„Lappföldi háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
formai javítás; csak katonák a hadifoglyok, a lakosság itt túszként szereplt, oldid be |
→A háború: Rendulic kieg. |
||
37. sor:
A [[Tornio-i csata]] kezdetén a finnek fogságba ejtettek több mint száz német katonát. Az ő kiszabadításuk érdekében [[Lothar Rendulic]] német (osztrák) vezérezredes ''(Generaloberst)'' finn civilek túszul ejtését rendelte el. A németek 132 személyt ejtettek túszul [[Kemi]] városából és 130-at [[Rovaniemi]]ből. Rendulic megüzente a finn parancsnokságnak, hogy ha a német hadifoglyokat nem bocsátják szabadon, akkor a túszokat azonnal agyonlöveti. [[Hjalmar Silasvuo]] altábornagy visszautasította a követelést és visszaüzent, hogy ha németek agyonlövik a finn túszokat, akkor a finnek agyonlövik az összes német hadifoglyot és a német sebesülteket is akiket a tornio-i kórházban kezeltek. Ennek a fenyegetésnek köszönhetően a németek végül is elengedték az összes polgári túszt [[október 11.|október 11-én]], azonban Rendulic nem sokkal ezt követően elrendelte a [[felperzselt föld taktikája|felperzselt föld taktikájának]] alkalmazását, amelynek köszönhetően teljesen lerombolták a lappföldi falvak többségét és teljesen tönkretették Lappföld infrastruktúráját, a lakosság nagy része pedig kénytelen volt elmenekülni Svédországba, vagy a déli területekre.
A németek végül is április végére elérték Norvégiát, ezzel pedig a lappföldi háború is lezárult. Az általuk alkalmazott taktikának köszönhetően majdnem az összes lappföldi falu megsemmisült, [[Rovaniemi]] városát porig rombolták és mintegy 100 000 helybéli lakos kényszerült elhagyni lakóhelyét. A háború után [[Lothar Rendulic]] német tábornokot Nürnbergben bíróság elé állították (az 1947. július 15–1948. február 19. közötti ún. [[Túszok pere|Túszok perében]]) és a világháborúban elkövetett háborús bűneiért 20 év börtönre ítélték, amelyből hat évet le is ült.
== Fordítás ==
| |||