„Hermann Oberth” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kategória:Nagyszebeniek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
kis kieg. a megadott forrásból |
||
5. sor:
Szülei Julius Oberth sebészorvos és Valerie, [[Friedrich Krasser]] lánya voltak. Két éves kora körül a család [[Segesvár]]ra költözött, itt járt az ifjú Hermann gimnáziumba. 11 éves kora körül Oberthet annyira lenyűgözte [[Jules Verne]] ''Utazás a Holdba'' című regénye, hogy szinte kívülről megtanulta. 14 éves diákként Verne hatására megépítette az első rakétamodelljét. Fiatalkori kísérletei során önállóan jutott el a többlépcsős rakéta elvéhez, de ebben az időben hiányoztak az eszközei az ötlet kidolgozásához, így csak elméletben foglalkozott vele.
[[1912]]-től Oberth orvosi tanulmányokat folytatott a [[münchen]]i egyetem orvosi karán, majd az [[első világháború]]ban katonaorvosként vett részt. Később Oberth azt mondta, hogy a legfontosabb dolog, amit megértett ebből a tapasztalatból az volt, hogy nem akar orvos lenni. A háború után Németországban maradt – szülővárosa ekkor már Romániához tartozott – és folytatta egyetemi tanulmányait, de ezúttal már a fizika területén. 1917-ben kidolgozta egy 25 méter magas, alkohollal hajtott ballisztikai rakéta tervét, amelyet soha nem építettek meg és a terv sem maradt fenn. 1919 tavaszától matamatikát, fizikát és kémiát tanult, előbb a [[kolozsvár]]i, majd a [[münchen]]i, [[göttingen]]i és [[heidelberg]]i egyetemen.
[[1922]]-ben a rakétatudományról szóló doktori értekezését visszautasították, mint
Űrhajózási Társaság (VfR) nevű civil egyesülés első elnökeként tevékenykedett.<ref>[http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-harmadik-birodalom-hagyateka István Gordon: A Harmadik Birodalom hagyatéka (Beszélő)]</ref>
15. sor:
1929 őszén Oberth elindította az első folyékony üzemanyagú rakétáját. A kísérletben tanítványai, a berlini műszaki egyetem hallgatói segítették, köztük [[Wernher von Braun]] is.
[[1938]]-ban az Oberth család elhagyta Nagyszebent. Oberth maga a [[bécs]]i műszaki főiskolához került, majd a [[drezda]]i műszaki főiskolára. [[1941]] és [[1943]] között Oberth a [[peenemünde]]i bázison dolgozott, ahol részt vett a [[V–2]] rakéta kifejlesztésében. A V–2 projektet elhagyva Wittenberg mellett dolgozott egy légelhárító rakéta
[[1950]]-ben továbbment [[Olaszország]]ba, ahol az olasz hadsereg számára ugyanazt a légelhárító rakéta tervet folytatta. [[1953]]-ban visszatért Feuchtba és kiadta ''Menschen im Weltraum'' ''(Emberek a világűrben)'' című könyvét, amelyben leírta az elgondolásait az űrben elhelyezett reflektor-teleszkóppal, űrállomással, elektromos űrhajóval és űröltözetekkel kapcsolatban.
38. sor:
* A [[Star Trek]] III. részében megjelent az ''Oberth''-osztályú csillaghajó.
* Medgyesen Hermann Oberth egykori lakhelyén múzeum működik.
* {{cite web | author = Karl Röttel | title = Hermann Oberth | url = http://www.ostdeutsche-biographie.de/oberhe94.htm | language = német | accessdate= 2009-07-12}}▼
== Jegyzetek ==
{{források}}
==Felhasznált források==
* {{CitLib | capaut = Karl-Heinz Ingenhaag | cap = Oberth, Hermann Julius | tit = Neue Deutsche Biographie 19 | ann = 1998 | pag = 400-402 | url = http://www.deutsche-biographie.de/pnd118589229.html }}
▲* {{cite web | author = Karl Röttel | title = Hermann Oberth | url = http://www.ostdeutsche-biographie.de/oberhe94.htm | language = német | accessdate= 2009-07-12}}
== Külső hivatkozások ==
|