„Keve vármegye” változatai közötti eltérés

a
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
aNincs szerkesztési összefoglaló
Területe a mai [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]] legdélibb részére terjedt ki. Az egykori [[Torontál vármegye|Torontál]] és [[Temes vármegye]] déli részén, a Duna baloldalán, keleten a [[Karas]] torkolatáig, nyugaton a [[Duna|Dunáig]] és a [[Temes (folyó)|Temesig]] terjed. Közepe táját a terméketlen és néptelen [[Maksond]] mezeje foglalta el, melynek csak egy része volt az [[alibunár]]i és [[Deliblát|delibláti]] mocsaras, homokos vidék.
 
[[Hunyadi János]] az ország déli részének védelme közben többször tartózkodott e vidéken, hol Kevén kívül a vármegye területén még két vár, [[Dombó (VajdaságSzerbia)|Dombó]] és [[Tornistya]], Kevén kívül két város, [[Orlód|Barlod]] és [[Pancsova|Pancsaly]] (a mai Pancsova) és 66 helység állt.
==Történelme==
[[Anonymus]] (44. fej.) szerint a honfoglaló magyarok elől [[Glád vezér]] [[Kevevára|Keve várába]] menekült, de csakhamar feladta a várat. A görögországi hadjáratokból 1073-ban visszatérő [[I. László magyar király|László]] és Géza hercegek, [[Thuróczy-krónika|Thuróczy krónikája]] szerint, itt váltak el egymástól. 1201. már mint vármegyét, sőt 1238-ban egyúttal, mint [[várispánság]]ot említik. 1223. [[III. Honorius pápa]] Margitot, [[III. Béla magyar király|III. Béla]] leányát, [[Kevevára]] és az egész vármegye úrnőjének nevezi; ezen Keve alatt azonban a [[Pétervárad]] és [[Újlak (Horvátország)|Ilok]] közt levő Kőt v. Bánmonostort kell érteni.
116 360

szerkesztés