„Zirci apátság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Több mint 5 éves, szócikkeken át vándorló kopipészt innen: http://www.zirc.hu/avarosrol-tortenelmimult.html |
|||
22. sor:
== Történelem ==
=== Középkor ===
{{csonk-szakasz}}
<!--[[III. Béla magyar király|III. Béla]] király [[1184]]-ben alapított itt a Bakony szívében, királyi erdőbirtokon és vadászterületen monostort a [[ciszterciek]]nek. Az első szerzetesek Franciaországból, a clairvaux-i apátságból jöttek. [[Clairvaux]] alapító apátja [[Szent Bernát]] volt, a 12. század legnagyobb embere és szentje. 1113 tavaszán testvéreivel, rokonaival, barátaival együtt mintegy harmincan kérték felvételüket a nem régen alapított "Új monostorba", Ciszterciumba, francia néven Citeauxba. Bernát élete végéig – 1153-ig – Clairvaux apátja maradt. Gyújtó szavára és szerzetesei példájára oly sokan vállalták a ciszterciek életmódját, hogy Európa néhány évtized alatt tele lett ciszterci monostorokkal. Szent Bernát életében Magyarországon csak egy alapítás történt, [[II. Géza magyar király|II. Géza]] király 1142-ben az osztrák Heiligenkreutzból cisztercieket telepített Cikádorra, a mai [[Bátaszék]] helyére. A legnagyobb jótevőjük azonban III. Béla király volt, aki Zircen kívül még négy helyre hívott cisztercieket.
Az apátság alapítása előtti időkből csak egyetlen történelmi feljegyzés maradt Zircről. A [[Képes krónika]] leírása szerint 1060 decemberében [[I. András magyar király|I. András]] királyt – aki öccse, [[I. Béla magyar király|I. Béla]] elől menekülve Mosonynál megsebesült – a Bakonyerdőbe, zirci udvarházába hozták. Itt halt meg, itt ravatalozták fel, s innen szállították az általa alapított Tihanyi Apátságba, ahol az altemplomban helyezték örök nyugalomra. A ciszterciek a városoktól, lakott helyektől távol eső csendes helyeket, különösen a völgyeket, patakok partját kedvelték. A Bakonyerdő csendje, a Cuha patak tiszta vize, a gazdálkodásra alkalmas talaj igen megfelelő volt az imádkozó és dolgozó szerzeteseknek.
32 ⟶ 33 sor:
[[Fájl:ZircMonostor1813.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|Az épületegyüttes 1813-ban.]]Hatalmas méretű templom és monostor épült késő román-kora gót stílusban. Ma mindenből két emlék látható. Egy pillérköteget az utókor eredeti helyén megőrzött, melyre 1751-ben Szent Imre herceg barokk szobrát helyezték el. A barokk bazilikában a Szentháromság oltárnál elhelyezett kőlap a középkori templomból való s felirata jelzi, III. Béla fia: Imre is apja szellemében támogatta a francia szerzeteseket. A latin nyelvű felirat: „Ezt az oltárt Imre magyar király alapította az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Amen.”
A középkor végére az apátság mellett jobbágyfalu keletkezett. 1422-ből fennmaradt egy oklevél, amely 40 zirci jobbágy nevét őrizte meg. Nevük hangzása szerint mind magyarok voltak. A török hódítás következtében a 16. század közepén mind az apátság, mind a falu teljesen elnéptelenedett és 150 évig lakatlan maradt. Az apátsági templom és a szerzetesek otthona elhagyatva romlásnak indult.-->
=== Visszatérés ===
| |||