„Faalj” változatai közötti eltérés

 

A '''faalj''' (a köznyelvben '''talpfa''') a legrégebbi és legáltalánosabban használt fajtája a vasúti keresztaljaknak, amelyekre a vasúti [[sín]]eket erősítik.

 

 

A megfelelően kiszáradt farönkökből éles vagy tompított élű, hasáb alakú gerendákat vágnak. A faaljak hosszát elsősorban a beépítés helyén lévő vágány jellege határozza meg. Normál [[nyomtávolság]]ú folyópályákba főként 2,60 m hosszú aljakat, de kisebb terhelésű vonalakon akár 2,40 m hosszú talpfákat is beépítenek. [[Kisvasút|Keskeny nyomtávolságú vasutakon]] 1,50  vagy még ennél is rövidebb talpfákat használnak.

 

[[Kitérő]]kbe régebben főleg faaljakat építettek, amelyek egy része normálméretű (2,60 m), nagyobb részben azonban változó hosszúságú speciális aljak, amelyeket közkeletű elnevezéssel ''váltófának'' hívnak. Méretük egyszerű és átszelési kitérők esetében 2,80 m-től 4,40 m-ig terjed, viszont [[vágánykapcsolatok]]ban előfordul ezeknél jóval nagyobb, négynél több sínszálat alátámasztó, akár 5,40 m hosszúságú faalj is. A szabályos kitérőaljakat 20 centiméterenként változó hosszban fűrészelik.

 

A kártevők és gombák ellen a faaljakat védeni kell. A faanyagot gombapusztító anyagokkal telítik, így az alj a pályában jóval több időt tölthet, akár 30-35&nbsp;évet is.<!-- !!! telítő anyag + telítés – segítség kellene !!! -->

 

Előnye a [[vasbetonalj]]akkal szemben a nagyobb rugalmasság, a kisebb tömeg miatt a könnyebb szállítás és rakodás. A faalj könnyen megmunkálható, például rövidíthető egymáshoz közel épített kitérők esetén, vagy kapacsolható átmeneti aljak vagy hídfák készítésénél.

 

Hátránya a rövid élettartam, a telítés ellenére korhadásra és gombásodásra érzékeny, gyúlékony, valamint a fában szegény országokban magas az ára. Magyarországon a normál talpfa ára mintegy kétszerese a vasbetonaljénak. Jelenleg érvényes előírások szerint hézagmentesített felépítmény nem alakítható ki faaljakkal, így csak hevederes pályába építhetők be, a maximálisan engedélyezett sebesség 80&nbsp;km/h lehet rajtuk.{{forrás}}

 

*[[Megyeri Jenő]]: Vasútépítéstan, Műegyetemi Kiadó, 1997, ISBN 963 420 518 6

 

[[Kategória:Vasúti közlekedés]]