„Pomádé király új ruhája” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Az opera története: kis javítások
4. sor:
== Az opera története ==
 
1951-ben a Magyar Rádió kérte fel az akkor már ismert zeneszerzőt egy meseopera komponálására. A nagy dán mesemondó [[Hans Christian Andersen|Andersen]] [[szatíra|szatirikus]] története kitűnő lehetőséget kínált Ránki számára egy [[vígopera]] komponálására. A Magyar Rádió akkoriban gyakran rendelt zeneműveket fiatal szerzőktől és sokszor nem elégedett meg a darabok előadásával, hanem [[mecénás]]i szerepet is vállalt: ha a darabokat sikerrel adták le, a szerzőket is új művek írására ösztönözték. A ''Pomádé király'' első változata egy egyfelvonsásosegyfelvonásos kis gyermekopera volt, amely akkora sikert aratatottaratott a rádió hallgatókrádióhallgatók körében, hogy a [[Magyar Állami Operaház]] nem sokkal a rádió bemutatórádióbemutató után felkérte a szerzőt a színpadi változat elkészítésére.
 
Erre azért volt szükség, mert más egy rádió stúdiórádióstúdió és más egy nagy színpad [[akusztika]]i igénye. Ránki sok új zeneszámot komponált művéhez, három felvonásossáháromfelvonásossá bővítve azt. A [[próza]]i párbeszédeket [[secco recitativo|secco recitativókkal]] váltotta fel, felújítva ezzel a [[zongora]] kísérteskíséretes énekbeszéd régi hagyományait. Az új változatban a történet szatirikusan társadalombíráló lett, kiolvasható belőle a személyi kultusz bírálata. A nagynak és bölcsnek mondott Pomádét annyira körbe veszikörbeveszi az udvartartás talpnyalása, hogy senki sem engedi látatniláttatni: a királyon nincsen semmi! Csak egy kisgyereknek lesz elég bátorsága ahhoz, hogy lerántsa a leplet a hazug színjátékról.
 
1968-ban a Magyar Rádió újabb változtatásokat kért a szerzőtől. Ránki ezúttal alaposan megrostálta az 1953-as nagyszínpadi verziót: a [[líra]]i cselekménysorozatot szinte teljesen elhagyta, csak a király megcsúfolását mondja el, a három felvonást kettővé vonta össze. Kétségtelen, hogy a tömörítés javára vált a vígoperának. Ebben a koncentrált formában sokkal hatásosabb a mű. Rozi és Jani szerelmi története volt az 1953-as verzió lírai-szerelmi szála, de nem illett a [[dramaturgia|dramaturgiá]]ba: sok tekintetben lassította a [[dráma]] sodró lendületét. A lírai részek megformálása nem volt zeneileg egyenértékű a csúfondáros, szatirikus részekkel, ennek következtében a három felvonásosháromfelvonásos verzió zeneileg egyenetlen is volt.
 
Az előző verzió behódolt a kor szokásainak: meg volt tűzdelve egy kis ifjú gárdai tartalommal, egy kis szerelmi történettel. Az 1972-es változatból a mozgalmi-politikai részek is kimaradtak. Az utána következő évtizedekben, egészen máig ez a verzió vált a színpad produkciók alapjává. A ''Pomádé király'' harmadik változatát először a Magyar Rádió sugárzásában mutatták be, majd 1972. december 17-én sor került az operaházi bemutatóra is. A következő évben az opera társulata [[Wiesbaden]]ben vendégszerepelt a ''Pomádéval'' óriási sikerrel.
 
Az 1972-es premier után a színpadi bemutatók az opera 3.harmadik verzióját tekintik alapnak. Ránki ezután elkészítette a darab kamara változatátkamaraváltozatát is az Ifjúsági Színház és az [[Állami Déryné Színház]] számára. A ''Pomádé királytkirály''t legutoljára 2000-ben újította fel az [[Erkel Színház]], azóta az operaház ezt az előadást játssza.
 
== Az opera szereplői és helyszínei ==