„II. Vratiszláv cseh király” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
'''II. Vratiszláv''' ({{ny-cs|''Vratislav II.''}}), ([[1032]] k. – [[1092]]. [[január 14.]]<ref name=europa>Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: '''Európa uralkodói''' (''Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti'', Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963 645 053 6, ill. ISBN 963 203 017 6, 244. oldal</ref>) cseh fejedelem [[1061]]-től, király [[1085]]-től haláláig.
 
[[I. BřetiszlávBretiszláv cseh herceg|I. Bretiszláv]] és Jitka fiaként született<ref name=europa/>. Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege<ref name=europa/>. Fivére, [[II. Spitihnyev cseh herceg|II. Spitihnev]] [[1056]]-ban uralma alá vonta hercegségét<ref name=europa/>, így Vratiszláv Magyarországra menekült<ref name=europa/>. Első felesége halálával még itt elvette Adelhaid hercegnőt<ref name=europa/>, nem sokkal utána pedig felajánlották neki a cseh trónt<ref name=europa/> ([[1061]]<ref name=europa/>). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét<ref name=europa/>. Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád)<ref name=europa/>, [[1063]]-ban meglapította a brünni püspökséget<ref>''Európa uralkodói'', 244–245. oldal</ref>, amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett<ref name=europafolyt>''Európa uralkodói'', 245. oldal</ref>. ÖcseÖccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket [[1068]]-ban<ref name=europafolyt/>. II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül<ref name=europafolyt/>. A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik császár]] mellé állt<ref name=europafolyt/>. Hűségéért Henrik [[1085]]-ben királyi címet adományozott neki<ref name=europafolyt/>. ([[1075]]–[[1081]]-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.<ref name=europafolyt/>) Hosszú uralkodása alatt megerősödött a cseh korona országainak nemzeti tudata, s kiváló ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beeegyezését kérte szláv liturgia tartására<ref name=europafolyt/>. Utolsó éveiben legidősebb fia, Břetiszláv hatalmi törekvéseit kellett kivédenie: a ''senioratus'' alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének<ref name=europafolyt/>.
 
==Jegyzetek==
108 883

szerkesztés