131 512
szerkesztés
a (r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: cs:Caracallovy lázně) |
a (kisebb formai javítások) |
||
'''Caracalla termái''', [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] [[Római Birodalom|római]] császár fürdőépülete [[Róma|Rómában]]. A [[3. század]] elején építették, és a [[6. század]] közepéig használták. Alaprajzát egymáshoz kapcsolódó, keresztboltozattal és kupolával fedett kerek és sokszögű termek csarnokrendszere alkotta. Befogadóképessége ezerhatszáz<ref>{{Opcit|n=Roma dei Cesari|o=98}}</ref> fő körül lehetett, naponta átlagosan nyolcezren keresték fel.<ref>{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=29}}</ref>
== Története ==
Caracalla termái egyike a legjobb állapotban megmaradt római kori fürdőknek. A fürdő építését [[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] császár uralkodása alatt kezdték el, majd fia és utóda [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] császár idejében [[216]]-ban avatták fel. Az épületegyüttesen még ezután is folytak a munkálatok, az építkezést valószínűleg [[Marcus Aurelius Elagabalus római császár|Elagabalus]] vagy [[Marcus Severus Alexander római császár|Severus Alexander]] idejében fejezték be.
== Az épület ==
[[Fájl:Thermae of Caracalla Panorama.jpg|thumb|center|700px|Caracalla termái,a központi épület]]
[[Fájl:Caracalla-Grundriss.jpg|thumb|jobbra|250px|A fürdő alaprajza]]
[[Fájl:
[[Fájl:
[[Fájl:Caracalla-Thermen-Bodenmosaik.JPG
A fürdő a külső falakat is beleszámítva egy 337 x 328 méteres területet foglal el.<ref name="ReferenceA">{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=13}}</ref> Északkelet-délnyugat irányba tájolták, központi része, a tulajdonképpeni fürdő teljesen elkülönül a külső falaktól, amelyek minden oldalról körbeveszik. A terület nem teljesen vízszintes, legmagasabb és legalacsonyabb pontja közötti szintkülönbség eléri a tizennégy métert.
=== Épületrészek ===
Valószínűleg a vízvezeték építésével egyidőben készült el a "Via nova Antoniniana", egy széles, a fürdőhöz vezető út, amelyet az építkezés ideje alatt az építőanyagok helyszínre szállításához is felhasználtak. A fürdő északkeleti oldalán négy bejáratot alakítottak ki, míg egy ötödik, széles lépcsősorral megközelíthető bejárat az északnyugati oldalra került. A külső falaknál találhatók a ciszternák és két szimmetrikusan elhelyezkedő könyvtár (a déli oldalon), két [[esedra]] fűtött helyiségekkel (a nyugati és a keleti oldalon), és a bejáratok (az északi oldalon). A külső fal és a központi terület között díszkertet alakítottak ki. A tulajdonképpeni fürdő épülete egy 214 x 110 méteres négyszög alakú területen fekszik,<ref>{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=20}}</ref> eredetileg tégla alakú volt, amelyből csak a caldarium teteje és két oldalon kisebb esedrák emelkedtek ki. Középen volt a frigidarium négy hidegvizes medencével. A frigidariumot egy nyitott uszoda (natatio), öltözők, a tepidarium (két langyosvizes medencével), két tornacsarnok, két szauna és a caldarium (hét melegvizes medencével) vette körül. A fürdőnek azok a részei, ahol a tornacsarnokok voltak kétszintesek lehettek, a második szinten kialakított helyiségek funkciója még nem teljesen tisztázott.
=== A legfontosabb helyiségek ===
* az 58 x 24 méter alapterületű három keresztboltívvel borított ''frigidarium'' volt a fürdő központja. Padlózatát négyszögekbe rendezett márványlapokkal, gránit- és porfírkörökkel borították. Falait színes márvánnyal burkolták be, kivéve a szobrok elhelyezésére szolgáló fülkéket, amelyeket színes üvegmozaikokkal díszítettek. A monumentális kialakítású helyiség komoly hatást gyakorolt a későbbi középületekre ([[Constantinus és Maxentius bazilikája|Maxentius bazilikája]], [[Diocletianus termái]]).<ref name="ReferenceB">{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=24}}</ref>
* A kör alaprajzú ''caldarium'' padlóját is márványlapokkal borították be. A helyiséget egy 36 méter átmérőjű kupola fedte. Falaiba negyméretű üvegablakokat illesztettek be, amelyek napsütéskor jelentősen hozzájárultak a helyiség fűtéséhez, ezenkívül csökkentették a falak súlyát. A hét melegvizes medence 9 x 5 x 1 méteres volt, jelenleg hat medence maradványait lehet azonosítani, a hetedik medencét valószínűleg a Constantinus korában végzett átalakítások során szüntették meg.
* A ''natatio'' (uszoda) alapterülete 50 x 22 méter volt, falainak magassága elérte a húsz métert. Északi falát óriási méretű gránítoszlopokkal három részre osztották, mindegyik részt hat-hat fülkével tagolták. Az alsó sorban található fülkéken még ma is láthatók a vízvezeték nyomai.
