„Dzseras” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Interwiki hozzáadása
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
1. sor:
{{Javasolt világörökségi helyszín}}
[[Fájl:Jerash 01.jpg |thumb|250px|A Cardo maximus és az Ovális fórum]]
[[Fájl: 20100921 gerasb24.JPG|thumb|250px|Artemisz temploma]]
'''Dzseras''', az ókori Gerasza városa a mai [[Jordánia]] területén helyezkedik el a fővárostól, [[Amman]]tól harmincöt kilométerre északi irányban ötszáz méteres tengerszint feletti magasságban. A várost sémita népek alapították az[[i. e. 4. század]]ban egy olyan területen, amely már a [[neolitikum]] idején is lakott volt. Az itt átvezető karavánutaknak és a kereskedelemnek köszönhetően fontos központtá vált. Virágkorát a római uralom alatt élte, a [[Dekapolisz]] szövetségének egyik legfontosabb városa volt. Legnagyobb kiterjedését az i. sz. [[3. század]]ban érte el, majd utána a kereskedelmi útvonalak áthelyeződése miatt folyamatosan hanyatlott. A [[13. század]]ra teljesen elnéptelenedett, csak a [[19. század]] folyamán indult újra fejlődésnek. A többévszázados elhagyatottságnak köszönhetően a római és bizánci korból származó épületek kivételesen jó állapotban maradtak fenn. Legfontosabb fennmaradt épületei [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]] diadalíve, [[Zeusz]] temploma, az Északi színház, az Ovális fórum, [[Artemisz]] temploma, az Északi kapu, a [[Cardo maximus]], a Déli kapu, a [[Nymphaneum]] és a Déli színház. A [[20. század]] második évtizedében elkezdődött a romváros tervszerű feltárása, amely napjainkban is tart. Dzseras jelenleg kiemelt turisztikai látványosság, Jordánia második leglátogatottabb romvárosa [[Petra (romváros)|Petra]] után. Dzserasban rendezik meg minden évben a folyamatosan egyre nagyobb nézőközönséget vonzó és egyre szélesebb körben ismert Dzseras Fesztivált.
 
'''Dzseras''', az ókori Gerasza városa a mai [[Jordánia]] területén helyezkedik el a fővárostól, [[Amman]]tól harmincöt kilométerre északi irányban ötszáz méteres tengerszint feletti magasságban. A várost sémita népek alapították az[[i. e. 4. század]]ban egy olyan területen, amely már a [[neolitikum]] idején is lakott volt. Az itt átvezető karavánutaknak és a kereskedelemnek köszönhetően fontos központtá vált. Virágkorát a római uralom alatt élte, a [[Dekapolisz]] szövetségének egyik legfontosabb városa volt. Legnagyobb kiterjedését az i. sz. [[3. század]]ban érte el, majd utána a kereskedelmi útvonalak áthelyeződése miatt folyamatosan hanyatlott. A [[13. század]]ra teljesen elnéptelenedett, csak a [[19. század]] folyamán indult újra fejlődésnek. A többévszázados elhagyatottságnak köszönhetően a római és bizánci korból származó épületek kivételesen jó állapotban maradtak fenn. Legfontosabb fennmaradt épületei [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]] diadalíve, [[Zeusz]] temploma, az Északi színház, az Ovális fórum, [[Artemisz]] temploma, az Északi kapu, a [[Cardo maximus]], a Déli kapu, a [[Nymphaneum]] és a Déli színház. A [[20. század]] második évtizedében elkezdődött a romváros tervszerű feltárása, amely napjainkban is tart. Dzseras jelenleg kiemelt turisztikai látványosság, Jordánia második leglátogatottabb romvárosa [[Petra (romváros)|Petra]] után. Dzserasban rendezik meg minden évben a folyamatosan egyre nagyobb nézőközönséget vonzó és egyre szélesebb körben ismert Dzseras Fesztivált.
==Története==
[[Fájl:Jerash 1906.jpg |thumb|250px|A Cardo maximus egy 1906-ban készült felvételen]]
[[Fájl:Jerash south temple 1906.jpg |thumb|250px|Zeusz temploma egy 1906-ban készült felvételen]]
A mai Dzserast az ókori Gerasza városát az i. e. 4 században alapították, egy olyan területen, amely már az [[újkőkor]]ban, majd később a [[bronzkor]]ban is lakott volt. A régészeti feltárások során az [[i. e. 2500]] és az [[i. e. 700]] közötti időszakból tártak fel leleteket. <ref>{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref> Később [[Nagy Sándor]] korában, [[i. e. 332]]-ben háborús veteránok telepedtek le a területen<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref> amely földrajzi helyzetének köszönhetően és komoly stratégiai fontossága<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref> miatt a környék legnagyobb<ref>{{Opcit|n=Jordánia|o=69}}</ref> településévé vált. Az [[i. e. 2. század]]ban, a [[Szeleukidák]] korában [[IV. Antiokhosz]] úgy döntött, hogy egy tipikus görög metropolisszá fejleszti a várost. Ekkor a település, amelyet egy patak kétfelé osztott „Antiokhia el-Khriszoroasz” az „Arany-folyó melletti Antiokhia” néven vált ismertté.<ref>{{Opcit|n=Jordánia|o=69}}</ref> Geraszát [[i. e. 84]]-ben [[Alexandrosz Janneosz]] hódította meg. A római [[Pompeius]] [[i. e. 63]]-ban korlátozottan visszaadta a város függetlenségét, amely a Dekapolisz (Tíz város) szövetség tagjaként virágkorát élte. Napjainkban is látható épületeinek nagy része ebből a korból származik, templomok, színházak épültek és létrejött a híres ovális tér, amely a kutatók szerint a város fóruma lehetett. Az építkezéseket a szíriai és a [[nabateus]] városokkal folytatott kereskedelem hasznából finanszírozták. A várost a történetíró [[Iosephus Flavius]] is megemlíti, leírása szerint az ókori Philadelphia (a mai Amman) városának kincseit Geraszában őrizték a Zeusz-templomban.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref> Gerasza nabateus befolyás alatt állt i. sz. [[106]]-ig, amikor [[Traianus]] császár Arabia [[provincia]] létrehozásával a [[Római Birodalom]]hoz csatolta a területet. Hadrianus császár i. sz. [[130]] körül meglátogatta a várost, és ez az esemény újabb monumentális épületek létrejöttét eredményezte. A város virágkora az i. sz. [[3. század]]ig tartott, amikor [[217]]-ben [[Caracalla]] császár [[Palmüra|Palmürával]] együtt kolónia rangra emelte. Lakosai magas életszínvonalon éltek és azonos jogokat élveztek mint a római polgárok. Gerasza legnagyobb kiterjedése idején lakosainak száma 20 000 körül lehetett, akik közül legtöbben [[Ógörög nyelv|görögül]] beszéltek, de hivatalos ügyeik intézére a [[latin nyelv]]et használták.<ref>{{Opcit|n= Jordan, History, arts and ruins |o=29}}</ref> Gerasza hanyatlásának fő oka a kereskedelmi utvonalak áthelyeződése és a Római Birodalommal szembeszegülő Palmüra bukása volt.<ref>{{Opcit|n=Jordánia|o=69}}</ref>.A 4. században politikai, gazdasági és vallási krízis gyorsította a hanyatlást. A problémák egy része megoldódott amikor [[Constantinus]] császár [[324]]-ben a birodalom hivatalos vallásává nyílvánította a [[kereszténység]]et.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=4}}</ref> A Szeleukiában [[359]]-ben tartott [[zsinat]]on Exersius, a 451-ben tartott [[Khalkédóni zsinat]]on Plancus püspök képviselte a várost.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=4}}</ref> A [[Bizánci birodalom|bizánci]] uralom alatt az [[5. század|5.]] és a [[6. század]]ban számos római kori [[templom]]ot lebontottak vagy átalakítottak, amelyek helyére keresztény templomokat emeltek. Az ásatások során eddig 14 bizánci korból származó templomot tártak fel, melyek közül a legszebbek [[Justinianus]] ([[527]]-[[565]]) korából származnak. Ezeket az épületeket márvánnyal és mozaikokkal díszítették. Később a [[Perzsák|perzsa]] [[Szászánidák]] ([[614]]-ben) majd az [[arabok]] ([[638]]-ban) foglalták el a várost. A harcok során Gerasza épületei súlyosan megrongálódtak, a pusztítást ezenkívül sorozatos [[földrengés]]ek is fokozták. Lakott területe az eredeti méretéhez képest a negyedére zsugorodott. A római és bizánci korból származó romok közé kisméretű épületeket emeltek, köztük egy [[mecset]]et is. A fórum nyugati oldalán az ásatások során a 8. századból származó, mozaikpadlókkal díszített épületetmaradványokat tártak fel. A [[12. század]]ban [[Türoszi Vilmos]] történetíró leírása szerint majdnem lakatlan volt leszámítva, hogy [[Damaszkusz]] kormányzója az Artemisz-templomot erőddé alakíttatta, hogy így védekezzen a keresztes lovagok támadása ellen, akik azonban [[II. Balduin]] jeruzsálemi király uralkodása alatt ([[1118]]-[[1131]]) meghódították a területet.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=4}}</ref> Később Gerasza teljesen elnéptelenedett, és csak [[1886]]-ban, az [[oszmán]] korban telepedtek le [[cserkeszek]] az elhagyott városba. A romváros régészeti feltárása [[1925]]-ben kezdődött meg angol, amerikai, francia és olasz intézetek közreműködésével<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref>, és jelenleg is tart.<ref>{{Opcit|n=Jordánia|o=69}}</ref> Napjainkra Dzseras jelentős turisztikai célponttá vált, jelenleg Jordánia második leglátogatottabb romvárosa Petra után.
 
