„Dzseras” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rita (vitalap | szerkesztései) a Interwiki hozzáadása |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
{{Javasolt világörökségi helyszín}}
[[Fájl:Jerash 01.jpg
[[Fájl:
'''Dzseras''', az ókori Gerasza városa a mai [[Jordánia]] területén helyezkedik el a fővárostól, [[Amman]]tól harmincöt kilométerre északi irányban ötszáz méteres tengerszint feletti magasságban. A várost sémita népek alapították az[[i. e. 4. század]]ban egy olyan területen, amely már a [[neolitikum]] idején is lakott volt. Az itt átvezető karavánutaknak és a kereskedelemnek köszönhetően fontos központtá vált. Virágkorát a római uralom alatt élte, a [[Dekapolisz]] szövetségének egyik legfontosabb városa volt. Legnagyobb kiterjedését az i. sz. [[3. század]]ban érte el, majd utána a kereskedelmi útvonalak áthelyeződése miatt folyamatosan hanyatlott. A [[13. század]]ra teljesen elnéptelenedett, csak a [[19. század]] folyamán indult újra fejlődésnek. A többévszázados elhagyatottságnak köszönhetően a római és bizánci korból származó épületek kivételesen jó állapotban maradtak fenn. Legfontosabb fennmaradt épületei [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]] diadalíve, [[Zeusz]] temploma, az Északi színház, az Ovális fórum, [[Artemisz]] temploma, az Északi kapu, a [[Cardo maximus]], a Déli kapu, a [[Nymphaneum]] és a Déli színház. A [[20. század]] második évtizedében elkezdődött a romváros tervszerű feltárása, amely napjainkban is tart. Dzseras jelenleg kiemelt turisztikai látványosság, Jordánia második leglátogatottabb romvárosa [[Petra (romváros)|Petra]] után. Dzserasban rendezik meg minden évben a folyamatosan egyre nagyobb nézőközönséget vonzó és egyre szélesebb körben ismert Dzseras Fesztivált. ▼
▲'''Dzseras''', az ókori Gerasza városa a mai [[Jordánia]] területén helyezkedik el a fővárostól, [[Amman]]tól harmincöt kilométerre északi irányban ötszáz méteres tengerszint feletti magasságban. A várost sémita népek alapították az[[i. e. 4. század]]ban egy olyan területen, amely már a [[neolitikum]] idején is lakott volt. Az itt átvezető karavánutaknak és a kereskedelemnek köszönhetően fontos központtá vált. Virágkorát a római uralom alatt élte, a [[Dekapolisz]] szövetségének egyik legfontosabb városa volt. Legnagyobb kiterjedését az i. sz. [[3. század]]ban érte el, majd utána a kereskedelmi útvonalak áthelyeződése miatt folyamatosan hanyatlott. A [[13. század]]ra teljesen elnéptelenedett, csak a [[19. század]] folyamán indult újra fejlődésnek. A többévszázados elhagyatottságnak köszönhetően a római és bizánci korból származó épületek kivételesen jó állapotban maradtak fenn. Legfontosabb fennmaradt épületei [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]] diadalíve, [[Zeusz]] temploma, az Északi színház, az Ovális fórum, [[Artemisz]] temploma, az Északi kapu, a [[Cardo maximus]], a Déli kapu, a [[Nymphaneum]] és a Déli színház. A [[20. század]] második évtizedében elkezdődött a romváros tervszerű feltárása, amely napjainkban is tart. Dzseras jelenleg kiemelt turisztikai látványosság, Jordánia második leglátogatottabb romvárosa [[Petra (romváros)|Petra]] után. Dzserasban rendezik meg minden évben a folyamatosan egyre nagyobb nézőközönséget vonzó és egyre szélesebb körben ismert Dzseras Fesztivált.
