„Keve vármegye” változatai közötti eltérés

2 830 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(pallas)
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
{{Sablon:A Pallasból átemelt cikk}}
'''Keve vármegye''' egyike volt Magyarország első [[vármegye|vármegyéinek]] a mai [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]] déli részén. A [[Török háborúk Magyarországon|törökökkel vívott háborúk]] során szűnt meg létezni legkésőbb valamikor az 1540-es években, mivel területe az elsők között került [[török hódoltság]] alá. Központja [[Kevevára]] volt. Az [[1876-os vármegyerendezés]] során felvetődött újbóli megszervezésének ötlete (még a [[Magyar Tudományos Akadémia]] is az ötlet mögé állt), ám ez végül mégsem történt meg.
==Földrajzi kiterjedése==
Területe a mai [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]] legdélibb részére terjedt ki. Az egykori [[Torontál vármegye|Torontál]] és [[Temes vármegye]] déli részén, a Duna baloldalán, keleten a [[Karas]] torkolatáig, nyugaton a [[Duna|Dunáig]] és a [[Temes (folyó)|Temesig]] terjed. Közepe táját a terméketlen és néptelen [[Maksond]] mezeje foglalta el, melynek csak egy része volt az alibunári[[alibunár]]i és deliblati[[Deliblát|delibláti]] mocsaras, homokos vidék.
 
[[HunyadyHunyadi János]] az ország déli részének védelme közben többször tartózkodott e vidéken, hol Kevén kívül a vármegye területén még két vár, [[Dombó (Vajdaság)|Dombó]] és [[Tornistya]], Kevén kívül két város, [[BarladOrlód|Barlod]] és [[Pancsova|Pancsaly]] (a mai Pancsova) és 66 helység állt.
==Történelme==
[[Anonymus]] (44. fej.) szerint a honfoglaló magyarok elől [[Glád vezér]] [[Kevevára|Keve várába]] menekült, de csakhamar feladta a várat. A görögországi hadjáratokból 1073-ban visszatérő [[I. László magyar király|László]] és Géza hercegek, [[Thuróczy-krónika|Thuróczy krónikája]] szerint, itt váltak el egymástól. 1201. már mint vármegyét, sőt 1238-ban egyúttal, mint [[várispánság]]ot említik. 1223. [[III. Honorius pápa]] Margitot, [[III. Béla magyar király|III. Béla]] leányát, [[Kevevára]] és az egész vármegye úrnőjének nevezi; ezen Keve alatt azonban a [[Pétervárad]] és [[Újlak (Horvátország)|Ilok]] közt levő Kőt v. Bánmonostort kell érteni.
 
Keve vármegye első ismert [[ispán]]ja (comese) [[Achilleus (országbíró)|Achileus]] országbíró. A vármegye székvárosában, Kevében, többször megfordult [[IV. László magyar király|IV. László]] és [[I. Lajos magyar király|I. (Nagy) Lajos]] király s ennek és szerencsés fekvésének tulajdoníthatni, hogy a királyi városok közé emelkedett. 1392-ben már, mint ilyet említik. Várának fentartását s védelmét [[Zsigmond magyar király]] 1435-ben a város lakosainak kötelességévé tette. Mig 1439-ben a megye rác lakosai Murád szultán 130,000 főnyi serege elől elszöktek, a magyarok otthon maradtak s ezeknek kiváltságait 1453-ban [[V. László magyar király|V. László]] meg is erősítette; ugyanakkor azonban gondoskodott a [[Csepel- sziget]]ére menekült kevei rácokról is, kiknek [[Ráckeve|Ábrahámteleke]] nevű gyarmatát utóbb Kis- vagy [[Ráckeve|Rác-Kevének]] nevezték.
 