== ATörténete város==
[[Fájl:Karta Jerash.PNG 1906.jpg|thumb|250px|A városCardo maximus egy 1906-ban készült alaprajzafelvételen]]
[[Fájl:Jerash south temple 1906.jpg |thumb|250px|A CardoZeusz maximustemploma egy 1906-ban készült felvételen]]
Gerasza 210 hektár területet foglalt el, 3,5 kilométer hosszú 2-3 méter széles 4-5 méter magas fal vette körül, amelyet 120 őrtoronnyal erősítettek meg. A városfal legnagyobb része elpusztult különösen a keleti oldalon, ahol modern épületeket emeltek. [[1923]]-ban a romváros területét állami tulajdonná nyilvánították, így sikerült megmenteni a város nyugati részét, (a romterület felét) míg a keleti rész teljesen megsemmisült. Szerkezete a tipikus, jólszervezett római modellt követi, a városba négy kapun keresztül lehetett bejutni. Ebből kettő monumentális kapu a az északi és déli oldalon, a nyugati oldalra két kisebb, jelentéktelenebb kaput építettek.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref> Geraszát egy patak két részre osztotta, keleti és nyugati részre, melyek közül a nyugati részt oszlopokkal szegélyezett utakkal számos kerületre osztottak. A többi római városhoz hasonlóan az észak és déli kaput a főút, a körülbelül egy kilométer hosszú Cardo maximus kötötte össze, amelyet nagyméretű kőlapokkal burkoltak. A Cardót két Decumanus keresztezte. A főutat végig [[Oszloprend|korintoszi]] oszlopfőkkel díszített különbözö méretű oszlopokból álló oszlopsor szegélyezi. Egyes helyeken azonban, például az Ovális fórumon és a Cardo északi részén [[Oszloprend|ión]] oszlopfőket láthatunk. A Cardo közelében helyezkednek el a fennmaradt legfontosabb épületek: Hadrianus diadalíve, A Hippodrom, a Déli kapu, Zeusz temploma, a Déli színház, az Ovális fórum, a Cardo maximus, a déli Tetrapülon, a Katedrális, a Nymphaneum, a Propülaia, Artemisz temploma, az Omajjád mecset, a Nyugati fürdők, az Északi színház, Ézsaiás püspök temploma, az Északi tetrapülon, az Északi kapu, [[Szent Theodor]] temploma, [[Szent Kozma és Damján]] temploma, [[Keresztelő Szent János]] temploma, [[Szent György]] temploma, Genesius püspök temploma, [[Szent Péter]] és [[Szent Pál]] temploma, az Északi színház és Germanus sírja.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=6}}</ref>
A mai Dzserast az ókori Gerasza városát az i. e. 4 században alapították, egy olyan területen, amely már az [[újkőkor]]ban, majd később a [[bronzkor]]ban is lakott volt. A régészeti feltárások során az [[i. e. 2500]] és az [[i. e. 700]] közötti időszakból tártak fel leleteket. <ref name="Opcit|n=Jerash|o=3">{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref> Később [[Nagy Sándor]] korában, [[i. e. 332]]-ben háborús veteránok telepedtek le a területen<ref>{{ name="Opcit|n=Jerash|o=3}}<"/ref> amely földrajzi helyzetének köszönhetően és komoly stratégiai fontossága<ref>{{ name="Opcit|n=Jerash|o=3}}<"/ref> miatt a környék legnagyobb<ref name="Opcit|n=Jordánia|o=69">{{Opcit|n=Jordánia|o=69}}</ref> településévé vált. Az [[i. e. 2. század]]ban, a [[Szeleukidák]] korában [[IV. Antiokhosz]] úgy döntött, hogy egy tipikus görög metropolisszá fejleszti a várost. Ekkor a település, amelyet egy patak kétfelé osztott „Antiokhia el-Khriszoroasz” az „Arany-folyó melletti Antiokhia” néven vált ismertté.<ref>{{ name="Opcit|n=Jordánia|o=69}}<"/ref> Geraszát [[i. e. 84]]-ben [[Alexandrosz Janneosz]] hódította meg. A római [[Pompeius]] [[i. e. 63]]-ban korlátozottan visszaadta a város függetlenségét, amely a Dekapolisz (Tíz város) szövetség tagjaként virágkorát élte. Napjainkban is látható épületeinek nagy része ebből a korból származik, templomok, színházak épültek és létrejött a híres ovális tér, amely a kutatók szerint a város fóruma lehetett. Az építkezéseket a szíriai és a [[nabateus]] városokkal folytatott kereskedelem hasznából finanszírozták. A várost a történetíró [[Iosephus Flavius]] is megemlíti, leírása szerint az ókori Philadelphia (a mai Amman) városának kincseit Geraszában őrizték a Zeusz-templomban.<ref>{{ name="Opcit|n=Jerash|o=3}}<"/ref> Gerasza nabateus befolyás alatt állt i. sz. [[106]]-ig, amikor [[Traianus]] császár Arabia [[provincia]] létrehozásával a [[Római Birodalom]]hoz csatolta a területet. Hadrianus császár i. sz. [[130]] körül meglátogatta a várost, és ez az esemény újabb monumentális épületek létrejöttét eredményezte. A város virágkora az i. sz. [[3. század]]ig tartott, amikor [[217]]-ben [[Caracalla]] császár [[Palmüra|Palmürával]] együtt kolónia rangra emelte. Lakosai magas életszínvonalon éltek és azonos jogokat élveztek mint a római polgárok. Gerasza legnagyobb kiterjedése idején lakosainak száma 20 000 körül lehetett, akik közül legtöbben [[Ógörög nyelv|görögül]] beszéltek, de hivatalos ügyeik intézére a [[latin nyelv]]et használták.<ref>{{Opcit|n= Jordan, History, arts and ruins |o=29}}</ref> Gerasza hanyatlásának fő oka a kereskedelmi utvonalak áthelyeződése és a Római Birodalommal szembeszegülő Palmüra bukása volt.<ref>{{ name="Opcit|n=Jordánia|o=69}}<"/ref>.A 4. században politikai, gazdasági és vallási krízis gyorsította a hanyatlást. A problémák egy része megoldódott amikor [[Constantinus]] császár [[324]]-ben a birodalom hivatalos vallásává nyílvánította a [[kereszténység]]et.<ref name="Opcit|n=Jerash|o=4">{{Opcit|n=Jerash|o=4}}</ref> A Szeleukiában [[359]]-ben tartott [[zsinat]]on Exersius, a 451-ben tartott [[Khalkédóni zsinat]]on Plancus püspök képviselte a várost.<ref>{{ name="Opcit|n=Jerash|o=4}}<"/ref> A [[Bizánci birodalom|bizánci]] uralom alatt az [[5. század|5.]] és a [[6. század]]ban számos római kori [[templom]]ot lebontottak vagy átalakítottak, amelyek helyére keresztény templomokat emeltek. Az ásatások során eddig 14 bizánci korból származó templomot tártak fel, melyek közül a legszebbek [[Justinianus]] ([[527]]-[[565]]) korából származnak. Ezeket az épületeket márvánnyal és mozaikokkal díszítették. Később a [[Perzsák|perzsa]] [[Szászánidák]] ([[614]]-ben) majd az [[arabok]] ([[638]]-ban) foglalták el a várost. A harcok során Gerasza épületei súlyosan megrongálódtak, a pusztítást ezenkívül sorozatos [[földrengés]]ek is fokozták. Lakott területe az eredeti méretéhez képest a negyedére zsugorodott. A római és bizánci korból származó romok közé kisméretű épületeket emeltek, köztük egy [[mecset]]et is. A fórum nyugati oldalán az ásatások során a 8. századból származó, mozaikpadlókkal díszített épületetmaradványokat tártak fel. A [[12. század]]ban [[Türoszi Vilmos]] történetíró leírása szerint majdnem lakatlan volt leszámítva, hogy [[Damaszkusz]] kormányzója az Artemisz-templomot erőddé alakíttatta, hogy így védekezzen a keresztes lovagok támadása ellen, akik azonban [[II. Balduin]] jeruzsálemi király uralkodása alatt ([[1118]]-[[1131]]) meghódították a területet.<ref>{{ name="Opcit|n=Jerash|o=4}}<"/ref> Később Gerasza teljesen elnéptelenedett, és csak [[1886]]-ban, az [[oszmán]] korban telepedtek le [[cserkeszek]] az elhagyott városba. A romváros régészeti feltárása [[1925]]-ben kezdődött meg angol, amerikai, francia és olasz intézetek közreműködésével<ref>{{ name="Opcit|n=Jerash|o=3}}<"/ref>, és jelenleg is tart.<ref>{{ name="Opcit|n=Jordánia|o=69}}<"/ref> Napjainkra Dzseras jelentős turisztikai célponttá vált, jelenleg Jordánia második leglátogatottabb romvárosa Petra után.
 
