„Sajtószabadság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a új kulcs a(z) Sajtószabadság kategóriához: " " (a HotCattel)
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
8. sor:
 
== Különbségek a sajtószabadság értelmezésében ==
Különböző országokban különböző azoknak az intézkedéseknek illetve magatartásoknak a köre, amelyeket a sajtószabadsággal összeegyeztethetőnek tekintenek. A szabad sajtójú országokban sem abszolút a sajtó szabadsága.
 
Egyébként szabad sajtóval rendelkező országokban is akadnak olyan vélemények, amelyeknek a sajtóban való hangoztatása nem megengedett. Az [[Európai Unió]] számos országában tilos például a [[holokauszttagadás]], vagyis annak a véleménynek a hangoztatása, hogy a [[holokauszt]] nem történt meg, vagy ha meg is történt, mértéke kisebb volt, mint amit a történészek többsége valósnak tart. Az Egyesült Államokban elképzelhetetlennek tűnik a sajtószabadság ilyen irányú korlátozása. Litvániával együtt Magyarország is korlátozza az „önkényuralmi jelképek”, köztük a [[sarló és kalapács]] ábrázolását a sajtóban, miközben ez a szimbólum a szomszédos [[Ausztria címere|Ausztriában a címer része]]. A magyar választási törvény <ref>[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700100.TV#pr249 1997. évi C. törvény a választási eljárásról, 40–41. §]</ref> „[[kampánycsend]]” címén tiltja azt, hogy a sajtó politikai véleményeket fogalmazzon meg illetve ilyenekről tudósítson a választás napján, a szavazás befejeztéig. Ezzel szemben más demokráciák gyakorlatában nem megengedett a politikai véleménnyilvánítás ilyen jellegű korlátozása.
16. sor:
A legtöbb fejlett demokratikus hagyományokkal rendelkező országban nem tekintik állami feladatnak a hírlapok megjelentetését, és visszásnak tűnne az, ha a kormány vagy a hatalmon lévő párt újságot jelentetne meg (az ilyen sajtótermék nem számítana szabadnak és függetlennek). Ezzel szemben Kínában például a hatalmat gyakorló [[Kínai Kommunista Párt]] négymilliós példányszámú napilapot jelentet meg.<ref>{{cite web |url=http://english.people.com.cn/90827/90828/index.html|accessdate=2010-12-26|title=About Us -- English -- People's Daily Online|publisher=People's Daily Online|language=angol}}</ref>
 
Számos országban, köztük a szabad sajtójúakban is elfogadott az, hogy televízió- illetve rádióadót tartson fenn az állam úgy, hogy ennek működését részben vagy egészben közpénzből finanszírozza. Nyilvánvaló ebben a konstrukcióban annak a veszélye, hogy a mindenkori hatalom megkísérelheti meghatározni, hogy mi szerepeljen az ilyen adók műsorán. Ennek a veszélynek a realitása széles határok között változik. Észak-Koreában a hatalom teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja az elektronikus sajtót. <ref name="nork" /> Magyarországon az új sajtótörvény tételesen meghatározza, hogy a közszolgálati média műsora milyen jellegű tartalmat milyen minimális időkeretben köteles sugározni, maguk a közszolgálati adók pedig a politikai pártok által megválasztott kuratórium felügyelete alatt állnak, de a műsorszerkesztés jelenleg nem áll a kormány közvetlen irányítása alatt. Az Egyesült Államokban az állam befolyása a közszolgálati médiára meglehetősen kicsi: az adók jórészt közadakozásból és privát adományokból tartják fenn magukat, az állami finanszírozás aránya tíz százalék alatt van. Időről időre felmerül az a törekvés is, hogy az állam teljesen vonuljon ki a közszolgálati adók finanszírozásából.<ref>[http://news.yahoo.com/s/yblog_upshot/20101022/cm_yblog_upshot/conservatives-call-to-defund-npr-after-williams-firing Conservatives call to defund NPR after Williams’ firing]</ref>
 
Decentralizált fomájánál fogva az internet az egyik legnehezebben korlátozható része a sajtónak. A fejlett demokráciájú országokban az internetes sajtótermékek a nyomtatott sajtóhoz hasonló, vagy annál enyhébb korlátozás alá esnek, de Észak-Koreában például szinte teljesen lehetetlen az internet elérése<ref name="nork" />, Kínában pedig komoly cenzúra tárgya az internet.<ref>[http://topics.nytimes.com/topics/news/international/countriesandterritories/china/internet_censorship/index.html Internet Censorship in China] [[The New York Times]]</ref>
 
