„Újvároska” változatai közötti eltérés

 

== Története ==

 

A vár építésével egyidejűleg a császár döntött egy a közelében építendő, a nevét viselő város megalapításáról is. Ennek felépítéséhez két korábbi falu, Veresvár és Újfalu területét használták fel. Az építés 1665-ben kezdődött, első lakói bajor és morva kézművesek voltak, akik a vár építésénél dolgoztak. A település magyarul az Újvároska, latinul a ''"Neistadtad penes Praesidium Leopoldopolienes"'' nevet kapta. Lakói szolgálataikért számos kiváltságban részesültek, melyeket a császár [[1712]]-ben megerősített. A kiváltságokat később vámmentességgel, valamint vásár és hetipiac tartási joggal bővítették. Az első országos vásárt [[1713]]. [[január 17.|január 17]]-én tartották. A [[17. század]]tól a város többször szenvedett árvíz és tűzvész pusztításaitól. Az első nagyobb tűzvészt [[1683]]-ban szenvedte el a település, amikor Henrich Kielmansegg lipótvári kapitány gyújttatta fel katonáival, hogy az ne kerüljön a Bécs ellen vonuló török sereg kezére. Ebben megsemmisült a jezsuiták [[1671]]-ben épített temploma is. [[1693]]-ban helyette új katolikus templom épült, amely [[1813]]-ban az árvízben szenvedett súlyos károkat. A következő csapás [[1848]]-ban érte a várost, amikor a vár helyőrsége Hurban szabadcsapatai előtt gyújtotta fel azt. A város plébániáját [[1775]]-ben alapították, anyakönyveit [[1739]]-től vezetik. A Pozsony-Trencsén vasútvonal megépülése után a város jelentősége ismét megnőtt.