==A jelentősebb fennmaradt épületek==
== A város ==
[[Fájl:Karta Jerash.PNG|thumb|250px|A város alaprajza]]
Gerasza 210 hektár területet foglalt el, 3,5 kilométer hosszú 2-3 méter széles 4-5 méter magas fal vette körül, amelyet 120 őrtoronnyal erősítettek meg. A városfal legnagyobb része elpusztult különösen a keleti oldalon, ahol modern épületeket emeltek. [[1923]]-ban a romváros területét állami tulajdonná nyilvánították, így sikerült megmenteni a város nyugati részét, (a romterület felét) míg a keleti rész teljesen megsemmisült. Szerkezete a tipikus, jólszervezett római modellt követi, a városba négy kapun keresztül lehetett bejutni. Ebből kettő monumentális kapu a az északi és déli oldalon, a nyugati oldalra két kisebb, jelentéktelenebb kaput építettek.<ref>{{ name="Opcit|n=Jerash|o=3}}<"/ref> Geraszát egy patak két részre osztotta, keleti és nyugati részre, melyek közül a nyugati részt oszlopokkal szegélyezett utakkal számos kerületre osztottak. A többi római városhoz hasonlóan az észak és déli kaput a főút, a körülbelül egy kilométer hosszú Cardo maximus kötötte össze, amelyet nagyméretű kőlapokkal burkoltak. A Cardót két Decumanus keresztezte. A főutat végig [[Oszloprend|korintoszi]] oszlopfőkkel díszített különbözö méretű oszlopokból álló oszlopsor szegélyezi. Egyes helyeken azonban, például az Ovális fórumon és a Cardo északi részén [[Oszloprend|ión]] oszlopfőket láthatunk. A Cardo közelében helyezkednek el a fennmaradt legfontosabb épületek: Hadrianus diadalíve, A Hippodrom, a Déli kapu, Zeusz temploma, a Déli színház, az Ovális fórum, a Cardo maximus, a déli Tetrapülon, a Katedrális, a Nymphaneum, a Propülaia, Artemisz temploma, az Omajjád mecset, a Nyugati fürdők, az Északi színház, Ézsaiás püspök temploma, az Északi tetrapülon, az Északi kapu, [[Szent Theodor]] temploma, [[Szent Kozma és Damján]] temploma, [[Keresztelő Szent János]] temploma, [[Szent György]] temploma, Genesius püspök temploma, [[Szent Péter]] és [[Szent Pál]] temploma, az Északi színház és Germanus sírja.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=6}}</ref>
 
