Wikipédia

„Haszidizmus” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
HRoestBot (vitalap | szerkesztései)
8 237 szerkesztés
a r2.6.5) (Bot: következő hozzáadása: lv:Hasīdisms
Átfogalmazás, pontosítás
1. sor:
{{nincs forrás|2007 szeptemberéből}}
 
{{horror}}
[[Fájl:Sadhora Synagogue Interior.jpg|right|200px|thumb|Haszid zsinagóga]]
A '''haszidokhaszidizmus''' egy [[18. század]] közepeközepén tájánindult születő jámbor [[izraeliták|zsidó]] mozgalom hívei. Maga a haszid elnevezés a ''heszed'' (jámborság, kegyelem, hű szeretet) [[héber nyelv|héber]] szóbólrokon szavából származik. Nem teljesen megfelelő " jámbor"-nak fordítani szót, mert i.e. 167-ben a makkabeus szabadságharc harcosai is haszidoknak nevezték magukat. Elfogadhatóbb fordítás a "hű" szó.
 
==A haszidizmus tanításai==
A mozgalom szülőatyja [[Baál Sém Tóv]]. A haszidok vallásos életének a középpontjában az emberi boldogság áll. A [[Podólia|Podóliából]], [[Ukrajna|Ukrajnából]], [[Galícia|Galíciából]], pontosabban a Keleti-[[Kárpátok]] hegyei közül, a Hucul-földnek mondott területről terjedt el. A mindenütt és mindenben jelenlévő [[Isten]] önfeledt imádatát hirdetik. Az [[1868]]-ban [[ortodox judaizmus|ortodox]] és [[neológ]] irányzatra szétváló zsidóságon belül az ortodoxiába simult bele. Vallásos életük középpontjában a rebbe, a caddik, a csoda[[rabbi]] áll, akihez százával zarándokolnak a hívek, hogy lelki bajaikra gyógyírt, anyagi gondjaikra bölcs tanácsokat kapjanak. A rebbék nemcsak vallási kérdésekben, de a mindennapi élet perpatvaraiban is döntőbírók.▼
 
[[Jiszráél ben EliezerBaál Sém Tóv]] (1700-1755) rabbi, a haszidizmus megalapítója 1698-ban született, és később Medzsibozs-ban (Miedzyboz, ma Ukrajna) telepedett le. Ő volt az akinek tanításai alapján összefoglalták 4 alapeszméjüket, melyek a következők:
 
1.Isten előtt nem a tudás, nem a törvények szigorú betartása a fontos, hanem az odaadó szeretet, a jóakarat és a lélek tisztasága. A vallásos életmód, a sok rituális előírás és a számos jócselekedet lényege ugyanis az Istenszeretet, a felebaráti segítségnyújtás és az értelmes életvitel, egyszóval az emberszeretet.
 
2.Nem önmegtartóztatással, nem szomorúsággal, hanem őszinte örömmel, tánccal-dallal kell szolgálni az Urat.
 
3. A dvekut - vagyis a teremtőhöz való ragaszkodás fontosságát. Ez a feltétel és kérdés nélküli I.sten felé irányuló teljes szeretet és hűség.
 
4. A zsidó ember nem csak a Tóra 613 kifejezett parancsolatának teljesítésével szolgálja az urat, hanem minden hétköznapi cselekedetével is - azzal is, ha eszik, azzal is, ahogyan jár.
 
==A haszid mozgalom Magyarországon==
 
▲A mozgalomhaszidizmus szülőatyja [[Baál Sém Tóv]]. A haszidok vallásos életének a középpontjában az emberi boldogság áll. A [[Podólia|Podóliából]], [[Ukrajna|Ukrajnából]], [[Galícia|Galíciából]], pontosabban a Keleti-[[Kárpátok]] hegyei közül, a Hucul-földnek mondott területről terjedt el. A mindenütt és mindenben jelenlévő [[Isten]] önfeledt imádatát hirdetik. AzMagyarországon [[1868]]-ban [[ortodox judaizmus|ortodox]] és [[neológ]] irányzatra szétválószétválás zsidóságon belülkövetően az ortodoxiábaortodoxiához simultáll beleközelebb. VallásosVallási életük középpontjában a rebbe, a caddikcadik, a csoda[[rabbi]] áll, akihez százával zarándokolnak a hívek, hogy lelki bajaikra gyógyírt, anyagi gondjaikra bölcs tanácsokat kapjanak. A rebbék nemcsak vallási kérdésekben, de a mindennapi élet perpatvaraiban is döntőbírók.
A [[magyarország]]i haszid közösségek 1938-ig jellemzően [[Kárpátalja|Kárpátalján]], a [[Tisza]] mentén, a [[Zemplén]]ben éltek.
 
Manapság [[Izrael]]ben és [[New York]]-ban élnek a legnagyobb számban, Magyarországon a rendszerváltást követően újra növekedésnek indult a haszid mozgalom, több zsinagógájuk is van már. 2010-ben avatták fel az Bojtár utcai zsinagógájukat, amely az elmúlt évtizedekben a Magyar Televizió egyik stúdiójaként működött.
 
<!-- ez már régen nem stimmel
[[Haszid öltözködés]]:
A haszidokatlengyelországi haszidokra 18.-19. században viseletük alapján könnyen fel lehetlehetett ismerni. Sötét selyemkaftánt, prémkalapot, lábukon fehér harisnyát, fekete lakkcipőt hordanakhordtak. A hosszú pajesz,pajeszt és szakállszakállt magától értetődőviseltek. -->
 
A haszidok [[magyarország]]i közösségei főként [[Kárpátalja|Kárpátalján]], a [[Tisza]] mentén, a [[Zemplén]]ben voltak. Jellemzően bor- és terménykereskedelemből, favágásból, fuvarozásból, cipészetből, de gyakran koldulásból éltek.<!-- horror! -->
 
Manapság [[Izrael]]ben és [[New York]]-ban élnek a legnagyobb létszámban, de élnek Magyarországon és a környező országokban is.
 
{{csonk-dátum|csonk-zsidó|2005 decemberéből}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Haszidizmus”