„Etnobiznisz” változatai közötti eltérés

==A jelenség eredete==

A Magyar Országgyűlés 1990-ben az önkormányzati törvény elfogadásakor döntött a magyarországi nemzetiségek önkormányzatiságát megtestesítő települési és országos kisebbségi önkormányzatok létrehozásáról. Az 1998-ban megalakuló országos kisebbségi önkormányzatok egy része már szembesült azzal, hogy a megválasztott települési kisebbségi önkormányzatok egy része semmiféle aktivitást nem fejt ki, az azokban megválasztott képviselők pedig nem csak a nyelvet nem beszélik, de sem felmenőik, sem vallásuk révén nem kötődnek az adott kisebbséghez. [[1998]]-ban az országos román önkormányzat alapító ülését többször is meg kellett ismételni, mert a meg nem jelent fantomönkormányzatok száma meghaladta a megjelent valódi önkormányzatok számát.

 

 

2002-ben 1870 nemzetiségi testületet választottak. (1052 cigány és 818 nem cigány)

 

 

Az etnobiznisz célja kettős. A főként Északkelet-Magyarország periférikus régióiban megszaporodó kisebbségi önkormányzatok célja az állam által a megalakult kisebbségi önkormányzatok számára nyújtott évi 500 000 forintos támogatás megszerzése. A kisebbségi önkormányzati testületekben betöltött pozíció semmilyen jövedelmet nem jelent a megválasztottak számára, a képviselői hely elsősorban az államtól felvett támogatások elköltésére gyakorolható befolyás, illetve a tisztséggel járó kapcsolati tőke miatt vonzó. Az országos megyei és országos testületekbe beválasztott kisebbségi képviselők már tiszteletdíjhoz is jutnak.

 

==Források==

{{források}}

{{portál|Társadalom|-|politika}}