== A jelentősebb fennmaradt épületek ==
[[Fájl:20100921 gerasa04.JPG|thumb|250px|Hadrianus diadalíve]]
[[Fájl: 20100921 gerasa16.JPG|thumb|250px|A Hippodrom]]
[[Fájl:Jerash BW 7.JPG |thumb|250px|A Déli kapu]]
[[Fájl: Jerash Oval Plaza.jpg|thumb|250px|Az Ovális fórum]]
[[Fájl:20100921 gerasa35.JPG |thumb|250px|Zeusz temploma]]
[[Fájl: Jerash BW 16.JPG|thumb|250px|A Déli színház]]
[[Fájl: 20100921 gerasa65.JPG|thumb|250px|A Cardo maximus és a Déli Tetrapülon]]
[[Fájl:20100921 gerasa95.JPG |thumb|250px|Az Északi tetrapülon]]
[[Fájl: 20100921 gerasa71.JPG|thumb|250px|A Nymphaeum]]
[[Fájl:20100921 gerasb18.JPG |thumb|250px|Artemisz temploma]]
[[Fájl:20100921 gerasa91.JPG |thumb|250px|A Nyugati fürdők]]
[[Fájl:20100921 gerasb38.JPG |thumb|250px|A Szent Kozma és Damian temploma]]
[[Fájl:20100921 gerasb11.JPG |thumb|250px|Az Északi színház]]
[[Fájl:20100921 gerasb14.JPG |thumb|250px|AZ Északi kapu]]
 
=== Hadrianus diadalíve ===
A diadalív Hadrianus római császár látogatásának tiszteletére épült i. sz. [[129]]-ben. Négyszáz méterre helyezkedik el a meglévő falaktól, túl a hippodrom területén. A diadalkaput eredetileg a város főbejáratának szánták, de az idáig vezető városfalak sosem készültek el.<ref>{{ name="Opcit|n=Jordánia|o=69}}<"/ref> Az építmény háromíves, a középső ív magassága 13, szélessége 7, mélysége 6,5 méter.<ref>{{Opcit|n= Jordan, History, arts and ruins |o=30}}</ref> Színe okkersárga, mindkét oldalon kialakított négy félpillérének lábazatát finoman kidolgozott akantuszlevelek díszítik. A diadalív mindkét oldala egyforma, a déli oldalát restaurálták, az északi oldal a sorozatos földrengések miatt romos állapotban van. A diadalkapun fülkéket alakítottak ki, amelyekbe napjainra elpusztult istenszobrokat helyeztek el. Északi, a város felé néző oldalán olvasható egy Hadrianus császárt dicsőítő felirat.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=7}}</ref>
 