[[Fájl:Jerash 1906.jpg |thumb|250px|A Cardo maximus egy 1906-ban készült felvételen]]▼
A mai Dzserast az ókori Gerasza városát az i. e. 4 században alapították, egy olyan területen, amely már az [[újkőkor]]ban, majd később a [[bronzkor]]ban is lakott volt. A régészeti feltárások során az [[i. e. 2500]] és az [[i. e. 700]] közötti időszakból tártak fel leleteket. <ref>{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref> Később [[Nagy Sándor]] korában, [[i. e. 332]]-ben háborús veteránok telepedtek le a területen<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref> amely földrajzi helyzetének köszönhetően és komoly stratégiai fontossága<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref> miatt a környék legnagyobb<ref>{{Opcit|n=Jordánia|o=69}}</ref> településévé vált. Az [[i. e. 2. század]]ban, a [[Szeleukidák]] korában [[IV. Antiokhosz]] úgy döntött, hogy egy tipikus görög metropolisszá fejleszti a várost. Ekkor a település, amelyet egy patak kétfelé osztott „Antiokhia el-Khriszoroasz” az „Arany-folyó melletti Antiokhia” néven vált ismertté.<ref>{{Opcit|n=Jordánia|o=69}}</ref> Geraszát [[i. e. 84]]-ben [[Alexandrosz Janneosz]] hódította meg. A római [[Pompeius]] [[i. e. 63]]-ban korlátozottan visszaadta a város függetlenségét, amely a Dekapolisz (Tíz város) szövetség tagjaként virágkorát élte. Napjainkban is látható épületeinek nagy része ebből a korból származik, templomok, színházak épültek és létrejött a híres ovális tér, amely a kutatók szerint a város fóruma lehetett. Az építkezéseket a szíriai és a [[nabateus]] városokkal folytatott kereskedelem hasznából finanszírozták. A várost a történetíró [[Iosephus Flavius]] is megemlíti, leírása szerint az ókori Philadelphia (a mai Amman) városának kincseit Geraszában őrizték a Zeusz-templomban.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref> Gerasza nabateus befolyás alatt állt i. sz. [[106]]-ig, amikor [[Traianus]] császár Arabia [[provincia]] létrehozásával a [[Római Birodalom]]hoz csatolta a területet. Hadrianus császár i. sz. [[130]] körül meglátogatta a várost, és ez az esemény újabb monumentális épületek létrejöttét eredményezte. A város virágkora az i. sz. [[3. század]]ig tartott, amikor [[217]]-ben [[Caracalla]] császár [[Palmüra|Palmürával]] együtt kolónia rangra emelte. Lakosai magas életszínvonalon éltek és azonos jogokat élveztek mint a római polgárok. Gerasza legnagyobb kiterjedése idején lakosainak száma 20 000 körül lehetett, akik közül legtöbben [[Ógörög nyelv|görögül]] beszéltek, de hivatalos ügyeik intézére a [[latin nyelv]]et használták.<ref>{{Opcit|n= Jordan, History, arts and ruins |o=29}}</ref> Gerasza hanyatlásának fő oka a kereskedelmi utvonalak áthelyeződése és a Római Birodalommal szembeszegülő Palmüra bukása volt.<ref>{{Opcit|n=Jordánia|o=69}}</ref>.A 4. században politikai, gazdasági és vallási krízis gyorsította a hanyatlást. A problémák egy része megoldódott amikor [[Constantinus]] császár [[324]]-ben a birodalom hivatalos vallásává nyílvánította a [[kereszténység]]et.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=4}}</ref> A Szeleukiában [[359]]-ben tartott [[zsinat]]on Exersius, a 451-ben tartott [[Khalkédóni zsinat]]on Plancus püspök képviselte a várost.