|
'''Avitus Alcimus Ecdicius''' vagy '''Vienne-i Avitus''' (Kbkb. [[460]] – [[518]]. [[február]] [[5]].), késő [[Római Birodalom|róma]]i [[kereszténység|keresztény]] író. Vienne-i Avitus néven is ismert. Előkelő családból származott, [[494]]-ben [[Vienne]] ([[Frank Birodalom]]) [[püspök]]e lett. Katolikus hitre térítette az ariánus Sigismundud trónörököst és a burgundiai uralkodóház több tagját.
Tevékenységét és írásaiban fennmaradt szellemiségét leginkább az [[arianizmus|ariánus]]ok elleni harc jellemezte. Irodalmi hagyatéka nyolcvanhat levelet, köztük komoly [[teológia]]i értekezéseket foglal magában, amelyekben elsősorban a [[monofizitizmus]] és a [[szemipelagianizmus]] ellen foglalt állást. Harmincnégy [[homília|homíliájából]] mindössesen három maradt fenn, ezek egyike a ''Libelli de spiritualis historiae gestis V.'' (Az üdvtörténet eseményeiről írt öt könyvecske) című költeménye. Ebben feldolgozza a teremtéstörténetet, a [[bűnbeesés]]t, a [[vízözön]]t, s a kereszténység előképeként értelmezi az [[Egyiptom]]ból való kivonulást, valamint [[Mózes]] és a [[fáraó]] történetét.
Tevékenységét leginkább az [[ariánus]]ok elleni harc jellemezte. Ő térítette katolikus hitre az [[arianizmus|ariánus]] Sigismundud trónörököst és a burgundiai uralkodóházat. Nyolcvanhat levele maradt fenn, ezek közül némelyik komoly [[teológia]]i értekezés. E levelekben elsősorban a [[monofizitizmus]]t és a [[szemipelagianizmus]]t támadta. Harmincnégy [[homília|homíliájából]] mindössze hármat ismerünk, a többi elveszett.
AFuscina „Libelliszerzetesnőhöz de spiritualis historiae gestis V." (Az üdvtörténet eseményeiről írt öt könyvecske) című költeményében feldolgozzaírta a teremtéstörténetet,szüzesség aerényét [[bűnbeesés]]t, adicsőítő [[vízözön]]t,elbeszélő az [[Egyiptomköltemény]]ból való kivonulástét, [[Mózes]] ésamelyet a [[fáraóLucifer]] történetét.alakját A két utóbbi mozzanatot a keresztség előképének értelmezte. Fuscina szerzetesnő vígasztalására és bátorítására írta a szüzesség erényét dicsőítő költeményét. Az [[elbeszélő költemény]]megjelenítő, az elveszett paradicsom témájának első [[irodalom|irodalmi]] feldolgozása,feldolgozásaként különtartanak érdekessége,számon. hogyEzt ittdolgozta jelenik meg művészi alkotásban először [[Lucifer]] alakja. Eztfel később [[John Milton]] dolgozta fel ''[[Elveszett Paradicsom]]'' (Paradise Lost) című [[eposz]]ában, és ez inspirálta [[Madách Imre]] ''[[Az ember tragédiája|Az ember tragédiájá]]''t is.
Verseire a jó szerkesztés és a tiszta [[latin]]ság jellemző, prózai alkotásai azonban már magán viselik a hanyatlás jeleit. Avitus védelmezte a [[pápa (egyházfő)|pápa]]i tekintélyt is, híres kijelentése szerint: ha kétségbe vonják, hogy a pápa a világ pápája, nem a püspök, de a püspökség inog meg.
==Források==
*{{VIL|1|589}}
* {{tisztázatlan forrás}}
*{{ÓKÍL|70–71}}
{{portál|ókor}}
|