=== A Hippodrom ===
A hippodrom (kocsiversenypálya) Gerasza legnagyobb épülete volt. Az i. sz. 2. vagy 3. században épült szélessége 51, hosszúsága 241 méter, és 15 000 néző befogadására volt alkalmas.<ref name="Opcit|n=Jordánia|o=71">{{Opcit|n=Jordánia|o=71}}</ref> Az arénát boltívekre épült tizenöt széksor fogta körül. A széksorokat hat bejáraton keresztül lehetett megközelíteni, ezenkívül három másik bejárat egyenesen az arénába vezetett. A boltívek alatt raktárakat és boltokat alakítottak ki.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=8}}</ref> A legújabb kutatások a terület déli részén néhány istálló maradványait tárták fel. Jelenleg romos állapotban van, de mérete alapján arra következtethetünk, hogy fontos szerepet játszott a város életében. A kocsiversenyeken kívül sportversenyeket és más szórakoztató látványosságokat is tartottak itt. Elképzelhető hogy később a területet egyfajta pihenőhelyként használták a karavánok. <ref name="ReferenceA">{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures|o=12}}</ref> A hippodrom falai körül a római és bizánci időkben sírokat vájtak a sziklába.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures|oname=12}}<"ReferenceA"/ref>
 
=== A Déli kapu ===
A Déli kapun léptek a városba a Philadelphiából (Amman) érkező utazók. Egyike volt az i. sz. [[1. század]]ban épült monumentális kapunak. Hadrianus diadalívéhez hasonlóan három boltíve van, az oldalain kialakított féloszlopok lábazatát ugyanolyan akantuszleveleket ábrázoló faragványokkal díszítették. A kaputól balra az út kövezetében még felismerhetők a kocsik által vágott barázdák. A Déli kapun keresztül jutottak be a város tulajdonképpeni területére, ahol a kultikus és reprezentációs épületek álltak. A kapu két oldalán eredetileg őrtornyok álltak, ezek azonban elpusztultak.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=9}}</ref>
 
=== Az Ovális fórum ===
Az Ovális fórum a város déli részén helyezkedik el egy temészetes mélyedésben. A kutatások alapján valószinűsíthető, hogy a város legkorábbi épületeit ezen a helyen emelték.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=11}}</ref> Eredetileg nem teljesen egyenes területre építették, így a tér egy részét homokkal töltötték fel. A 90 méter hosszú 80 méter széles<ref>{{ name="Opcit|n=Jordánia|o=71}}<"/ref> teret mindkét oldalon 56 ión stílusú oszloppal övezett széles járda fogja közre. Az i. sz. 1. században épült oszlopsort áthidaló gerendázat ún. [[architáv]] köti össze. Az oszlopok között boltok működtek. A teret kőlapokkal burkolták, jellegzetessége, hogy az ellipszis forma hangsúlyosabbá tétele érdekében a külső köröket nagyobb méretű kőlapokkal borították. A tér közepét másfajta kőlapokkal fedték le, ebből arra következtethetünk, hogy a teret két részletben burkolták le.<ref name="ReferenceB">{{Opcit|n= Jordan, History, arts and ruins |o=31}}</ref> A tér közepén egy emlékmű állhatott, amelyet a [[7. század]]ban kúttá alakítottak át.<ref>{{ name="Opcit|n=Jordánia|o=71}}<"/ref> A kúthoz a vizet a város északi részén található [[ciszterna|ciszternából]] biztosították.<ref name="ReferenceC">{{Opcit|n= Art an History of Jordan|o=39}}</ref> A keleti oszlopsoron feliratokat találtak, amelyek azoknak a lakosoknak a nevét említik meg, akik anyagilag hozzájárultak a fórum kialakításához.<ref>{{Opcit|n= Jordan, History, arts and ruins |oname=31}}<"ReferenceB"/ref> Néhány évvel ezelőtt a tér közepén egy oszlopot emeltek, amelynek tetején az évente megtarott Dzseras Fesztivál ideje alatt egy szimbolikus láng ég. <ref>{{Opcit|n= Art an History of Jordan|oname=39}}<"ReferenceC"/ref> A fórum viszonylag távol helyezkedik el a város központjától egyes kutatók szerint azért, mert vallási funkciókat is ellátott a közelben lévő Zeusz-templommal együtt.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures |o=26}}</ref> Más vélemények szerint nem politikai vagy vallási, hanem inkább gazdasági szerepet játszott a város életében, és a város szívében fekvő nagy, Artemisznek szentelt hely volt a városközpont, a társadalmi és szellemi élet centruma.<ref>{{Opcit|n=A Szentföld|o=219}}</ref>
 
=== Zeusz temploma ===
A magaslat, ahol Zeusz temploma épült már a [[vaskor]]ban is kultikus célokat szolgált. Elhelyezekedése miatt a többi épülethez képest jobban ki volt téve az időjárás és a földrengések pusztításának. A ma látható építményt i. sz. [[162]]-ben építették hozzá egy, az előző évszázadban emelt templomhoz.<ref>{{ name="Opcit|n=Jordánia|o=71}}<"/ref> Az első templomot i. sz. [[22]] és i. sz. [[69]] között emelték egy még korábbi hellenisztikus épület maradványaira. A 41 méter széles és 28 méter hosszú teraszra, amelyet eredetileg boltíves árkádsorral vettek körül egy széles lépcső vezet fel. A teraszon a korábbi templomhoz tartozó oltár maradványai láthatók. A templom celláját a rövidebb oldalakon nyolc, a hosszabb oldalakon tizenkét 15 méter magas oszlop vette körül.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=15}}</ref> A cella belső oldalait márványlapokkal borították a hátsó falnál Zeusz szobrát helyezték el. A boltíves árkádsornak, ahova Zeusz szobrait és egyéb kultikus tárgyakat helyeztek el, csak az alapjai maradtak meg, a templom oszlopainak nagy része ledőlt, és falainak is csak kis része áll.
 