=== A föld alatti folyosók, a malom és a Mithrasz-szentéy ===
A föld alatti helyiségeket bonyolult szerteágazó folyosórendszerrel kötötték össze. A folyosók egy része keskeny volt és alacsony, bennük helyezték el az ólomból készült vízvezetékeket. A vizellátást aprólékosan meg kellett szervezni, a fürdőbe látogatók nagy száma miatt. A teljes folyosórendszer hossza elérte az öt kilométert.<ref>{{Opcit|n=Roma dei Cesari|o=100}}</ref> A többi folyosó hat méter széles és ugyanolyan magas volt, hosszúságuk összesen több száz métert tett ki. Ezek a folyosók a kemencékhez vezettek, ezért ilyen nagy méretűek, mert a fűtéshez felhasznált fát lovas szekerekkel szállították ide. A folyosókat lámpásokkal világították meg, a lovak számára itatókat alakítottak ki. Ezeknek a folyosóknak a boltozatát jellegzetes kocka alakú 19 x 19 centiméteres téglákból építették. Gondoskodniuk kellett a földalatti helyiségek szellőztetéséről is, ellenkező esetben a fűtéshez használt faanyag átnedvesedett volna. Az [[1912]]-ben feltárt malmot először tévesen a középkorra datálták, de az újabb kutatások szerint a fürdővel egyszerre épült.<ref name="ReferenceC">{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=30}}</ref> A 3. században leégett, majd kisebb változtatásokkal újjáépítették és a 5. századig használták.<ref
== Díszítés és a fürdőben elhelyezett műalkotások ==
A padlót [[mozaik]]okkal vagy márvánnyal, a falakat színes stukkódval, üvegmozaikokkal vagy színes [[márvány]]okkal borították. Ezenkívül a fürdő területén és a kertben szobrok százait helyezték el. Ezekből néhányat bronzból öntöttek, de túlnyomó többségük márványból készült. Az első szobrok III. Pál pápa idejében kerültek elő. Az egyik leghíresebb közülük a Farnese-bika, amelyet jelenleg [[Nápoly]]ban őriznek. A másik nagyon jelentős alkotás a szintén Nápolyban található 3. században készült Farnese Herkules, amelyet a frigidariumban tártak fel darabokra törve. Szintén a frigidariumból került elő több díszes oszlopfő mellett a [[Reggia di Caserta|Casertában]] található Latin Hercules szobor. A későbbi feltárások során számos [[Vénusz]]t, [[Minerva|Minervát]] és a császári családot ábrázoló szobor vagy szobortöredék került elő. Az évszázadok során a fürdő egyes épületelemeit újra felhasználták. Ezek közül kiemelkedik két szürke gránitból faragott medence amelyek jelenleg a Piazza Farnesén kútként funkcionálnak. Az uszodából származó egyik gránitoszlopot [[1563]]-ban [[Firenze|Firenzébe]] szállították ahol a Piazza Santa Trinitán ma is látható. A kutatók szerint a falfülkékben legalább 120 szobrot helyeztek el. A fürdő szobordíszítéséből jelenleg körülbelül 2000 töredéket őriznek raktárakban,<ref>{{Opcit|n=Terme di Caracalla|o=41}}</ref> ezek között vannak díszített oszlopfők, keretdarabok, domborműrészletek és oszloptalapzatok. Fontos díszítőelem volt a padlómozaik, amiből itt tárták fel a Rómában található egyik legnagyobb összefüggő felületet. A padlómozaikok egyik részét fekete sávval szegélyezték, a felületet négyszög, négyzet vagy szabálytalan alakú területekre osztották fel. A négyzetekben mellképeket, a négyszögekben atlétákat vagy versenybírókat (életnagyságban), a szabálytalan mezőkben sporteszközöket vagy díjakat ábrázoltak. A versenyzők közül felismerhetők birkózók, gerelyhajítók és diszkoszvetők. A győztes atlétákat pálmaággal és koronával a versenybírókat hosszú ruhában jelenítették meg. A padlómozaikok egy másik része egyszerűbb geometrikus mintákat ábrázol.
<gallery perrow="4">
fájl:Toro farnese.JPG|Farnese-bika, Nápoly, Museo Archeologico
fájl:Hercules Farnese 3637104088 9c95d7fe3c b.jpg|Farnese Herkules, Nápoly, Museo Archeologico
fájl:Thermae of Caracalla Pool at Piazza Farnese.jpg |Gránitmedence, Róma, Piazza Farnese
fájl:Colonna_della_Giustizia.JPG |Gránitoszlop,Firenze, Piazza Santa Trinita
</gallery>
== Jegyzetek ==
{{Források}}
== Források ==
* {{cite book|first=Marina|last=Piranomonte|title=Terme di Caracalla|publisher=Electa|year=1998|id= ISBN 88-435-6551-6|}}
* {{cite book|first=Leonardo|last=DAl Maso|title=Roma dei Cesari|publisher=Bon4chi|year=1997|id= ISBN 88-7204-219-4}}
* {{cite book|first=Aradi|last= Nóra (Szerk.)|title=Az antik világ|publisher=Corvina Kiadó|year=1986|id= ISBN 963-13-2247-5}}
== Külső Hivatkozások ==
* http://www.abcroma.com/Monumento.asp?N=24
* http://www.tripadvisor.com/Attraction_Review-g187791-d208510-Reviews-Baths_of_Caracalla_Terme_di_Caracalla-Rome_Lazio.html
* http://www.italyguides.it/it/roma/terme.htm
{{Commons|Category:Baths of Caracalla}}
[[Kategória:Róma ókori építményei]]▼
[[Kategória:Róma történelmi központja]]▼
{{portál|világörökség|-|ókor}}
▲[[Kategória:Róma ókori építményei]]
▲[[Kategória:Róma történelmi központja]]
[[en:Baths of Caracalla]]
|
szerkesztés