Várai azonban csakhamar pusztulásnak indultak, mindamellett, hogy Keve katonai megerősítését az 1478-iki országgyűlés is elrendelte. [[1439]]-től fogva a főispánjainak neveit sem ismerjük. 1551. a török hadjárat ugy látszik teljesen megsemmisítette a vármegyét és csakhamar Kevét is, mely azonban a török hódítás második felében Kubin néven kezdett szerepelni. A törökök kiűzetése után nevét teljesen elveszítette a vármegye s katonai igazgatás alá jutott. A [[katonai határőrvidék]] feloszlatásával az 1876. XXXIII. t.-c. részint Temes, részint Torontál vármegyéhez csatolta, noha 1872. a magyar akadémia is folyamodott visszaállításért.
==Ismert főispánjai==
==Forrás==
{|
|valign="top"|
*1201: [[Achilleus (országbíró)|Achileus kir. udvarbíró]]
*1208: [[Országbíró#Árpád-kor|Miklós kir. udvarbíró]]
*1209: Miklós kir. udvarbíró comes Kewenensis
*1209: Márton kir. udvarbíró
*1210: Miklós kir. udvarbíró
*1211: Marcellus kir. udvarbíró
*1212: [[Bánk bán (nádor)|Bánk bán]]
*1213: Poth
*1213: Hugo
*1214: Sebestyén
*1217: [[Rátót nemzetség|Rátót nb.]] Gyula kir. udvarbíró
*1219: Gyula kir. udvarbíró
*1221: Lőrinc kir. udvarbíró
*1225: [[Bánk bán (nádor)|Bánk bán]]
*1235: Kalajan a Szerémség ura
*1236-38: Gyula országbíró
*1240: Balázs
*1270: [[Dominicus Anselmus]] krassói főispán
*1272: Lőrinc kir. fő[[pohárnokmester]]
*1273: Lőrinc kir. főpohárnokmester, [[krassó vármegye|krassói főispán]]
*1274: Herbord kir. főpohárnokmester, krassói főispán
*1274: Miklós kir. főpohárnokmester, krassói főispán
*1279 Ugrin kir. főpohárnokmester, krassói főispán
|width="70"| 
|valign="top"|
*1291: Lőrinc krassói főispán és szörényi bán
*1347: [[Széchenyi Tamás|Zechén (Széchenyi) Tamás]] volt [[erdélyi vajda]] és krassói főispán
*1348: Niclinus krassói főispán
*1349: Kathiz nb. Tamás de Zechen országbíró turóci főispán
*1355: Pelsőczi [[Bubek Dénes]] kir. főlovászmester és krassói főispán
*1363: Zubunya fia László
*1366: Pál fia [[Heem Benedek]] krassói főispán
*1370: Seeb fia Jakab
*1383-85: [[Koroghy István]] krassói főispán és macsói bán
*1389: Koroghy István Fülöp fia krassói főispán
*1405: [[Ozorai Pipó]] Temes Csanád Krassó és Keve vm. főispánja
*1407: Arad és Csongrád vm. főispánja is
*1428: [[Héderváry Lőrinc]] comes et castellanus de Keve
*1430: [[Tallóci Matkó|Thallóczy Matkó]]
*1431: Krassó és Csanád vm. főispánja is
*1432: kevei főispán és nándorfehérvári kapitány
*1432: [[Tallóci Frank|Thallóczy Frank]] kevei főispán és nándorfehérvári kapitány
*1433: [[Tallóci Matkó|Thallóczy Matkó]] nándorfehérvári kapitány
*1434: a kunok bírája is
*1435: [[Tallóci Frank|Thallóczy Frank]]
*1436: [[Tallóci Frank|Thallóczy Frank]] de Ragusio csanádi kevei és krassói főispán nándorfehérvári kapitány
*1439: néhai szörényi bán nándorfehérvári kapitány is
* későbbi ispánjai nem ismertek
|}
==Források==
{{pnl}}
*[http://lexikon.katolikus.hu/K/Keve%20v%C3%A1rmegye.html Keve vármegye] In: Katolikus Lexikon
[[Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi]]