„Budai pasák listája” változatai közötti eltérés

A '''budai pasák listája''' az [[1541]] és [[1686]] közt [[Buda|Budára]] a [[szultán]] által kinevezett [[pasa|pasák]] neveit és legfontosabb életrajzi adatait tartalmazza. A [[Budai pasa|budai pasákat]] működési sorrendben mutatjuk be, ha egy személy e tisztséget több ízben is betöltötte, a listában csak a neve és hivatalának második ideje szerepel.

 

#'''Kücsük Báli pasa''', 1542. februárjának nevezték ki, és sietve Budára küldték. [[1543]] május elején hunyt el, halálának híre az akkor épp hatodszor [[Magyarország]]on lévő [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]]t a [[Szófia]] melletti Hadzsi Karamán helységben [[május 14.|május 14-én]] érte.

#'''Jahjapasazade Muhammad pasa''', [[bodon]]i bég volt, [[1527]]-ben [[Végszend]]re, [[1534]] áprilisának elején [[morea]]i bégnek nevezték ki. 1542. [[szeptember 2.]] anatóliai pasa lett, de erről a tisztségéről néhány nap elteltével leváltották. 1543. [[május 16.|május 16-án]] lett budai pasa, s [[1548]]. januárjának végén hunyt el.

#'''Naszuhpasazade Huszejn pasa''', magas udvari tisztséget viselt, 1634. június 30. főlovászmesterré léptették elő. 1635-ben IV. Murád szultánnak [[Erzerum]] felé vezető útján [[május 28.]] vagy [[május 29.]] [[Szivász]]ban budai pasává nevezték ki, egyben a vezíri méltóságra emelték. [[1637]]. februárjának végén ruméliai pasa lett, szeptember közepén e méltóságától megfosztották. Visszatért az udvarba, mint vezír a [[diván]]ban ténykedett. [[1639]]. [[június 2.]] erzerumi pasává nevezték ki.

#'''Musza pasa''' másodízben (1637. februárjának vége - 1638. február 23.)

#'''Ipsír Musztafa pasa''', [[Abazák|abáz]] származású, Abáza Muhammed pasa unokaöccse volt. A szultán udvarában nevelkedett, s mint második lovászmester hagyta el a portát. 1638. [[december 29.]] vagy [[december 30.]] lett főlovászmester, 1639. február 5. nevezték ki budai pasává. [[Május 6.]] a vezíri méltóságot is megkapta. [[1640]]. [[február 19.]] hagyta el Budát, [[február 29.|február 29-étől]] szilisztrai, később rumelini, merási, váni, karamániai, temesvári, anatóliai, szivászi, dömöcki, aleppói pasának, [[1654]]. [[október 28.]] pedig nagyvezírnek nevezték ki. [[1655]]. [[február 28.]] [[IV. Mehmed]] Ájtse nevű húgát vette el feleségül, ám hamarosan kegyvesztett lett, [[május 11.]] minden méltóságától megfosztották, s megfojtották.

#'''Szilihdár Musztafa''' pasa, egy Hadzsi Szináneddín Juszuf nevű gazdag bosznaszeráji kereskedő harmadik fia volt. [[1634]]. [[június 30.]] szilihdár-aga lett, [[1635]]. [[május 27.]] második vezírnek nevezték ki. [[Június 13.]] a dömöcki pasaságot kapta járandóságul, ezt a következő hónap elején Kucsuk Ahmed erzerumi pasának engedte át, s csak [[1638]]. [[szeptember 15.]] kapta vissza. Ez év [[december 18.]] kapudánpasa lett, [[1640]]. [[február 19.]] budai, [[február 22.]] ruméliai, [[február 27.]] temesvári pasává nevezték ki. Később kegyvesztett lett, s [[1642]]. áprilisának második felében megfojtották.

#'''Hamzapasazade Muhammed pasa''' másodízben (1647. november 7. vagy november 8. - [[1648]]. [[március 29.]] vagy [[március 30.]])

#'''Szijávus pasa''', [[Abazák|abáz]] származású, Abáza Muhammad pasa kincstárnoka volt. Ennek megfojtatása után IV. Murád szultán parancsára felvették a szultáni szerájba, a szeferlik közé. Később csokadár-agának, [[1639]]. [[január 6.]] szilihdár-agának nevezték ki. 1640-ben, IV. Murád halála után vezírré tették, [[szeptember 9.]] kapudánpasává nevezték ki. [[1642]]. áprilisában e méltóságtól megfosztották, s a vezírek közé helyezték vissza. [[1644]]. [[március 12.]] erzerumi, [[1645]]. augusztusában szilisztrai, [[1648]]. [[március 29.]] vagy [[március 30.]] budai pasává nevezték ki. [[1650]]. [[augusztus 6.]] a portára hívatták, ahol ismét elfoglalta helyét a vezírek közt. [[1651]]. [[augusztus 21.]] nagyvezír lett, de [[foktóber 30]]. letették. Kevéssel ezután boszniai, [[1652]]. áprilisában ruméliai, később ismét szilisztrai pasa volt. [[1656]]. [[február 9.]] krétai szerdár, [[március 4.]] ismét nagyvezír lett. 1656. [[április 26.]] halt meg.