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=4}}</ref> A [[Bizánci birodalom|bizánci]] uralom alatt az [[5. század|5.]] és a [[6. század]]ban számos római kori [[templom]]ot lebontottak vagy átalakítottak, amelyek helyére keresztény templomokat emeltek. Az ásatások során eddig 14 bizánci korból származó templomot tártak fel, melyek közül a legszebbek [[Justinianus]] ([[527]]-[[565]]) korából származnak. Ezeket az épületeket márvánnyal és mozaikokkal díszítették. Később a [[Perzsák|perzsa]] [[Szászánidák]] ([[614]]-ben) majd az [[arabok]] ([[638]]-ban) foglalták el a várost. A harcok során Gerasza épületei súlyosan megrongálódtak, a pusztítást ezenkívül sorozatos [[földrengés]]ek is fokozták. Lakott területe az eredeti méretéhez képest a negyedére zsugorodott. A római és bizánci korból származó romok közé kisméretű épületeket emeltek, köztük egy [[mecset]]et is. A fórum nyugati oldalán az ásatások során a 8. századból származó, mozaikpadlókkal díszített épületetmaradványokat tártak fel. A [[12. század]]ban [[Türoszi Vilmos]] történetíró leírása szerint majdnem lakatlan volt leszámítva, hogy [[Damaszkusz]] kormányzója az Artemisz-templomot erőddé alakíttatta, hogy így védekezzen a keresztes lovagok támadása ellen, akik azonban [[II. Balduin]] jeruzsálemi király uralkodása alatt ([[1118]]-[[1131]]) meghódították a területet.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=4}}</ref> Később Gerasza teljesen elnéptelenedett, és csak [[1886]]-ban, az [[oszmán]] korban telepedtek le [[cserkeszek]] az elhagyott városba. A romváros régészeti feltárása [[1925]]-ben kezdődött meg angol, amerikai, francia és olasz intézetek közreműködésével<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref>, és jelenleg is tart.<ref>{{Opcit|n=Jordánia|o=69}}</ref> Napjainkra Dzseras jelentős turisztikai célponttá vált, jelenleg Jordánia második leglátogatottabb romvárosa Petra után. ▼
==
[[Fájl:
▲[[Fájl:Jerash south temple 1906.jpg
Gerasza 210 hektár területet foglalt el, 3,5 kilométer hosszú 2-3 méter széles 4-5 méter magas fal vette körül, amelyet 120 őrtoronnyal erősítettek meg. A városfal legnagyobb része elpusztult különösen a keleti oldalon, ahol modern épületeket emeltek. [[1923]]-ban a romváros területét állami tulajdonná nyilvánították, így sikerült megmenteni a város nyugati részét, (a romterület felét) míg a keleti rész teljesen megsemmisült. Szerkezete a tipikus, jólszervezett római modellt követi, a városba négy kapun keresztül lehetett bejutni. Ebből kettő monumentális kapu a az északi és déli oldalon, a nyugati oldalra két kisebb, jelentéktelenebb kaput építettek.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref> Geraszát egy patak két részre osztotta, keleti és nyugati részre, melyek közül a nyugati részt oszlopokkal szegélyezett utakkal számos kerületre osztottak. A többi római városhoz hasonlóan az észak és déli kaput a főút, a körülbelül egy kilométer hosszú Cardo maximus kötötte össze, amelyet nagyméretű kőlapokkal burkoltak. A Cardót két Decumanus keresztezte. A főutat végig [[Oszloprend|korintoszi]] oszlopfőkkel díszített különbözö méretű oszlopokból álló oszlopsor szegélyezi. Egyes helyeken azonban, például az Ovális fórumon és a Cardo északi részén [[Oszloprend|ión]] oszlopfőket láthatunk. A Cardo közelében helyezkednek el a fennmaradt legfontosabb épületek: Hadrianus diadalíve, A Hippodrom, a Déli kapu, Zeusz temploma, a Déli színház, az Ovális fórum, a Cardo maximus, a déli Tetrapülon, a Katedrális, a Nymphaneum, a Propülaia, Artemisz temploma, az Omajjád mecset, a Nyugati fürdők, az Északi színház, Ézsaiás püspök temploma, az Északi tetrapülon, az Északi kapu, [[Szent Theodor]] temploma, [[Szent Kozma és Damján]] temploma, [[Keresztelő Szent János]] temploma, [[Szent György]] temploma, Genesius püspök temploma, [[Szent Péter]] és [[Szent Pál]] temploma, az Északi színház és Germanus sírja.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=6}}</ref>▼
▲A mai Dzserast az ókori Gerasza városát az i. e. 4 században alapították, egy olyan területen, amely már az [[újkőkor]]ban, majd később a [[bronzkor]]ban is lakott volt. A régészeti feltárások során az [[i. e. 2500]] és az [[i. e. 700]] közötti időszakból tártak fel leleteket.
