„Kérgestest” változatai közötti eltérés

Alakjáról legjobban az agyvelő nyílirányú középmetszetén tájékozódhatunk. Gyengén felfelé domború középső részét törzsöknek, ''(truncus corporis callosi)'', nevezzük. Elülső vége térdalakúan lefelé hajlik, ''(genu corpus callosi)'', majd ékalakúan megkeskenyedik, ez az ormány, ''(rostrum)'', s végül csaknem vízszintesen hátrahúzódó vékony fehér lemezbe, a ''(lamina rostralis)'' megy át. Ez a commissura anteriorhoz nő oda elölről, s ennek alsó szélénél tompaszögű megtöréssel a merőleges szürke határlemezbe, (lamina terminalis) megy át. Hátul a kérgestest bunkós megvastagodással, a szíjjal, (splenium) végződik, ennek egy kis végső szárnya, a pars reflexa splenii, előrecsapott rákfarokhoz hasonlóan előregörbül s a splenium alsó felszínéhez forrad oda.

Felső felszínén egyfelől harántcsíkolatot látni, ''(striae transversae)'' másfelől két keskeny hosszanti csíkot, medialist és lateralist. A két medialis csík, striae longitudinales mediales s. Lancisi-i<ref>Lancisi, G. M., olasz anatomus, 1654-1720</ref> egymáshoz közel a középvonal mellett, keskeny barázdát közrefogva fut; a kérgestest térdén széttérnek (divergálnak), s a rostrumon összeolvadnak az oldalsó csíkkal ''(stria longitudinalis lateralis)''. Az utóbbit rejtett csíknak, ''(stria obtecta)'' is nevezik, mert a kérgestestet a féltekék medialis felszínétől elválasztó barázda, a ''(sulcus corporis callosi)'' mélyében rejtőzik el. Ez stria szürkeállományból áll: csökevényes tekervény. A két stria egybeolvadásából keletkező szürke csík elhagyva a genut, a kérges test alatti tekervénybe ''(gyrus subcallosus)'' megy át<ref>lásd: [[rhinencephalon]]</ref>. Hátul hasonlóak a viszonyok, bár itt igen nagy variabilitás figyelhető meg. A két csík itt is egyesül a spleniumon s ezt megkerülve és elhagyva, a halántékkaréj oldalának vékony, csökevényes tekervényébe, ''(gyrus fasciolaris- vagy fasciola cinerea)'' megy át. De az átmenet nem mindig törvényszerű; gyakran csak egymás mellé helyezkedik a spleniumon túl az egyiknek a vége s a másiknak a kezdete. A medialis és lateralis csík voltaképen nem egyéb, mint megvastagodása annak az igen vékony, összefüggő szürke rétegnek, ''(induseum griseum)'', amely a kérgestest felső felszínét vonja be; e réteg oly keskeny, hogy a kérges test fehér színét nem csökkenti, csak [[mikroszkóp]]pal mutatható ki. A stria medialis idegsejteken kívül hosszanti rostköteget is tartalmaz. A sulcus corporis callosi az embryo fissura hippocampijának felel meg, a kifejlődött agyvelőn a halántékkaréj hasonnevű barázdájában folytatódik.

 

== Felépítés ==

 

== Nomenclatura ==