„Köztisztviselő” változatai közötti eltérés

3 313 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.1.194.220 (vita) szerkesztéséről SamatBot szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 84.1.194.220 (vita) szerkesztéséről SamatBot szerkesztésére)
A '''köztisztviselő''' a [[közigazgatás]]ban dolgozó olyan [[hivatalnok]], aki az [[állam]] vagy [[önkormányzat]] szolgálatában [[közhatalom|közhatalmat]] gyakorol.
 
== A köztisztviselő tevékenysége==
A közigazgatásban részt vevő, az állami vagy önkormányzati hatalmat megszemélyesítő tisztviselőt köztisztviselőnek nevezzük. A köztisztviselő jellegzetessége az is, hogy állami közhatalmat gyakorol, szemben a közalkalmazottal, aki ezzel nem bír. A közigazgatási eljárást köztisztviselőknek kell lefolytatniuk. A magyar közigazgatásban a köztisztviselők speciális jogviszony, a közszolgálati jogviszony alapján végzik. A köztisztviselő megtestesíti az állam semlegességét: párttisztséget nem viselhet, vallási és politikai meggyőződése nem vezérelheti az általa folytatott eljárásban. A köztisztviselő és a közalkalmazott, valamint az úgynevezett egyéb közszolgálati rétegek (bírák, ügyészek, igazságügyi dolgozók, fegyveresek stb.)jogviszonyaival a közszolgálati jog tudománya foglalkozik. Fontos megemlíteni, hogy a magyar köztisztviselő kifejezés nem azonosítható az angol, francia, német, illetőleg más külföldi ekvivalensekkel, mivel ezek a fogalmak jogrendszerenként mást-mást jelentenek. (Angliában az önkormányzati szolgálatvállalók nem köztisztviselők). Az Európai Unió igyekszik egy egységes közszolgálat-fogalmat (és köztisztviselő fogalmat) kialakítani. Ennek némileg gátja, hogy a közigazgatás az Európai Unióban nem a [[közösségi jog]], hanem a nemzeti jogalkotás szabályozási körébe tartozik.
 
==A köztisztviselők jogállása==
 
A köztisztviselők munkajogi jogviszonyát a [[közalkalmazott]]aktól és az egyéb munkavállalóktól részben eltérő szabályok rendezik a köztisztviselőkről szóló törvényben.
(1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, módosította az 1997. évi CI. törvény és a 2002. évi XVIII. törvény; röviden Ktv.). A Ktv. a Munka Törvénykönyvétől számos eltérést tartalmaz (például a dolgozó felmondása helyett lemondás, eltérő felelősségi rendszer stb.).
 
===A köztisztviselő fogalma===
A köztisztviselő a törvényben felsorolt [[közigazgatási szerv]]ek feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.
 
===A köztisztviselő lemondása===
 
* A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat. (Ktv. 16. § (1) bek.)
* A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon. (Ktv. 16. § (2) bek.)
 
==A köztisztviselők minősítése==
 
* A jogszabályok meghatározzák a köztisztviselőként való foglalkoztatás feltételeit, a köztisztviselők illetmény- és előmeneteli rendszerét, valamint a minősítés rendszerének alapjait.
 
==Forrás==
* 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról
 
==Külső hivatkozások==