„Reginam occidere” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
 
[[1213]] őszén magyar főurakból álló csoport (a „békétlenek tábora”) merényletet készít elő, s hajt végre [[II. András magyar király|II. András]] felesége Merániai Gertrúd ([[Gertrudis]]) ellen. A felkelés okát Gertrúdnak az az intézkedése jelentette, hogy férje távollétében (aki akkor [[Galícia|Halicsban]] hadakozott) öccsét, Bertholdot (Ottót) kalocsai érsekké kiáltja ki. Fiatal kora és előélete miatt azonban [[III. Ince pápa]] is ellenezte az újdonsült rangot, s eltiltotta a lelkipásztori jogkörtől. Mivel a rangja megmaradt, így feladatkör nélkül nyerhette el az egyház kalocsa környéki vagyonát. A nagyurak felkelésének gyújtó szikrája azonban az volt, hogy a királynő a rokonait ültette az állam legmagasabb posztjaiba, így öccsét leghatalmasabb országnagyi ranggal is ellátta.
A nagy földbirtokosok, Petur bán, és az ország nádora, Bór Benke (ismertebb nevén Bór nemzetbéli [[Bánk bán (nádorbán)|Bánk bán]] <ref>forrás: '' http://mek.oszk.hu/00800/00840/html/jokai36.htm ''</ref>) segítségével összeesküvést szőttek. A cselekvés végrehajtása előtt kikérték az akkori esztergomi érsek, Merániai János tanácsát. A főpap két tűz közé került. Egyik oldalon, Ottó kinevezése egyházi főméltóságnak veszélyeztette az ő főpapi rangját, az egyházi jövedelmeket, az egyház erkölcsét, és jogát a koronázásra, minden egyéb kiváltságát, tehát előnyös lett volna a felkelők közé állnia. A másik oldalról pedig gyilkosságban való részvételért nemcsak magas rangját, de életét is elvesztette volna.
 
Így [[latin nyelv]]en megalkotta híressé vált kétértelmű válaszát.