„Habsburg–Lotaringiai-ház” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam 213.47.159.65 (vita) szerkesztését (oldid: 9108672) tessék megnézni a helyesírási szótárt
1. sor:
[[Fájl:Wappen Habsburg-Lothringen Schild.svg|right|150px]]
 
'''Habsburg–LotharingiaiHabsburg–Lotaringiai-ház''' a [[Habsburg-ház]]ból származó uralkodócsalád, melynek tagjai [[Nyugati császárok listája|német-római császár]]ok, [[osztrák császárok listája|osztrák császárok]], [[magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királyok]].
 
== Előtörténet ==
A Habsburg–LotharingiaiHabsburg–Lotaringiai-ház ''[[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia főhercegnő]]'' és ''[[I. Ferenc német-római császár|I. (LotharingiaiLotaringiai) Ferenc]]'' házassága révén jött létre, a következőképpen: [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]]nak (III. Károly néven [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar király]]nak) nem született férfi utódja, ezért a magyar és cseh trónt leányára, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia főhercegnőre]] hagyta a ''[[Pragmatica sanctio]]'' értelmében. Őt 1736-ban feleségül adta LotharingiaiLotaringiai Ferenc István herceghez, aki [[1740]]-től Mária Terézia társuralkodója, [[1745]]-től pedig Mária Terézia férjeként [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] lett haláláig, 1765-ig.
 
== Történet ==
A Habsburg–LotharingiaiHabsburg–Lotaringiai-ház uralma idején, [[1806]]-ban megszűnt a [[Német-római Birodalom|Német-római Császárság]] és [[1804]]-ben megalakult az [[Habsburg Birodalom|Osztrák Császárság]] (az újonnan alapított ''Ausztriai-ház'' örökletes császársága), majd ebből [[1867]]-ben az [[Osztrák–Magyar Monarchia]]. Ebből a házból származott az utolsó osztrák császár, [[IV. Károly magyar király|I. Károly]], aki IV. Károly néven az utolsó magyar király is volt. Az [[első világháború]]t követően a Monarchia részeire hullott szét. Részei más államokba tagolódtak be, vagy független államokká váltak. Az önálló utódállamok köztársaságokká váltak (Ausztria, Lengyelország, Csehszlovákia) vagy nemzeti királyságot alapítottak ([[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]], a később [[Jugoszlávia]]). Minden utódállamban (a [[Magyar Királyság]] kivételével) már 1918–19-ben kimondták a Habsburg–LotharingiaiHabsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását. A magyar nemzetgyűlés ezt [[1921]]. [[november 6.|november 6-án]] tette meg, két meghiúsított [[királypuccs]] után. IV. Károly király leszármazottai már nem uralkodnak, de ma is élnek, többen közülük az [[Európai Unió|európai]] politikai életben tevékenykednek, mint például Károly király fia, [[Habsburg Ottó]].
 
[[Fájl:Wappen Kaiserin Maria Theresia 1765 (Mittel).png|jobbra|150px]]
[[Fájl:Habsburg loth haz.JPG|bélyegkép|519px|A Habsburg–LotharingiaiHabsburg–Lotaringiai ház uralkodói – származás szerint]]
 
== Uralkodó tagjai ==