„Gordiuszi csomó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
6. sor:
Valamikor régen a phrügiaiaknak nem volt királyuk, ezért Phrügia ősi fővárosának, [[Telmisszosz]]nak a jósa úgy döntött, hogy az első olyan ember legyen a király, aki egy ökrösszekérrel érkezik a városba. Egy [[Gordiasz]] nevű parasztembert ért ez a szerencse, akinek sorsát korábban egy [[Zeusz]]tól kapott isteni jel, egy a szekerére szálló sas is megjövendölte. Amint belépett a városba, a papok megválasztották királynak. Hálája jeléül Gordiasz fia, [[Midasz]], a szekeret [[Szabaziosz]] phrügiai istennek ajánlotta fel<ref>[[Lucius Flavius Arrianus Xenophon]], ''Anabaszisz'' ([[Ógörög nyelv|ógörögül]]: Αλεξάνδρου Ανάβασις), II.3</ref> (akit a görögök Zeusszal azonosítottak), a szekér jármát pedig egy tekervényes, [[somfa]]háncsból font csomóval illesztette a rúdhoz úgy, hogy a kötél végeit a csomó belsejébe rejtette.<ref name= "Rep">Repeta Hellénizmus, [http://hellenizmus.repeta.hu/a_gordiuszi_csomo ''A gordiuszi csomó'']</ref> Amikor Nagy Sándor [[i. e. 333]] áprilisában<ref name= "Rep" /> hódító hadjáratában megérkezett Gordionba, Phrügia már csupán a [[Óperzsa Birodalom|Perzsa Birodalom]] egyik [[szatrapia|szatrapiá]]ja volt, azonban a szekér még mindig a királyi palotában állt.
 
A legenda szerint, aki ki tudja bontani a csomót, az lesz [[Ázsia]] ura. Lehetséges azonban, hogy ezt Nagy Sándor támogatói találták ki, hogy a [[makedón királyok listája|makedón király]]nak kedvezzenek.<ref name= "Rep" /> Ebben az időben "Ázsia" alatt azonban csupán [[Anatólia|Kis-Ázsiá]]t értették, tehát még Nagy Sándor sem sejthette, hogy egészen a [[Hindukus]]ig terjedő birodalom ura lesz.<ref>Robin Lane Fox, ''Alexander the Great'' 1973:151</ref> A leginkább elterjedt verzió szerint, miután Sándor egy ideig tanácstalanul nézte a csomót, végül egyszerűen elvágta azt.<ref>Pszeudo-Kalliszthenész, ''Alexandrosz tettei''</ref> [[Arisztobulosz (író)|Arisztobulosz]] szerint azonban egyszerűen kihúzta a ''hesztór''nak nevezett szeget, amely a jármot és a rudat összetartotta, így vágás nélkül szét tudta bontani a csomót.<ref>Plutarkhosz, ''Párhuzamos életrajzok'', Alexandrosz 18.; másodlagos forrás, ugyanis Arisztobulosz műve nem maradt fenn.</ref> Ezt a verziót mondja el [[Plutarkhosz]] és [[Lucius Flavius Arrianus Xenophon|Arrianosz]] is.<ref name= "Rep" /> A még aznap éjjeli mennydörgést és villámlást a [[próféta|prófétá]]k Zeusz elégedettségének jeleként értelmezték.
 
Nagy Sándor végül az [[Indus]] és [[Amu-darja|Óxosz]] folyókig meghódította Ázsiát, ezzel beteljesítve a jóslatot.
16. sor:
* [[Robin Lane Fox]], ''Alexander the Great'', 1973, pp 149–151. ISBN 0-14-008878-4
*[[Kalliszthenész#A tévesen neki tulajdonított Sándor-életrajz|Pszeudo-Kalliszthenész]], ''Alexandrosz tettei''
*[[Plutarkhosz]], [http://mek.niif.hu/03800/03892/html/index.htm Párhuzamos életrajzok]
*Repeta Hellénizmus, [http://hellenizmus.repeta.hu/a_gordiuszi_csomo ''A gordiuszi csomó''] (Hozzáférés: 2010. január 10. 23:00)
 
 
[[Kategória:Nagy Sándor]]