#'''Szári Kenán pasa''', [[oroszország]]ból származott, Bakirdzsi Ahmed egyiptomi pasa rabszolgája volt. Ennek megfojtatása után a szultán parancsára a szerájba került. Később rikábdár-agának nevezték ki. [[1647]] szeptemberében [[Ibrahim oszmán szultán]] Átika nevű leányát vette el feleségül, s harmadik vezír lett. Ibrahim halála után Krétára küldték, innen [[1652]] szeptemberében tért vissza, s a [[Dardanellák]] őrzésével bízták meg. [[1653]] szeptemberében lett budai pasa, [[1655]]. [[szeptember 22.]] tették le e tisztségből. [[1656]]. [[február 9.]] szilisztrai pasa, [[május 3.]] kapudánpasa lett. [[Július 18.]] e tisztétől megfosztották. [[1658]]. [[június 23.]] kajmakámmá nevezték ki, de [[július 16.]] letették, s [[Brusza|Bruszába]] küldték várnagynak. [[1659]]-ben a pártütő Abáza Haszán pasa mallé állt, vele együtt tőrbe csalták, s Aleppóban [[február 16.|február 16-ról]] [[február 17.|február 17-ére]] virradó éjen megölték. Fejét [[március 9.]] a konstantinápolyi udvarba vitték.

#'''Gurdzsi Kenán pasa''', Grúziában született, grúz származású volt. A szultáni szerájban nevelkedett, kiléptekor szilihdár-agának, [[1653]]. [[december 17.]] janicsár-agának nevezték ki, s a vezíri méltósággal tüntették ki. [[1655]]. [[augusztus 12.]] e méltóságot ismét megkapta, s [[szeptember 22.]] budai, [[1656]]. [[május 2.]] ruméliai, [[november 20.]] után ismét budai pasa volt. [[1658]]. [[november 10.]] és [[november 12.]] letették, de már [[december 3.]] ismét kinevezték.[[1659]]. [[március 21.]] és [[március 24.]] közt ismét letették, azzal a meghagyással, hogy felváltójának, Fázli pasának Budára érkeztét várja meg. [[Június 22.]] a szultáni udvarba hívatták. [[1663]]. februárjának első harmadától negyedszer is budai pasa volt, de minden bizonnyal már májusban letették. [[1664]] májusában mint dijárbekri, [[1666]]. áprilisától [[1668]] áprilisáig mint [[sehrzol]]i pasát említik.

#'''Szohzáb Mohamed pasa''', [[1656]]. [[április 3]]. főlovászmesternek, [[október 13]]. janicsár-agának, [[1657]]. [[július 19]]. [[szivász]]i, [[1665]]. [[november 19]]. boszniai pasának nevezték ki. [[1666]]. [[július 17]]. e hivatalából letették, [[1667]]. [[május 22]]. budai pasává nevezték ki, mely tisztét [[október 28]].-ig töltötte be.

#'''Mahmúd pasa''', Kara Mohamed pasa [[csauszbasi]]ja volt. 1666. [[július 19]]. lett vezír, 1667. október 28. nevezték ki budai pasává. [[1670]]. [[október 3]]. konstantinápolyi kajmakám, [[1671]]. [[április 3]]. boszniai pasa lett. Feltehetően 1671 szeptemberének első harmadában hunyt el.

#'''Dzsánpuládzáde Huszejn pasa''', [[1664]] januárjában főudvarmester, [[augusztus 3]]. második lovászmester, [[1665]]. [[április 13]].. főlovászmesteri kinevezést kapott. [[1671]]. szeptemberének elején boszniai pasa lett, egyben vezírré nevezték ki. 1672 februárjának végén budai pasa lett. [[1673]]. [[április 13]]. a szultáni udvarba hívták, [[június 10]]. egyiptomi pasává nevezték ki, s a szultán Ájise nevű húgát, Defterdár Ibrahim kapudánpasa özvegyét vette feleségül. [[1675]]. [[augusztus 27]]. letették hivatalából, [[1681]]. februárjában hunyt el.

#'''Arnaud Uzun Ibrahím pasa''' másodízben (1673. április 13. - 1675. június 14.)

#'''Kara Mohamed pasa''', először a bosztandzsik odabasija, később müteferrika, [[1664]]. [[december 25]]. az [[I. Lipót]] császárhoz küldött követ volt. [[1665]]. [[január 28]]. ruméliai pasa lett. 1665. [[június 8]]. érkezett [[Bécs]]be, ahonnan 1666. [[március 13]]. indult vissza. [[Május 6]]. érkezett meg [[Drinápoly]]ba, a szultánhoz. Ezután aleppói pasa lett, [[1678]]. [[október 22]]. és [[október 26]]. közt a vezíri méltóságot is megkapta. [[1682]]. [[augusztus 6]]. dijárbekri, [[1683]]. [[szeptember 14]]. budai pasa lett. [[1684]]. [[augusztus 10]]. egy felrobbanó bomba halálra sebezte.

#'''Sejtán Ibrahím pasa''', [[1661]]. [[április 26]]. első defterdárból egyiptomi pasává nevezték ki. [[1664]]. [[április 1]]. megfosztották hivatalától, s fél évre fogságba vetették. Kiszabadulása után dijárbekri pasa lett, [[1668]]. augusztusában mint dömöcki pasát említik. [[1671]]. [[szeptember 30]]. negyedik vezírnek, [[1673]]. áprilisának közepén [[chania]]i, [[1675]] végén vagy [[1676]] elején ismét dömöcki, [[1677]]. [[február 5]]. szilisztrai pasa lett. Innen [[november 11]]. tették le, s a szultán udvarába hivatták, megérkezésekor ismét fogságba vetették. 53 nap után szabadult, [[1678]]. [[február 4]]. és [[február 13]] közt ismét chaniai, később erzerumi, [[1683]]. [[november 22]]. ismét dijárbekri pasa volt. 1684. [[augusztus 10]]. budai pasa lett, [[november 20]]. vagy [[november 21]]. addigi "Sejtán" melléknevét "Melek" melléknévre cserélte fel. Kevéssel ezután aleppói pasa s [[magyarország]]i szerdár lett. [[1685]]-ben a szultán halálra ítélte, s [[december 3]]. megfojtották.

 

== Források ==