Wikipédia

„Lappföldi háború” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
formai javítás; csak katonák a hadifoglyok, a lakosság itt túszként szereplt, oldid be
2. sor:
| konfliktus = Lappföldi háború
| kép = FinnishTroops Tornio1944 002.jpg
| képfelirat = Finn katonák 1944 októberében a [[tornio-i csata]] idején.
| kontextus = [[II. világháború]]
| helyszín = A [[Lappföld]] finnországi része
| dátum = [[1944]]. [[október 1.|október 1]] – [[1945]]. [[április 25.]]
| eredmény = finn győzelem
| ok = [[1944]] szeptemberében Finnország fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, ezzel azonban a finnek kiváltották az országban állomásozó német csapatok támadását.
| területváltozások =
| támadó = [[Fájl:Flag of Germany 1933.svg|25px]] [[Harmadik Birodalom|Németország]]
13. sor:
| parancsnok1 = [[Fájl:Flag of Germany 1933.svg|25px]] [[Lothar Rendulic]] <br>[[Fájl:Flag of Germany 1933.svg|25px]] [[Matthias Krauttler]] <br>[[Fájl:Flag of Germany 1933.svg|25px]] [[August Krakau]]
| parancsnok2 = [[Fájl:Flag of Finland.svg|25px]] [[Hjalmar Siilasvuo]] <br>[[Fájl:Flag of Finland.svg|25px]] [[Aaro Pajari]] <br>[[Fájl:Flag of Finland.svg|25px]] [[Ruben Lagus]]
| haderő1 = 214 &nbsp;000 fő
| haderő2 = 75 &nbsp;000 fő
| veszteségek1 = 4 300 4300- 4 5004500 halott ,<br /> 2 3002300 sebesült ,<br /> 1 3001300 hadifogoly
| veszteségek2 = 2 8722872 halott,<br />3000 sebesült.
| egyéb =
}}
{{A lappföldi háború csatái}}▼
 
A '''Lappföldilappföldi háború''' (finnül: ''Lapin sota'') [[1944]]. [[október 1.|október 1]] - –[[1945]]. [[április 25.]] között zajlott a [[Lappföld]] Finnországhoz tartozó részén. A háború a Finnország és Szovjetunió közötti fegyverszünet aláírása után tört ki. A Finnországban állomásozó német csapatok az ország északi részén vetették meg a lábukat, mivel ezen a területen kapcsolatot tudtak tartani a németekaz általáltaluk megszállt Norvégiával. A német csapatok végül [[1945]]. [[április 25.]]|április 25-re]] kénytelenek voltak visszavonulni Norvégiába, ezzel Finnország második világháborús szereplése véget is ért.
 
== Előzmények ==
[[Finnország]] [[1941]] júniusa óta vett részt a [[II. világháború]]ban, [[Harmadik Birodalom|Németország]] szövetségében, a [[Szovjetunió]] ellen harcolva. A németek katonákat küldtek a finnek megsegítésére, akik az ún. [[Folytatólagosfolytatólagos háború]]ban visszaszerezték a szovjetek által az [[1940]]-benes [[téli háború]]ban elvett területeket.
 
A [[Sztálingrádisztálingrádi csata]] után azonban a hadiszerencse végleg megfordult a szovjetek javára, így Németország addigi szövetségesei már egyre kevésbé álltak lelkesedéssel szövetségesük mellett. A német hadvezetés már [[1943]] nyarán készített egy tervet arra az esetre, ha Finnország különbékét kötne a Szovjetunióval. A németek eltervezték, hogy ebben az esetben azonnal visszavonnák seregeiket az ország északi területére, hogy birtokukba tudják venni a számukra fontos [[Petsamo]] környéki [[nikkel]]bányákat.
 
[[1943]] - –[[1944]] telén hadifoglyokkal megjavíttatták az úthálózatot Észak-Norvégia és Észak-Finnország között, majd kiépítették védelmi vonalaikat, tehát 1944 szeptemberére, amikor Finnország aláírta a [[moszkvai fegyverszünet]]et, már készen álltak az ellenállásra.
 
== A háború ==
▲{{A lappföldi háború csatái}}
 
Amikor értesültek a fegyverszünetről, a német csapatok azonnal visszavonulásba kezdtek észak felé. Ezalatt azonban a [[Kriegsmarine|haditengerészet]] támadásba lépett és a [[Tanne Ost hadművelet]] keretében megkísérelte elfoglalni a [[Finn-öböl]]ben található [[Gogland]] szigetet. A támadás hírére a szovjetek azonnal követelni kezdték a finnektől a német csapatok kiűzését az ország területéről, így a finnek arra kényszerültek, hogy hadjáratot kezdjenek a korábbi szövetségeseik ellen. Időközben a német támadás Gogland ellen teljes kudarcba fulladt.
 
