„Lucian Blaga Nemzeti Színház” változatai közötti eltérés

A [[kolozsvár]]i '''Román Nemzeti Színház''' épülete a város egyik műemléke. A GyőzelemHunyadi téren áll (a tér neve többször változott az idők folyamán Hunyadi, Bocskai, Cuza Voda, Hitler, Malinovszkij, Győzelem).

Az épület [[1904]]-1906 között épült [[neobarokk]] stílusban, néhány [[szecessziós]] jellemzővel; a tervező és kivitelező a bécsi [[Fellner és Helmer]] cég volt. Az új színház felavatása [[1906]]. szeptember 8-án történt Herczeg Ferenc Bújdosók cimű darabjával.<ref>Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Kolozsvár 1000. pp.344</ref> A színház első igazgatója dr. [[Janovics Jenő]] volt.

Az épületben az utolsó magyar előadást 1919. szeptember 30-án tartották. Műsoron a [[Hamlet]] szerepelt, amelyből a cenzúra törölte a nagymonológot, csupán az első sor hangozhatott el: „Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés.”<ref>Kötő József: A Bánk bán és Kolozsvár. in: Kolozsvár 1000, pp. 187</ref> A román színház hivatalos megnyitója december 1-jén volt, az újonnan alakult kolozsvári román színtársulat 2-án tartotta első előadását. A román színház első igazgatója [[Zaharia Bârsan]] volt. 1920. május 20-án nyílt a kolozsvári Román Opera [[Giuseppe Verdi|Verdi]] [[Aida (opera)|Aidájának]] az előadásával; ez volt Románia első operaháza.<ref>Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in: Kolozsvár 1000. pp.347</ref>

A második bécsi döntés után négy évig az épületben ismét a magyar színház kapott helyet. 1944. október 31-én és november 2-án a város "felszabadulását" ünnepelve román és magyar színészek közös műsort adtak, a korabeli plakát tanúsága szerint a bevételt az orosz és román sebesültek javára szánták.<ref>Fodor András: Kolozsvári képeskönyv, Gloria Kiadó – Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2002. ISBN 973-8267-10-2, pp. 141</ref>

{{forrásokcsonk-szakasz}}