==A jelentősebb fennmaradt épületek==▼
== A város ==
[[Fájl:Karta Jerash.PNG|thumb|250px|A város alaprajza]]
▲Gerasza 210 hektár területet foglalt el, 3,5 kilométer hosszú 2-3 méter széles 4-5 méter magas fal vette körül, amelyet 120 őrtoronnyal erősítettek meg. A városfal legnagyobb része elpusztult különösen a keleti oldalon, ahol modern épületeket emeltek. [[1923]]-ban a romváros területét állami tulajdonná nyilvánították, így sikerült megmenteni a város nyugati részét, (a romterület felét) míg a keleti rész teljesen megsemmisült. Szerkezete a tipikus, jólszervezett római modellt követi, a városba négy kapun keresztül lehetett bejutni. Ebből kettő monumentális kapu a az északi és déli oldalon, a nyugati oldalra két kisebb, jelentéktelenebb kaput építettek.<ref
▲== A jelentősebb fennmaradt épületek ==
[[Fájl:20100921 gerasa04.JPG|thumb|250px|Hadrianus diadalíve]]
[[Fájl:
[[Fájl:Jerash BW 7.JPG
[[Fájl:
[[Fájl:20100921 gerasa35.JPG
[[Fájl:
[[Fájl:
[[Fájl:20100921 gerasa95.JPG
[[Fájl:
[[Fájl:20100921 gerasb18.JPG
[[Fájl:20100921 gerasa91.JPG
[[Fájl:20100921 gerasb38.JPG
[[Fájl:20100921 gerasb11.JPG
[[Fájl:20100921 gerasb14.JPG
=== Hadrianus diadalíve ===
A diadalív Hadrianus római császár látogatásának tiszteletére épült i. sz. [[129]]-ben. Négyszáz méterre helyezkedik el a meglévő falaktól, túl a hippodrom területén. A diadalkaput eredetileg a város főbejáratának szánták, de az idáig vezető városfalak sosem készültek el.<ref
=== A Hippodrom ===
A hippodrom (kocsiversenypálya) Gerasza legnagyobb épülete volt. Az i. sz. 2. vagy 3. században épült szélessége 51, hosszúsága 241 méter, és 15 000 néző befogadására volt alkalmas.<ref name="Opcit|n=Jordánia|o=71">{{Opcit|n=Jordánia|o=71}}</ref> Az arénát boltívekre épült tizenöt széksor fogta körül. A széksorokat hat bejáraton keresztül lehetett megközelíteni, ezenkívül három másik bejárat egyenesen az arénába vezetett. A boltívek alatt raktárakat és boltokat alakítottak ki.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=8}}</ref> A legújabb kutatások a terület déli részén néhány istálló maradványait tárták fel. Jelenleg romos állapotban van, de mérete alapján arra következtethetünk, hogy fontos szerepet játszott a város életében. A kocsiversenyeken kívül sportversenyeket és más szórakoztató látványosságokat is tartottak itt. Elképzelhető hogy később a területet egyfajta pihenőhelyként használták a karavánok.
=== A Déli kapu ===
A Déli kapun léptek a városba a Philadelphiából (Amman) érkező utazók. Egyike volt az i. sz. [[1. század]]ban épült monumentális kapunak. Hadrianus diadalívéhez hasonlóan három boltíve van, az oldalain kialakított féloszlopok lábazatát ugyanolyan akantuszleveleket ábrázoló faragványokkal díszítették. A kaputól balra az út kövezetében még felismerhetők a kocsik által vágott barázdák. A Déli kapun keresztül jutottak be a város tulajdonképpeni területére, ahol a kultikus és reprezentációs épületek álltak. A kapu két oldalán eredetileg őrtornyok álltak, ezek azonban elpusztultak.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=9}}</ref>
=== Az Ovális fórum ===
Az Ovális fórum a város déli részén helyezkedik el egy temészetes mélyedésben. A kutatások alapján valószinűsíthető, hogy a város legkorábbi épületeit ezen a helyen emelték.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=11}}</ref> Eredetileg nem teljesen egyenes területre építették, így a tér egy részét homokkal töltötték fel. A 90 méter hosszú 80 méter széles<ref
=== Zeusz temploma ===
A magaslat, ahol Zeusz temploma épült már a [[vaskor]]ban is kultikus célokat szolgált. Elhelyezekedése miatt a többi épülethez képest jobban ki volt téve az időjárás és a földrengések pusztításának. A ma látható építményt i. sz. [[162]]-ben építették hozzá egy, az előző évszázadban emelt templomhoz.<ref
=== A Déli színház ===
A Zeusz temploma mellett elhelyezkedő Déli színház i. sz. 90 körül épült, és az [[1953]]-ban elvégzett helyreállítási munkáknak köszönhetően napjainkban is különböző rendezvényeknek ad otthont. A többi római színházhoz hasonlóan minden oldala zárt. A nézőteret két szektorra bontották a 32 széksor befogadóképessége 3500 fő lehetett.<ref
=== A Cardo maximus, az Északi és a Déli tetrapülon ===
Az oszlopokkal szegélyezett főutak széles körben elterjedtek a Közel-Keleten, ahol a monumentális kialakítású oszlopos főutak a városépítészet fontos elemei voltak. Az i. sz. 1. század második felében épült árkádos útra néztek a város legfontosabb középületei. Az út szélessége az északi részen 12,3 a déli részen 12,6 méter.<ref
=== A Nymphaeum ===
A forrásnimfáknak emelt monumentális kutat az i. sz. 2 században építették, 190 körül készülhetett el. A kút előtti nagyméretű gránitmedence a bizánci korból való.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures |o=40}}</ref> A nymphaneum a görög-római városok lakóinak kedvelt találkozóhelye volt, és általában a város középpontjában állt. Szélessége eléri a húsz méter, konkáv alakú falát vízszintesen két részre osztották. Az oszlopokat korintoszi oszlopfőkkel látták el, a valószinűleg [[kagyló]] alakú félkupolát belülről [[mozaik]]okkal boríthatták.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures |o=40}}</ref> A félkupolás építményt szobrokkal díszítették kétszintes falának felső részét [[stukkó]]kkal, alsó részét értékes zöld [[márvány|márvánnyal]] borították. Falának mindkét szintjén hét-hét fülkét alakítottak ki, ezekben istenségek és nimfák szobrait helyezték el. Az alsó szinten elhelyezett szobrokon keresztül folyt a víz a medencébe. A medencéből hét oroszlánfej alakú lyukon folyt tovább a víz hat kisebb medencébe, majd onnan a Cardo alatt kialakított csatornarendszerbe.