Az első néhány hétben a németek visszavonulása észak felé teljes békességben zajlott, ugyanis kölcsönös megegyezés alapján -– amelyet a szovjetek előtt természetesen titokban tartottak -– a németek egy előre megegyezett "menetrend"„menetrend” szerint haladtak, míg a finnek a szovjetek félrevezetésére üres lövészárkokat és bunkereket támadtak. Két hét után azonban a szovjetek rájöttek erre és azonnal követelték a finn hadvezetéstől egy nagy erejű támadás megindítását. A finnek tehát egy kockázatos invázióba kezdtek a svéd határ mellett található [[Tornio]] irányába [[október 1.|október 1-jén]]-én. A németek hét napi ellenállás után kénytelennek voltak visszavonulni, nagy veszteségeket szenvedve.
 
A [[Tornio-i csata]] kezdetén a finnek fogságba ejtettek több mint száz német katonát. Az ő kiszabadításuk érdekében [[Lothar Rendulic]] tábornok finn civilek túszul ejtését rendelte el. A németek 132 személyt ejtettek túszul [[Kemi]] városából és 130-at [[Rovaniemi]]ből. Rendulic megüzente a finn parancsnokságnak, hogy ha a német hadifoglyokat nem bocsátják szabadon akkor a túszokat azonnal agyonlöveti. [[Hjalmar Silasvuo]] altábornagy visszautasította a követelést és visszaüzent, hogy ha németek agyonlövik a finn túszokat, akkor a finnek agyonlövik az összes német hadifoglyot és a német sebesülteket is akiket a tornio-i kórházban kezeltek. Ennek a fenyegetésnek köszönhetően a németek végül is elengedték az összes hadifoglyot [[október 11.]]-én, azonban Rendulic nem sokkal ezt követően elrendelte a [[felperzselt föld taktikája|felperzselt föld taktikájának]] alkalmazását, amelynek köszönhetően teljesen lerombolták a lappföldi falvak többségét és teljesen tönkretették Lappföld infrastruktúráját, a lappföldi lakosság nagy része pedig kénytelen volt elmenekülni Svédországba, vagy a déli területekre.▼
 
▲A [[Tornio-i csata]] kezdetén a finnek fogságba ejtettek több mint száz német katonát. Az ő kiszabadításuk érdekében [[Lothar Rendulic]] tábornoknémet (osztrák) vezérezredes ''(Generaloberst)'' finn civilek túszul ejtését rendelte el. A németek 132 személyt ejtettek túszul [[Kemi]] városából és 130-at [[Rovaniemi]]ből. Rendulic megüzente a finn parancsnokságnak, hogy ha a német hadifoglyokat nem bocsátják szabadon, akkor a túszokat azonnal agyonlöveti. [[Hjalmar Silasvuo]] altábornagy visszautasította a követelést és visszaüzent, hogy ha németek agyonlövik a finn túszokat, akkor a finnek agyonlövik az összes német hadifoglyot és a német sebesülteket is akiket a tornio-i kórházban kezeltek. Ennek a fenyegetésnek köszönhetően a németek végül is elengedték az összes hadifoglyotpolgári túszt [[október 11.]]|október 11-én]], azonban Rendulic nem sokkal ezt követően elrendelte a [[felperzselt föld taktikája|felperzselt föld taktikájának]] alkalmazását, amelynek köszönhetően teljesen lerombolták a lappföldi falvak többségét és teljesen tönkretették Lappföld infrastruktúráját, a lappföldi lakosság nagy része pedig kénytelen volt elmenekülni Svédországba, vagy a déli területekre.
A németek végül is április végére elérték Norvégiát, ezzel pedig a lappföldi háború is lezárult.
 
A németek általvégül is április végére elérték Norvégiát, ezzel pedig a lappföldi háború is lezárult. Az általuk alkalmazott taktikának köszönhetően majdnem az összes lappföldi falu megsemmisült, [[Rovaniemi]] városát porig rombolták és mintegy 100 &nbsp;000 helybéli lakos kényszerült elhagyni lakóhelyét. A háború után [[Lothar Rendulic]]ot német tábornokot bíróság elé állították és háborús bűneiért 20 év börtönre ítélték, amelyből hat évet le is ült.
 
== Fordítás ==
{{fordítás|en|Lapland War|oldid=402762610}}
 
== Forrás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lappföldi_háború”