=== A Déli színház ===
A Zeusz temploma mellett elhelyezkedő Déli színház i. sz. 90 körül épült, és az [[1953]]-ban elvégzett helyreállítási munkáknak köszönhetően napjainkban is különböző rendezvényeknek ad otthont. A többi római színházhoz hasonlóan minden oldala zárt. A nézőteret két szektorra bontották a 32 széksor befogadóképessége 3500 fő lehetett.<ref>{{ name="Opcit|n=Jordánia|o=71}}<"/ref> A kőszékek némelyikén ma is látható számok az előzetes helyfoglalást segíthették elő. Az ülőhelyeket jobbról balra az alsó sortól kezdve számozták be. A legalsó sorban ültek a város előkelőségei és a vendégek. A színház nyolc szektorra osztott felső részébe a színház mögötti magaslatról jutottak be a nézők.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=17}}</ref> A nézőtér kitűnő [[akusztika|akusztikáját]] szolgálják egyebek mellett a pódium alapzatába faragott fülkék. A színpadon tengeri csatákat is rendeztek, ilyenkor a területet vízhatlan válaszfalak segítségével árasztották el. A színházat észak-dél irányba tájolták, így érték el, hogy a nézőket a napsütés a lehető legkevésbé zavarja.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures |o=19}}</ref>
 
=== A Cardo maximus, az Északi és a Déli tetrapülon ===
Az oszlopokkal szegélyezett főutak széles körben elterjedtek a Közel-Keleten, ahol a monumentális kialakítású oszlopos főutak a városépítészet fontos elemei voltak. Az i. sz. 1. század második felében épült árkádos útra néztek a város legfontosabb középületei. Az út szélessége az északi részen 12,3 a déli részen 12,6 méter.<ref>{{Opcit|n= Jordan, History, arts and ruins |oname=31}}<"ReferenceB"/ref> A Cardót a következő században kiszélesítették, az oszlopok egy részén az ión oszlopfőket korintoszi oszlopfőkre cserélték. Az utat nagyméretű mészkőlapokkal borították, főleg a déli tetrapülon közelében ma is jól láthatók a szekerek által vájt barázdák. Az esővíz elvezetését az út alatt kialakított csatornarendszer segítségével oldották meg. A fontosabb épületek előtt magasabb oszlopok állnak, az árkádok alatt üzletek működtek. Jelenleg körülbelül 500 oszlop áll a főút mellett.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures|o=31}}</ref> Később az út mellé kutakat építettek, ezek közül a legszebb a nimfáknak ajánlott Nymphaneum. A Cardót két [[Decumanus]] keresztezte, az egyik a város északi a másik a déli részén. A kereszteződésekben építették fel a tetrapülonokat. A Déli tetrapülon különösen monumentális kialakítású volt, napjainkra csak négy, széles, fülkékkel díszített alapzata maradt meg. A talapzatok négyes oszlopkötegeket tartottak, és minegyik oszlop tetején egy szobor állt. Az építmény körül futó járda mentén üzletek sorakoztak, az iszlám korban ezeket lakóháznak használták. Az Északi tetrapülont a i. sz. 2. században emelték, eredeti formájában négy boltív tartott egy kupolát, alapzatát kutakkal díszítették.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures |o=31}}</ref> A Cardo Északi [[tetrapülon]]tól az Északi kapuig terjedő részén az oszlopfőket nem cserélték ki, ma is ión stílusúak. Az i. sz. 115-ben épült Északi kapun túl az út két oldalán síremlékek sorakoztak.
 
=== A Nymphaeum ===
A forrásnimfáknak emelt monumentális kutat az i. sz. 2 században építették, 190 körül készülhetett el. A kút előtti nagyméretű gránitmedence a bizánci korból való.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures |o=40}}</ref> A nymphaneum a görög-római városok lakóinak kedvelt találkozóhelye volt, és általában a város középpontjában állt. Szélessége eléri a húsz méter, konkáv alakú falát vízszintesen két részre osztották. Az oszlopokat korintoszi oszlopfőkkel látták el, a valószinűleg [[kagyló]] alakú félkupolát belülről [[mozaik]]okkal boríthatták.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures |o=40}}</ref> A félkupolás építményt szobrokkal díszítették kétszintes falának felső részét [[stukkó]]kkal, alsó részét értékes zöld [[márvány|márvánnyal]] borították. Falának mindkét szintjén hét-hét fülkét alakítottak ki, ezekben istenségek és nimfák szobrait helyezték el. Az alsó szinten elhelyezett szobrokon keresztül folyt a víz a medencébe. A medencéből hét oroszlánfej alakú lyukon folyt tovább a víz hat kisebb medencébe, majd onnan a Cardo alatt kialakított csatornarendszerbe. <ref>{{Opcit|n=Jerash|o=22}}</ref>
 
=== A propülaia (kapuépület) ===
A magas falakkal körülvett kapuépület az Artemisznek szentelt templom bejárata, amelyet egy lépcsősor kötött össze a templommal. A lépcsősor kialakításakor különleges hatást értek el, alulról felfelé nézve az egyenként hét lépcsófokból álló hét rámpa egyetlen lépcsősornak tűnik, felülről lefelé az egész rámpa egy sík területnek látszik. A bejárat melletti négy oszlop 16 méter magas és 1,5 méter átmérőjű.
 
