„II. Vratiszláv cseh király” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
[[File:Vratislav II.PNG|thumb|200px|right|II. Vratiszláv]]
'''II. Vratiszláv''', más írásmóddal '''Ratiszláv'''<ref name=pallas/> ({{csehül|Vratislav II.}}), ([[1033]] k.<ref name=pallas>
'''II. Vratiszláv''' ({{csehülPnl|Vratislav IIszócikk=Vratiszláv|url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/107/pc010736.html#3}}), ([[1032]] k.</ref> – [[1092]]. [[január 14.]]<ref name=pallas/><ref name=europa>Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: '''Európa uralkodói''' (''Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti'', Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963 645 053 6, ill. ISBN 963 203 017 6, 244. oldal</ref>) cseh fejedelem [[1061]]-től, király [[1085]]-től haláláig.
 
[[I. Bretiszláv cseh herceg|I. Bretiszláv]] és Jitka fiaként született<ref name=europa/>. Atyja döntésével és a cseh előkelők eskü alatt tett megerősítésével ő lett a morva Olmütz első hercege<ref name=europa/>. Fivére, [[II. Spitihnyev cseh herceg|II. Spitihnev]] [[1056]]-ban uralma alá vonta hercegségét<ref name=europa/>, így Vratiszláv Magyarországra menekült<ref name=europa/>. Első felesége halálával még itt elvette Adelhaid hercegnőt<ref name=europa/>, nem sokkal utána pedig felajánlották neki a cseh trónt<ref name=europa/> ([[1061]]<ref name=europa/>). Új formában ugyan, de visszaállította a cseh állam egységét<ref name=europa/>. Újraosztotta fivérei között a morva hercegségeket (Olmütz: I. Ottó, Brünn: I. Konrád)<ref name=europa/>, [[1063]]-ban meglapította a brünni püspökséget<ref>''Európa uralkodói'', 244–245. oldal</ref>, amelynek betöltéséhez mind a fejedelem, mind a prágai püspök jóváhagyása szükségeltetett<ref name=europafolyt>''Európa uralkodói'', 245. oldal</ref>. Öccse, Jaromir akaratával dacolva, az egyházi és világi előkelők nyomására foglalta el a püspöki széket [[1068]]-ban<ref name=europafolyt/>. II. Vratiszláv harmadízben a lengyel Svatava hercegnőt vette el feleségül<ref name=europafolyt/>. A német fejedelmek, és az ellenkirály, Sváb Rudolf elleni harcában [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik császár]] mellé állt<ref name=europafolyt/>. Hűségéért Henrik [[1085]]-ben vagy [[1086]]-ban<ref name=pallas/> királyi címetkoronát adományozottkapott, nekiamellyel [[1086]]. [[június 15.]]-én Csehország első királyává koronáztatta magát<ref name=europafolytpallas/>. ([[1075]]–[[1081]]-ben birodalmi hűbérként megkapta a szász Ostmarkot [Lausitz] is.<ref name=europafolyt/><ref>Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz. (Vö.: Pallas)</ref>) Hosszú uralkodása alatt megerősödött a cseh korona országainak nemzeti tudata, s kiváló ideológiai eszközzé vált Szent Vencel kultusza. Vratiszláv megújította a sázavai kolostort, és a pápa beeegyezését kérte szláv liturgia tartására<ref name=europafolyt/>. Utolsó éveiben legidősebbleverte fia,néhány Břetiszlávfőúrnak hatalmiés törekvéseitAdelhaidtól kellettszületett kivédeniefiának, Břetiszlávnak lázadását<ref name=pallas/>: a ''senioratus'' alapján a legidősebb Přemyslt, Brünni Konrádot jelölte ki örökösének<ref name=europafolyt/>.
 
Az idős Vratiszláv 59 évesen még bölényvadászaton lovagolt<ref name=arpadok>{{cite web | title = Árpád-házi leányok. Adelhaid (1040-1062) | publisher = Székely-magyar hupont | url = http://szekelymagyar.hupont.hu/18/arpadhazi-lanyok | language = magyar | accessdate = 2011-01-06}}</ref>. Hajtás közben leesett a lóról és az akkor szerzett sérüléseitől [[1092]]. [[január 14.|január 14]]-én meghalt<ref name=arpadok/>. Vysehradon (Prága mellett) az általa épített templomban temették el<ref name=arpadok/>.
108 883

szerkesztés