=== A propülaia (kapuépület) ===
A magas falakkal körülvett kapuépület az Artemisznek szentelt templom bejárata, amelyet egy lépcsősor kötött össze a templommal. A lépcsősor kialakításakor különleges hatást értek el, alulról felfelé nézve az egyenként hét lépcsófokból álló hét rámpa egyetlen lépcsősornak tűnik, felülről lefelé az egész rámpa egy sík területnek látszik. A bejárat melletti négy oszlop 16 méter magas és 1,5 méter átmérőjű.
=== Artemisz temploma ===
Artemisznek, a város védelmezőjének temploma egy 161 méter széles és 121 méter hosszú területre épült i. sz. 150 körül. A templom 4,5 méter magas terasza 42 méter széles és 41 méter hosszú.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=25}}</ref> Cellája körül a hosszabb oldalakon tizenegy, a rövidebb oldalakon hat 13 méter magas, 1,75 méter átmérőjű korintoszi oszlop található. Különleges illesztéssel összeállított oszlopainak némelyike alig észrevehetően ingadozik. Az előcsarnokból két lépcső vezetett a külső árkádsorhoz, ahonnan öt kapu nyílt a korintoszi oszlopokkal körülvett belső udvarra. A „[[temenosz]]”-nak nevezett szent helyen belül egy oltár mögött áll a templom. A márvánnyal borított szentélyt fából készült tetővel fedték be. A tető elpusztult de a [[cella]] jó állapotban maradt meg. Eredetileg az egész cellát márványlapokkal borították a cella hátsó falánál szokás szerint az istennő szobrát helyezték el. Az épület előtt egy áldozati [[oltár]] és medencék maradványait tárták fel. Az ásatások során feltárt leletek arra utalnak, hogy a templom befejezetlenül maradt.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures |o=46}}</ref> A bizánci és az omajjád-korban a templomban fazekasműhely működött. Később egy részét a damaszkuszi kormányzó erődítménnyé alakította, ezt II. Balduin Jeruzsálemi király leromboltatta.<ref name="Opcit|n=Jordánia|o=75">{{Opcit|n=Jordánia|o=75}}</ref>
=== A Nyugati fürdő ===
A Nyugati fürdőt az i. sz. 2. században építették. Az ásatások során csak egy kis részét tárták fel, de úgy tűnik, hogy ez a fürdőkomlexum volt a legnagyobb amelyet a rómaiak a mai Jordánia területén építettek.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures |o=62}}</ref> A római szokásoknak megfelelően a három fő részre osztott kupolás épületben a Calidariumban forróvizes, a Trepidariumban meleg vizes a Frigidariumba hideg vizes medencéket, alakítottak ki, ezenkívül öltözőhelyiségeket és több nagyméretű pavilont építettek. A római korban a fürdőket nem csak tisztálkodási céllal keresték fel, hanem egyfajta találkozóhelyként is funkcionáltak.
=== Bizánci templomok ===
Amikor 324-ben a kereszténység államvallássá vált Gerasza egész lakossága keresztény hitre tért, és megindult a keresztény templomok építése. Város a 4. és 5. század folyamán a [[Bizánci Birodalom]] egyik komoly és befolyásos települése volt.<ref name="Opcit|n=Jerash|o=29">{{Opcit|n=Jerash|o=29}}</ref> A 4. század közepétől kisméretű templomokat emeltek kőbányának használva az elhagyott római épületeket.