=== Artemisz temploma ===
Artemisznek, a város védelmezőjének temploma egy 161 méter széles és 121 méter hosszú területre épült i. sz. 150 körül. A templom 4,5 méter magas terasza 42 méter széles és 41 méter hosszú.<ref>{{Opcit|n=Jerash|o=25}}</ref> Cellája körül a hosszabb oldalakon tizenegy, a rövidebb oldalakon hat 13 méter magas, 1,75 méter átmérőjű korintoszi oszlop található. Különleges illesztéssel összeállított oszlopainak némelyike alig észrevehetően ingadozik. Az előcsarnokból két lépcső vezetett a külső árkádsorhoz, ahonnan öt kapu nyílt a korintoszi oszlopokkal körülvett belső udvarra. A „[[temenosz]]”-nak nevezett szent helyen belül egy oltár mögött áll a templom. A márvánnyal borított szentélyt fából készült tetővel fedték be. A tető elpusztult de a [[cella]] jó állapotban maradt meg. Eredetileg az egész cellát márványlapokkal borították a cella hátsó falánál szokás szerint az istennő szobrát helyezték el. Az épület előtt egy áldozati [[oltár]] és medencék maradványait tárták fel. Az ásatások során feltárt leletek arra utalnak, hogy a templom befejezetlenül maradt.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures |o=46}}</ref> A bizánci és az omajjád-korban a templomban fazekasműhely működött. Később egy részét a damaszkuszi kormányzó erődítménnyé alakította, ezt II. Balduin Jeruzsálemi király leromboltatta.<ref name="Opcit|n=Jordánia|o=75">{{Opcit|n=Jordánia|o=75}}</ref>
 
=== A Nyugati fürdő ===
A Nyugati fürdőt az i. sz. 2. században építették. Az ásatások során csak egy kis részét tárták fel, de úgy tűnik, hogy ez a fürdőkomlexum volt a legnagyobb amelyet a rómaiak a mai Jordánia területén építettek.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures |o=62}}</ref> A római szokásoknak megfelelően a három fő részre osztott kupolás épületben a Calidariumban forróvizes, a Trepidariumban meleg vizes a Frigidariumba hideg vizes medencéket, alakítottak ki, ezenkívül öltözőhelyiségeket és több nagyméretű pavilont építettek. A római korban a fürdőket nem csak tisztálkodási céllal keresték fel, hanem egyfajta találkozóhelyként is funkcionáltak.
 
=== Bizánci templomok ===
Amikor 324-ben a kereszténység államvallássá vált Gerasza egész lakossága keresztény hitre tért, és megindult a keresztény templomok építése. Város a 4. és 5. század folyamán a [[Bizánci Birodalom]] egyik komoly és befolyásos települése volt.<ref name="Opcit|n=Jerash|o=29">{{Opcit|n=Jerash|o=29}}</ref> A 4. század közepétől kisméretű templomokat emeltek kőbányának használva az elhagyott római épületeket. <ref>{{ name="Opcit|n=Jerash|o=29}}<"/ref> Az ásatások során eddig 14 templomot és egy kápolnát tártak fel. A [[Katedrális]] a 4. században épült, majd ezt a 5. században két másik templom követte. A 6. században tizenegy temlomot emeltek, és egy utolsót a 7. században.<ref>{{ name="Opcit|n=Jerash|o=29}}<"/ref> Az írott források és az eddig megtalált feliratok szerint a legtöbb épületet Justinianus uralkodása (527-565) alatt emelték. A templomok területén eddig talált feliratok történelmi eseményekről és előkelőségek tetteiről szólnak. A templomok külseje egyszerű volt, belső díszítésésükre koncentráltak, a falakat és a padlót színes mozaikokkal borították. Építésük során az egyház komoly anyagi segítséget kapott a városban lakó gazdag előkelőségektől. Az épületek túlnyomó többsége [[Bazilika|bazilikális]] elrendezésű, néhányat egyszerű [[Kupola|kupolával]] borítottak. A templomok nagy részét az Artemisz-templom közelében emelték. A legtöbb 6. században épült templom padlómozaikja, ha töredékesen is de fennmaradt.<ref>{{ name="Opcit|n=Jerash|o=29}}<"/ref> Szent János és Szent György templomai [[529]] és [[533]] között épültek és egy épületegyüttest alkotnak az 533-ban emelt szomszédos Szent Kozma és Damián templommal.<ref name="Opcit|n=Jordánia|o=74">{{Opcit|n=Jordánia|o=74}}</ref> A templomegyüttest római kori elhagyott épületek helyére emelték. A Szent János-templom kör alakú volt, négy oszlop díszítette. 531 körül szentelték fel Pál püspök idejében.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures|o=54}}</ref> Romos állapotban fennmaradt padlómozaikja állat- és növénymotívumokat, kereszteket, emberi alakokat, allegorikus évszakábrázolásokat ezenkívül [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] városokat (többek között [[Alexandria]] és [[Memphisz]]) jelenít meg. A Szent György-templom bazilikális elrendezésű, [[530]]-ban szentelték fel és a [[8. század]]ig templomként működött. A három templom közül a Szent György-templom az, amelyiket a legkevésbé károsítottak a 7. és 8. századi földrengések. A Szent Kozma és Damján templom egyhajós épület volt, mozaikpadlója amely jó állapotban maradt ránk bonyolult geometriai formákat, álatokat, növényeket és emberalakokat ábrázol. A templom kórusánál a mozaikpadlóban az építést finanszírozó két helyi előkelőség Theodor és Georgiász képmása és felirata látható. A [[611]]-ben épült Genesius püspök temploma volt az utolsó keresztény épület, amelyet Geraszában emeltek.<ref>{{ name="Opcit|n=Jordánia|o=74}}<"/ref>
 
=== A Katedrális ===
A Katedrálist, Gerasza legkorábbi<ref>{{Opcit|n= Jordan, History, arts and ruins |o=37}}</ref> keresztény épületét a Cardo mellett az egykori [[Dionüszosz]] templom helyén építették 365-ben. Lépcsősora ma is monumentális hatást kelt, bejáratát domborművekkel és korintoszi oszlopokkal díszítették. A háromhajós [[apszis]]os épület rossz állapotban maradt fenn, csak díszes kapuja áll és alaprajza vehető ki. Építéséhez teljes egészében a korábbi római templomok épületelemeit használták fel.<ref>{{ name="Opcit|n=Jerash|o=29}}<"/ref> Eredetileg háromhajós templom volt félköríves apszissal, a [[főhajó]]t a [[mellékhajó]]tól tizenkét korintoszi oszlop választotta el. Keleti falához illesztve egy [[Szűz Mária|Szűz Máriának]] szentelt kápolna található, melyet az [[5. század]]ban emeltek. A Katedrális mögötti udvar valamikor az épület előcsarnoka lehetett ahonnan három kapun keresztül jutottak be a templomba. Az udvarban, amelyet négyszögletes rózsaszínű homokkővel borítottak állt a [[püspök]] kőtrónusa és egy medence.<ref>{{Opcit|n=Jordánia|o=76}}</ref>
 
=== Az omajjád mecset ===
Az Artemisz templom kapuépülete előtt az út baloldalán találhatjuk a 8. században épült omajjád mecset romjait. Az épületet egy római ház előcsarnokába emelték, érdekessége, hogy mihrábját egy korábbi díszítőfülkéből alakították ki.
 
