„Pheidiasz” változatai közötti eltérés

'''Pheidiasz''' ([[i. e. 500]] – [[i. e. 430]] körül) szobrász és építész, az [[ókor]]i [[Görögország|görög]] klasszikus szobrászat legnagyobb alakja. [[Olümpia|Olümpiai]] [[Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra|Zeusz-szobra]] egyike voltavolt az ókori világ hét csodájának. MűveiMűveit elsősorban római kori másolatok formájában maradtak ránk, illetve korabeli leírások alapján ismerjük. [[Caius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]] szerint a szobrászat története az ő fellépésével kezdődikkezdődött.

Már húszéves korában a szobrászat elismert mestereként tartották számon. <ref name="cast"> {{opcit|n=Castiglone László |c=Az ókor nagyjai |k= |f= |o=158}} </ref> Apja Kharmidész volt. Fiatal korában festőként is próbálkozott, később [[Hageladasz]] és [[Hégiasz]] tanítványa lett. <ref name="VIL"> {{Opcit|n=Művészeti lexikon||c=|o=III. kötet 749}} </ref> Első szobrai közvetlenül a [[Perzsia|perzsa]] háborúk után születtek az [[athén]]i állam megrendelésére. Jelentős ebből a korszakából ([[i. e. 470]] és [[i. e. 450]] között) a [[marathón]]i győzelem emlékére [[Delphoi]]ban emelt szoborcsoportja, melynek központi alakja [[Miltiádész]] volt. Az athéni [[Akropolisz]]on, a [[parthenón]]ban felállított a 9 méter (16,5 m a talapzattal együtt) magas bronz ''Promakhosz <ref>Promakhosz a.m. előharcos </ref> Athéna'' szobrának sisakját korabeli leírások szerint a hajósok a tengerről is látták. <ref name="cast"/> Sajnos ez a szobor csak későbbi római másolatok formájában maradt ránk. [[Platai]]ban a döntő, perzsák elleni ütközet emlékére elkészítette a Harcos„Harcos AthénaAthéna” (''Athéna Areira'') szobrát márványból, arany berakásokkal.<ref name="VIL"/>

A Parthenón felépítése után Periklész ellenségei meggyanúsították Pheidiaszt, hogy a számára kiutalt nemesfémeket és elefántcsontot hűtlenül kezelte. Miután tisztázta magát, istentelenséggel vádolták, mivel az Akropoliszon felállított Athéna szobrának pajzsán Periklész és a saját képmását örökítette meg. A szobrászt börtönbe vetették, és Plutarkhosz szerint ott is halt meg, ám egy másik, korabeli forrás arról ír, hogy kiszabadult, és Olümpiába ment. Ott megalkotta főművét, [[Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra|Zeusz 12 méter magas arany-elefántcsont ülőszobrát]] [[Panainosz]] és [[Kolótész]] közreműködésével, amelyamelyet az ókori világ hét csodájának egyikeegyikeként tartanak számon. <ref name="cast"/>

Az [[Akropolisz]]on feltárt, úgynevezett ([[Elgin-márványok]] alapján ismerjük művészi alkotásait. A 160 m hosszú frízen megörökíti a Panathénaia-ünnepi felvonulást, a metopék 92, [[mitológia]]i harcokat ábrázoló domborművet tárnak elénk. Pheidiasz szobrokat szentelt Athéna születésének, illetve az istennő és [[Poszeidón]] vetélkedését [[Attika|Attikáért]]. A domborművek eltérő vonásai valószínűsítik, hogy a mester csak vázlatokat, útmutatást adottnyújtott a szobrászoknak a művek elkészítéséhez. A frízeken egyúttal nyomon követhető Pheidiasz művészi fejlődése is.: Amígamíg a korai metopéken szigorú, klasszikus hatás érződik, és később, mint például a keleti oromcsoport alkotásaiban, a mester kiérlelt egyéni stílusa, addig a fríz utolsó darabjain már a klasszikus ábrázolásmód felbomlása fedezhető fel. <ref name="VIL"/> Az ókori hagyomány Pheidiasznak tulajdonítja az „Athéna Parthenosz" (Szűz Athéna) aranyból és elefántcsontból készült 12 méter magas kultusszobrát is. A szobor nem maradt fenn, de kicsinyített másolatokból, pénzérmékről, [[Gemma (ékkő)|gemmákról]] rekonstruálható. Az istennő, jobbkezében [[Niké (mitológia)|Niké-szobrot]] tartott, lábához támasztott pajzsán athéniek és amazonok harcát ábrázolta a szobrász, a pajzs belső oldalán az istenek és gigászok harcát véste és festette meg. Athéna sisakján mitológiai szörnyek voltak láthatók. Az istennő saruján kentaurok és lapithák harca, a szobor talapzatán [[Pandóra]] születését örökítette meg.

Feljegyzésekből tudjuk, hogy arany-elefántcsont Athéné szobrot készített [[Pelléné]]ben; az athéni Akropoliszon megalkotta az „Athéna''Athéna Lémnia"''-t, ahol az istennőt, levetett sisakkal ábrázolja. Ezt sajnos is csak római kori másolatokból ismerjük. Készített ugyanitt egy Apollón-szobrot bronzból, ez lehetett a [[kassel]]i típusú Apollón másolatok eredetije; [[Élisz]]ben szoborba foglalta a lába előtt teknősbékával álló „Égi Aphrodité" alakját aranyból és elefántcsontból. [[Epheszosz]]ban szobrászversenybenszobrászversenyen vett részt [[Krészilasz|Krészilasszal]], [[Phradmón]]nal és [[Polükleitosz (szobrász)|Polükleitosszal]] amelybenamelyen Lándzsára támaszkodó „Sebesült Amazon"-ja alulmaradt vetélytársai alkotásaival szemben. Stílusa alapján neki tulajdonítják az ugyancsak másolatokban fennmaradt [[Anakreón]] szobrot is.