„Kromolitográfia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
kisebb módosítások |
||
1. sor:
A '''kromolitográfia'''
Az eljáráshoz [[nyomólemez]]nek nemcsak kő, de [[cink]]- vagy [[alumínium]]lemez is használható úgy, hogy minden színhez külön nyomólemezt készítenek. A rajzot zsíros [[tus]]sal vagy krétával, kézzel rajzolják fel a kellőképp előkészített lemezre. A színes képhez rendszerint három lemezt használnak,
5. sor:
* kék és
* sárga
egymásra nyomtatásával. Mivel azonban az ilyen, úgynevezett '''háromszínnyomással''' kapott képek színei nem elég élénkek, az igényesebb nyomatokhoz akár hat, nyolc, tizenkét, esetleg huszonnégy színre is szükség lehet. Az eljárás igen hosszadalmas és nagy ügyességet igényel. Emiatt a sokszínű kromolitográfiák mindig igen drágák voltak. Ezért már a 19. században kimentek a divatból, és helyettük inkább fotomechnanikus eljárásokkal sokszorosították a színes képeket. Egyes sokszorosítási feladatokra (
A cinklapokkal nyomást külön szóval [[cinkográfia|cinkográfiának]], az alumíniummal nyomást pedig [[algráfia|algráfiának]] nevezik.▼
Annak érdekében, hogy a [[nyomóhenger]]re feszülő papír jobban átvegye a festéket a kőről, a hengert gumiköpennyel borították. Először papír nélkül gördítették rá a festékezett [[nyomóforma|nyomóformára]], és így a kép először a gumira került át. A következő fordulatnál a papír mindkét oldalról: a nyomóformáról és a nyomóhengerről is nyomást kapott. Megfigyelték, hogy a rugalmas gumi sokkal tisztább rajzolatot ad, mint a kő: ebből a tapasztalatból fejlődött ki később az [[ofszetnyomás]].
▲A cinklapokkal nyomást külön szóval [[cinkográfia|cinkográfiának]], az alumíniummal nyomást pedig [[algráfia|algráfiának]] nevezik.
== Források ==
| |||