=== Az Északi színház ===
Az i. sz. [[164]]-ben felavatott épületet a 3. században [[222]] körül kibővítették és egészen a 6. századig használták. A nézőtér minden sorát egy istenségnek ajánlották. Az ülőhelyek nagy részét egy törzs nevével jelölték meg,<ref>{{ name="Opcit|n=Jordánia|o=75}}<"/ref> ami egyedülálló jelenség a Római Birodalom keleti provinciáiban.<ref name="Opcit|n=Jerash|o=28">{{Opcit|n=Jerash|o=28}}</ref> A legalsó sor ülőhelyeire a városi tanácsban szavazati joggal rendelkezők nevét vésték.<ref>{{ name="Opcit|n=Jerash|o=28}}<"/ref> A színház fedett volt, és eleinte elsősorban tanácskozások színhelyének és találkozási helynek használták. A nézőtere két részből áll, az alsó részen tizennégy, a felső részen a 3. századi bővítéskor nyolc sor ülőhelyet alakítottak ki. A felső sorokat öt fedett folyosón keresztül érthették el. A színház befogadóképessége ezerhatszáz fő körül lehetett.<ref>{{Opcit|n= Jerash, the heritage of past cultures |o=59}}</ref> Később a színház területét az Artemisz-templomhoz hasonlóan fazekasműhelyként hasznosították. A színház szerkezete egy 6. századi földrengéskor súlyosan károsodott, ezenkívül számos oszlopát és épületelemét felhasználták a keresztény templomok építésénél.
 
=== Az Északi kapu ===
Az Északi kaput Traianus uralkodása alatt i. sz. [[115]] körül emelték egy korábbi kapu maradványaira. A munkálatokat Claudius Severus irányította, aki a [[Pella|Pellából]] Geraszába vezető út megépítésének is a felelőse volt.<ref name="Opcit|n=Jerash|o=27">{{Opcit|n=Jerash|o=27}}</ref> A két nyugati kapuhoz hasonlóan egy íve van, melynek magassága 9 szélessége 5,4 méter.<ref>{{ name="Opcit|n=Jerash|o=27}}<"/ref> Az ív kétoldalán egyszerű talapzatú féloszlopok között két-két fülkét alakítottak ki, ahova szobrokat helyeztek el. Az ív fölötti felirat a kapu építésének idejét és körülményeit írja le. A kapu szerkezete aszimetrikus, nyugati oldala szélesebb, mint a keleti. Ez azért van mert a Cardót itt kötötték össze a Pellából Geraszába vezető úttal.<ref>{{Opcit|n= Jordan, History, arts and ruins |o=43}}</ref>
 
== Jegyzetek ==
{{Források}}
 
== Források ==
* {{cite book|first=Jerash|last=|title=Jerash|publisher=Casa Editrice Bonechi|year=2010|id= ISBN 88-8029-727-9|}}
* {{cite book|first=Jerash, the heritage of past cultures|last=|title= Jerash, the heritage of past cultures |publisher= Casa Editrice Plurigraf|year=2000|id= ISBN 88-7280-193-1|}}
* {{cite book|first= Art an History of Jordan|last=|title=Art and History of Jordan|publisher= Casa Editrice Bonechi|year=2010|id= ISBN 88-476-2010-0|}}
* {{cite book|first= Jordan, History, arts and ruins |last= |title= Jordan, History, arts and ruins |publisher= Al-Ulama|year=2009 |id= |}}
* {{cite book|first=Jordánia|last=|title=Jordánia, Útikalauz a nagyvilágba|publisher= Merhavia könyvkiadó |year=2004|id=ISBN 963-9172-56-1 |}}
* {{cite book|first= A Szentföld |last= |title= A Szentföld|publisher=Officina 96 Kiadó|year=2006|id=ISBN 963-9026-64-6 |}}
 
== Külső hivatkozások ==
 
==Külső hivatkozások==
{{commons|Category:Jerash}}
* http://www.atlastours.net/jordan/jerash.html
* http://www.sacred-destinations.com/jordan/jerash
* http://www.jordanjubilee.com/gallery/photosjer.htm
* http://www.middleeast.com/jerash.htm
* http://www.pbase.com/mansour_mouasher/jerash
* http://www.bibleplaces.com/gerasa.htm
* http://www.focusmm.com/jordan/jo_jrash.htm
* http://meltingpot.fortunecity.com/oregon/639/jerash.htm
 
{{portál|ókor||Ókori Róma| }}
 
[[Kategória:Ókor ]]
[[Kategória:A Római Birodalom városai ]]
[[Kategória:A világörökségi javaslati listán szereplő helyszínek ]]
[[Kategória:Jordánia települései ]]
 
[[Kategória:Ókor ]]
[[Kategória:A Római Birodalom városai ]]
[[Kategória:A világörökségi javaslati listán szereplő helyszínek ]]
[[Kategória:Jordánia települései ]]
 
[[en:Jerash]]
116 ⟶ 114 sor:
[[es:Gerasa]]
[[fa:جرش]]
[[fi:Jerash]]
[[fr:Jerash]]
[[it:Jerash]]
[[he:ג'רש]]
[[nlit:Jerash]]
[[ja:ジェラシュ]]
[[itnl:Jerash]]
[[no:Gerasa]]
[[pl:Dżarasz]]
[[pt:Gérasa]]
[[ru:Джараш]]
[[fi:Jerash]]
[[sv:Jerash, Jordanien]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Dzseras