=== A Katedrális ===
A Katedrálist, Gerasza legkorábbi<ref>{{Opcit|n= Jordan, History, arts and ruins |o=37}}</ref> keresztény épületét a Cardo mellett az egykori [[Dionüszosz]] templom helyén építették 365-ben. Lépcsősora ma is monumentális hatást kelt, bejáratát domborművekkel és korintoszi oszlopokkal díszítették. A háromhajós [[apszis]]os épület rossz állapotban maradt fenn, csak díszes kapuja áll és alaprajza vehető ki. Építéséhez teljes egészében a korábbi római templomok épületelemeit használták fel.<ref
=== Az omajjád mecset ===
Az Artemisz templom kapuépülete előtt az út baloldalán találhatjuk a 8. században épült omajjád mecset romjait. Az épületet egy római ház előcsarnokába emelték, érdekessége, hogy mihrábját egy korábbi díszítőfülkéből alakították ki.
=== Az Északi színház ===
Az i. sz. [[164]]-ben felavatott épületet a 3. században [[222]] körül kibővítették és egészen a 6. századig használták. A nézőtér minden sorát egy istenségnek ajánlották. Az ülőhelyek nagy részét egy törzs nevével jelölték meg,<ref
=== Az Északi kapu ===
Az Északi kaput Traianus uralkodása alatt i. sz. [[115]] körül emelték egy korábbi kapu maradványaira. A munkálatokat Claudius Severus irányította, aki a [[Pella|Pellából]] Geraszába vezető út megépítésének is a felelőse volt.<ref name="Opcit|n=Jerash|o=27">{{Opcit|n=Jerash|o=27}}</ref> A két nyugati kapuhoz hasonlóan egy íve van, melynek magassága 9 szélessége 5,4 méter.<ref
== Jegyzetek ==
{{Források}}
== Források ==
* {{cite book|first=Jerash|last=|title=Jerash|publisher=Casa Editrice Bonechi|year=2010|id= ISBN 88-8029-727-9|}}
* {{cite book|first=Jerash, the heritage of past cultures|last=|title= Jerash, the heritage of past cultures |publisher= Casa Editrice Plurigraf|year=2000|id= ISBN 88-7280-193-1|}}
* {{cite book|first= Art an History of Jordan|last=|title=Art and History of Jordan|publisher= Casa Editrice Bonechi|year=2010|id= ISBN 88-476-2010-0|}}
* {{cite book|first= Jordan, History, arts and ruins |last= |title= Jordan, History, arts and ruins |publisher= Al-Ulama|year=2009 |id= |}}
* {{cite book|first=Jordánia|last=|title=Jordánia, Útikalauz a nagyvilágba|publisher= Merhavia könyvkiadó |year=2004|id=ISBN 963-9172-56-1 |}}
* {{cite book|first= A Szentföld |last= |title= A Szentföld|publisher=Officina 96 Kiadó|year=2006|id=ISBN 963-9026-64-6 |}}
== Külső hivatkozások ==▼
▲==Külső hivatkozások==
{{commons|Category:Jerash}}
* http://www.atlastours.net/jordan/jerash.html
* http://www.sacred-destinations.com/jordan/jerash
* http://www.jordanjubilee.com/gallery/photosjer.htm
* http://www.middleeast.com/jerash.htm
* http://www.pbase.com/mansour_mouasher/jerash
* http://www.bibleplaces.com/gerasa.htm
* http://www.focusmm.com/jordan/jo_jrash.htm
* http://meltingpot.fortunecity.com/oregon/639/jerash.htm
{{portál|ókor||Ókori Róma| }}
[[Kategória:Ókor ]]▼
[[Kategória:A Római Birodalom városai ]]▼
[[Kategória:A világörökségi javaslati listán szereplő helyszínek ]]▼
[[Kategória:Jordánia települései ]]▼
[[en:Jerash]]
116 ⟶ 114 sor:
[[es:Gerasa]]
[[fa:جرش]]
[[fi:Jerash]]▼
[[fr:Jerash]]
[[he:ג'רש]]
[[
[[ja:ジェラシュ]]
[[no:Gerasa]]
[[pl:Dżarasz]]
[[pt:Gérasa]]
[[ru:Джараш]]
▲[[fi:Jerash]]
[[sv:Jerash, Jordanien]]
|