== A sajtószabadság korlátozásának módszerei ==
A hatalomnak számos módszere van arra, hogy a sajtó szabadságát korlátozza. A legnyilvánvalóbb módszer a direkt cenzúra, amikor a sajtótermékek tartalma közvetlen állami ellenőrzés alatt van.<ref name="nork"/><ref>[http://en.rsf.org/predator-alexander-lukashenko,37261.html Alexander Lukashenko - Belarus President] Reporters sans frontières</ref><ref>[http://en.rsf.org/spip.php?page=predateur&id_article=37206 Raúl Castro - Cuba President of the Council of State and Council of Ministers] Reporters sans frontières</ref><ref>[http://en.rsf.org/predator-hu-jintao,37289.html Hu Jintao - China President] Reporters sans frontières</ref> A sajtószabadság csorbulhat úgy is, hogy az újságírókat megfélemlítik, bántalmazzák, esetleg meg is ölik a hatalom saját erőszakszervezetei, vagy a hatalomhoz közelálló erőszakos csoportosulások.<ref>[http://en.rsf.org/predator-ramzan-kadyrov,37271.html Ramzan Kadyrov - Russia President of Republic of Chechnya] Reporters sans frontières</ref> Előfordulhat, hogy az újságírók megfélemlítését nem a hatalom, hanem éppen a hatalommal szemben álló politikai vagy bűnügyi szervezetek végzik.<ref>[http://en.rsf.org/predator-eta,37263.html ETA - Spain Terrorist organisation] Reporters sans frontières</ref><ref>[http://en.rsf.org/predator-organised-crime,37265.html Organised crime - Italy] Reporters sans frontières</ref>
President] Reporters sans frontières</ref><ref>[http://en.rsf.org/spip.php?page=predateur&id_article=37206 Raúl Castro - Cuba President of the Council of State and Council of Ministers] Reporters sans frontières</ref><ref>[http://en.rsf.org/predator-hu-jintao,37289.html Hu Jintao - China President] Reporters sans frontières</ref> A sajtószabadság csorbulhat úgy is, hogy az újságírókat megfélemlítik, bántalmazzák, esetleg meg is ölik a hatalom saját erőszakszervezetei, vagy a hatalomhoz közelálló erőszakos csoportosulások.<ref>[http://en.rsf.org/predator-ramzan-kadyrov,37271.html Ramzan Kadyrov - Russia President of Republic of Chechnya] Reporters sans frontières</ref> Előfordulhat, hogy az újságírók megfélemlítését nem a hatalom, hanem éppen a hatalommal szemben álló politikai vagy bűnügyi szervezetek végzik.<ref>[http://en.rsf.org/predator-eta,37263.html ETA - Spain Terrorist organisation] Reporters sans frontières</ref><ref>[http://en.rsf.org/predator-organised-crime,37265.html Organised crime - Italy] Reporters sans frontières</ref>
 
== Nemzetközi rangsorok ==
Két független és pártsemleges nemzetközi szervezet is foglalkozik azzal, hogy a világ országait rangsorolja a sajtószabadság mértéke alapján.
 
[[Fájl:2009 Freedom of the Press Freedom House map.svg|bélyegkép|A világ országai a Freedom House 2009-es sajtószabadság-rangsorában. Zöld szín jelzi a szabad, sárga a részben szabad, piros pedig a nem szabad sajtót]]
A washingtoni székhelyű [[Freedom House]] évenként megjelenő ''Freedom of the Press'' (Sajtószabadság) című jelentésében számszerű indexszel jellemzi az egyes országok sajtójának szabadságát. A szervezet 0 és 100 közötti sajtószabadság-indexe annál alacsonyabb, minél szabadabb egy ország sajtója. Az index három komponensből áll. Az első a sajtó működésének jogi környezetét értékeli, a második a politikai környezetet, a harmadik pedig a gazdasági környezetet. Ha egy ország indexe 30-nál nem magasabb, akkor ott a sajtó szabadnak minősül, a 31 és 60 közötti indexű országok sajtója részben szabad, míg a 60 fölötti index a sajtószabadság hiányát jelzi.<ref name="Freedom Of The Press: Methodology">{{cite web |url=http://www.freedomhouse.org/template.cfm?page=350&ana_page=348&year=2008 |accessdate=2010-12-25|title=Freedom Of The Press: Methodology|publisher= FreedomHouse}}</ref>. 2009-ben a legalacsonyabb (legkedvezőbb) 9-es (jogi: 1, politikai: 4, gazdasági: 4) indexet [[Izland]] érte el. Magyarország sajtószabadság-indexe 21 volt (jogi: 5, politikai: 9, gazdasági: 7), jelezve, hogy a magyar sajtó ebben az évben szabad volt. A legkedvezőtlenebb, 98-as pontszámot (jogi: 30, politikai: 39, gazdasági: 29) [[Észak-Korea]] kapta.<ref>{{cite web |url=http://www.freedomhouse.org/template.cfm?page=350&ana_page=348&year=2008 |accessdate=2010-12-25|titlename="Freedom Of The Press: Methodology|publisher= FreedomHouse}}<"/ref>
 
A párizsi központú Riporterek Határok Nélkül (Reporters sans frontières) szintén évenként értékeli az egyes országok sajtójának szabadságát, és 43 kritérium alapján éves indexet állít össze minden országról. Az index tükrözi az újságírók fizikai fenyegetettségét, a sajtóra vonatkozó jogi korlátokat, valamint azt, hogy akik a sajtó képviselőit zaklatják, milyen mértékben élveznek büntetlenséget. Az index méri az öncenzúrát és a sajtóra nehezedő gazdasági nyomást is.<ref>{{cite web |url=http://en.rsf.org/IMG/pdf/methodology.pdf|accessdate=2010-12-26|title=Worldwide Press Freedom Index 2010: How the index was compiled|publisher= Reporters sans frontières}}</ref> Az alacsonyabb számszerű érték nagyobb, a magasabb kisebb sajtószabadságra utal. A 2010 szeptemberében véget ért egyéves időszakot értékelő rangsorban 0 ponttal holtversenyben az első helyen áll [[Finnország]], [[Norvégia]], [[Svédország]], Izland, [[Hollandia]] és [[Svájc]]. Magyarország 7,5 ponttal, [[Csehország]]gal holtversenyben a 23. helyen áll. A rangsort 104,75 ponttal Észak-Korea és 105 ponttal [[Eritrea]] zárja.<ref>{{cite web |url=http://en.rsf.org/spip.php?page=classement&id_rubrique=1034|accessdate=2010-12-26|title=Worldwide Press Freedom Index 2010|publisher= Reporters sans frontières}}</ref>
 
 
 
== Források ==
{{források}}
 
[[en:Freedom of the press]]
 
[[Kategória:Emberi jogok]]
[[Kategória:Sajtószabadság| ]]
 
[[en:Freedom of the press]]