„Rinocérosz (Dürer metszete)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a kisebb formai javítások |
||
16. sor:
Dürer maga soha nem látta az állatot, ami a [[Római Birodalom|római idők]] óta az első élő példány volt [[Európa|Európában]]. 1515-ben [[I. Mánuel portugál király]] az orrszarvút [[X. Leó pápa|X. Leó pápának]] ajándékozta, de az a szállítás közben történt hajótörésben elpusztult. Eleven orrszavút nem is láthattak többet Európában, amíg 1577-ben egy újabb orrszarvú nem érkezett Indiából [[Sebestyén portugál király]] udvarába. Ezt később [[II. Fülöp spanyol király]] örökölte meg, 1580 körül.<ref name="ReferenceA">{{Opcit|név = Clarke, T. H. | cím = The Rhinoceros from Dürer to Stubbs: 1515–1799 | oldal = }}</ref><ref>Madridban utcát neveztek el erről az ''Abadá''ról (rinó portugálul), „akinek” szintén mozgalmas élete volt: [http://callesdemadrid.blogspot.com/2006/11/abada-calle-de-la.html]. [http://foros.hispavista.com/cafe_del_congreso/9062/658283/m/curiosidades-historicas/] {{sp}}</ref>
Dürer metszete nem egészen pontos ábrázolása egy rinocérosznak. Az állatot kemény páncéllal borítva ábrázolja, egy kis csavart szarvat is elhelyez a nyaktőre, valamint a lábait pikkelyekkel fedi. Ezek a vonások nem találhatók meg egy valódi orrszarvún. Ennek ellenére Dürer metszete nagyon népszerű lett Európában, és rengeteg másolat készült róla az elkövetkező három évszázad során. Egészen a [[18. század]] végéig az orrszarvú hiteles ábrázolásának tekintették, de aztán az Európában, az 1740-es és az 1750-es években körbeutaztatott Clara nevű orrszarvúról készült hitelesebb ábrázolások háttérbe szorították. Ennek ellenére Dürer munkájáról azt tartották, hogy „talán egyetlen más állatábrázolás sem gyakorolt ilyen mély hatást a művészetekre”.<ref name="ReferenceB">{{Opcit|név = Clarke, T. H. | cím = The Rhinoceros from Dürer to Stubbs: 1515–1799 | oldal = 20 }}</ref>
== A rinocérosz ==
52. sor:
A metszet német nyelvű felirata, nagyrészt Plinius nyomán, magyarul a következő:<ref name=plinius/>
{{cquote|1513[sic] május elsején Portugália hatalmas királya, Lisszaboni Mánuel hozta ezt az állatot Indiából, amit rinocérosznak hívnak. Ez egy pontos ábrázolás. A színe a pettyes teknősbékáé.<ref>{{Opcit|név = Bedini S. | cím = The Pope's Elephant | oldal = }}</ref> és csaknem teljesen vastag pikkelyek borítják. Mérete az elefánté, de lábai rövidebbek, és szinte sérthetetlen. Erős, hegyes szarva van az orrán, amit köveken élez. Az elefánt halálos ellensége. Az elefánt fél a rinocérosztól, mert az, ha találkoznak, a mellső lábai között támad neki és felhasítja a gyomrát, ami ellen az elefánt nem tud védekezni. A rinocérosz olyan jól páncélozott, hogy az elefánt nem tud kárt tenni benne. Azt is mondják, hogy a rinocérosz gyors, heves és ravasz.<ref
[[Fájl:Indian Rhinoceros cropped mirrored.jpg|bélyegkép|balra|220px|Az [[indiai orrszarvú]] bőrredői közel állnak a Dürer által rajzolt páncélokhoz]]
92. sor:
* [http://vektordb.lafkon.net/2005/LAFKON_050709--rhinob.pdf''Vector Graphic Adaption of Dürer's Rhinoceros''] PDF fájl [http://www.lafkon.net LAFKON] (creative commons licence)
* [http://www.britishmuseum.org/research/search_the_collection_database/search_object_details.aspx?objectid=1344252&partid=1&searchText=PPA46371&fromADBC=ad&toADBC=ad&numpages=10&orig=%2fresearch%2fsearch_the_collection_database.aspx¤tPage=1 A Rinocérosz a [[British Museum]] gyűjteményében, regisztrációs szám: 1895,0122.714.]
{{kiemelt}}▼
[[Kategória:Orrszarvúfélék]]
[[Kategória:Műalkotások]]
▲{{kiemelt}}
{{Link FA|en}}
107. sor:
{{Link FA|he}}
{{Link FA|vi}}
[[en:Dürer's Rhinoceros]]
[[ca:Rinoceront de Dürer]]
| |||