„II. Ulászló cseh király” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „'''II. Ulászló'''<ref>Királyként I. Ulászló néven.</ref> ({{ny-cs|''Vladislav II.''}}), (11171174. január 18.<ref name=europa>Petr Čornej – Iva…”
 
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
[[I. Ulászló cseh herceg|I. Ulászló]] és Svatava fiaként született<ref name=europa/>. A cseh előkelők döntése alapján nyerte el a trónt a másik Ulászlóval (I. Szobeszláv fia) szemben<ref name=europa/>. Uralkodása alatt tovább nőtt a nemesség politikai hatalma – ekkor tűntek fel a későbbi cseh és morva főúri családok ősei<ref name=europa/>. Sokat harcolt mind a főnemességgel<ref name=europa/>, mind lázongó rokonaival<ref name=europa/>, III. Konrád császár támogatásával tudta fenntartani uralmát<ref name=europa/>. [[1142]]-ben sikerrel szállt szembe egy főúri felkeléssel<ref name=europa/>, valamint a morva Přemylsek lázadásával<ref name=europa/>, akik II. Konrád znaimi herceget akarták trónra emelni<ref name=europa/>. Bár Ulászló vereséget szenvedett<ref name=europa/> (visoky ütközet<ref name=europa/>), de III. Konrád birodalmi hadainak megérkeztével ismét kiterjesztette fennhatóságát a morva hercegségekre<ref name=europa/>. Konrád utóda, I. Frigyes [[1158]]-ban Ulászlónak királyi címet adományozott<ref name=europa/>, cserébe a cseh csapatok részt vette a császár [[1158]] és [[1168]] közötti itáliai hadjárataiban<ref name=europa/>. [[1163]]-ban Ulászló hadat vezetett Magyarországra, III. István megsegítésére, I. Mánuel bizánci császár ellen<ref name=europa/>.
 
A cseh király által követett politika akkor tört meg, amikor fiát, Vojtěchet (Adalbert) a Frigyessel szemben álló [[III. SánorSándor pápa]] párthívei salburgi érsekké tették<ref name=europa/>. Hogy megtarthssa másik fia, Frigyes számára a királyi címet, [[1172]]-ben lemondott a trónról<ref name=europa/>. A császár ezt elutasította, az orságot hűbérként I. Szobeszláv fiának, Ulriknak adta, aki azonabn lemondott fivére, II. Szobeszláv javára<ref name=europa/>. Ulászló felesége birtokaira, Thüringiába vonult vissza, és ott is halt meg<ref name=europa/>.
 
Uralkodása alatt épült a prágai Judit híd<ref name=europa/>, s jelentek meg meg Csehországban a ciszterciták<ref name=europa/>, a premontriek<ref name=europa/> és a johanniták<ref name=europa/>.
 
==Jegyzetek==
163 240

szerkesztés