„Nemzetközi jog” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor:
*''Szabályai'' többnyire két vagy több állam akaratának találkozásából születnek. A nemzetközi jog saját [[jogforrás]]okkal bír.
==A nemzetközi jog alapelvei==
A nemzetközi jog alapelvei - a közhasználatban - a nemzektözi jog általános tartalmú és egyetemes érvényű szabályai.
* '''A népek önrendelkezési joga'''
* '''Az államok szuverén egyenlősége'''
* '''Az államok területi épsége és politikai függetlensége'''
* '''Az államok belügyeibe való beavatkozás tilalma'''
* '''Az erőszakkal való fenyegetés és az erőszak alkalmazásának tilalma'''
* '''A nemzetközi béke és biztonság veszélyeztetésének tilalma'''
* '''Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása'''
Az [[ENSZ]] Közgyűlésének [[1970]]-ben meghozott 2625. (XXV.) sz. határozata az államok közötti baráti kapcsolatokról és az együttműködés nemzetközi jogi alapelveiről a következőkkel egészítette ki az [[ENSZ Alapokmány]]ában foglaltakat:
* '''A tagállamok együttműködési kötelezettsége'''
* '''A vállalt kötelezettségek jóhiszemű teljesítése'''
A nemzetközi jog alapelvei a nemzetközi jog [[kogens szabály]]ainak részét képezik. Az alapelveket sokszor a dokumentumok emelik ki, többek között az ENSZ Alapokmánya (1. fejezet). Ez utóbbi arra utal, hogy az Alapokmány többi rendelkezését az ENSZ céljainak és elveinek megfelelően kell érvényesíteni. Az Alapokmány 103. cikke arról rendelkezik, hogy amennyiben az ENSZ tagjainak bármiféle nemzetközi kötelezettsége ellentétben áll az alapelvekkel, akkor ez utóbbiakat illeti elsőbbség. Tehát a nemzetközi jog alapelvei egyetemes érvényűek, amit jól mutat, hogy az nem ENSZ-tagállamok is kötelezőnek ismerik el őket.
==Forrás==
*Világpolitikai lexikon (szerk. [[Horváth Jenő]])
{{csonk-jog}}
| |||