetését voltis elvállalta. Tizenkét éven át volt az Eötvös Kollégium igazgatóaigazgatója, három éven át1965–1969-ben a természettudományi kar dékánja.
 
== Munkássága ==
FőA geokémián belül fő kutatási területe a mangán és a mangánérc, valamint a szervesanyag-tartalmú (kergén) üledékek komplex geokémiai, ásvány- és kőzettani vizsgálata volt. Tudományos érdeklődése kiterjedt az ásvány- és ércelemzésre, az ércek ércszövettani, mikroszkópos és makroszkopikus elektrográfiai vizsgálatára. Behatóan foglalkozott az üledékes mangánérctelepek (pl. Úrkút) ásványtani, geokémiai és ércgenetikai, a szénhidrogénkészletek tárolókőzeteinek szerves geokémiai sajátosságait, valamint tanulmányozta a szulfidos érctelepek mállási folyamatait.
 
AzA Szegeden kiadott ''Acta Mineralogica-Petrographica'' szerkesztőjefőszerkesztője volt.
 
=== Társasági tagságai és elismerései ===
1976-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1982-ben rendes tagjává választották. 1976-tól 1980-ig az Akadémia geokémiai, 1980-tól 1983-ig a földtani, azt követően az ásványtani-geokémiai bizottság munkáját elnökölte, 1990–1991-ben pedig a X. Osztály elnöki tisztét töltötte be. 1983 és 1990 között ő állt a Szegedi Akadémiai Bizottság élén, 1990–1991-ben az alelnöki teendőket látta el. 1981-ben a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagjává választották.
1976-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1982-ben rendes tagjává választották.
 
A nemzetközi tudományos életnek is aktív részese volt: 1967-től 1978-ig az International Association on the Genesis of Ore Deposits, 1983-tól 1986-ig az Inter-Union Commission on Lithosphere Bureau munkájában vett részt, 1972 és 1980 között a Nemzetközi Geológiai Unió alelnöki tisztét látta el, 1982 és 1986 között pedig az unió kutatási-fejlesztési tanácsadó testületének igazgatója volt. A szovjet ásványtani társaság tiszteleti tagjai sorába választotta.
 
=== Főbb művei ===
*{{CitLib|tit=Ásvány- és ércelemzési módszerek |loc=Budapest |ann=1953}}
*{{CitLib|tit=Ásványtan I–II |loc=Budapest |ann=1967–1970}} (Többekkel)
*{{CitLib|tit=Kutatási irányok és eredmények a mangán geokémiájában |loc= |ann=1977}}
*{{CitLib|tit=Ásványtani, kőzettani és geokémiai helyzetkép 1973–1976 |loc= |ann=1978}}
*{{CitLib|tit=Geology and geochemistry of manganese I–III |loc=Budapest |ann=1980}}
*{{CitLib|tit=A geokémia alapjai |loc=Budapest |ann=1982}}
 
== Felhasznált forrás ==
*{{MNL|8|806–807}}
*{{ÚMÉL|2|1091–1092}}
 
== További irodalom ==
*{{CitPer|aut=[[Szederkényi Tibor]] |tit=Grasselly Gyula |per=Magyar Tudomány |ann=1992}}
 
*{{CitPer|aut=Szederkényi Tibor |tit=Grasselly Gyula emlékezete |per=Földtani Közlöny |ann=1993}}
 
{{DEFAULTSORT:Grasselly Gyula}}<nowiki>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Grasselly_Gyula”