„Tiszaásvány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: I. Lipót –> I. Lipót magyar király |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Csap –> Csap (település) |
||
19. sor:
== Fekvése ==
A [[Latorca]] és a [[Tisza]] között, [[Csap (település)|Csaptól]]
A település mellett halad el a [[Munkács]]–[[Csap (település)|Csap]]–[[Ungvár]] vasútvonal. A helység megközelíthető a [[Beregszász]]–[[Nagydobrony]]–[[Csap (település)|Csap]]-[[Ungvár]] országúton is. Szomszédos települések [[Csarondahát]] ''(Червоне)'', [[Csap (település)|Csap]] (Чоп), [[Eszeny]] ''(Есень)''.
A település [[1000]]-től [[1920]]-ig, majd [[1938]]-tól [[1944]]-ig [[Magyarország]]hoz tartozott ([[Ung vármegye]]), [[1920]]-[[1938]] között a [[Csehszlovákia|csehszlovák]] [[Podkarpadska Rus]], [[1945]]-től [[Kárpátalja]] része. A település körüli földeket őserdők borították az [[1850]]-es évekig, amikortól is fokozatosan kiírtották azokat.
43. sor:
== Története ==
A [[Gutkeled nemzetség]] szerzeményi birtoka. A falu keletkezéséről egy monda is megemlékezik:
:''Állítólag a király egyszer erre utazott, és rákiáltott kocsisára: „Csapj közzé, fiam, Salamon, mert ittragadunk ebbe az ásványba!” Nos ez a királyi mondás három falunak adta nevét. Ezek a falvak: [[Csap (település)|Csap]], [[Tiszasalamon|Salamon]] és Ásvány.''
[[1282]]-ig a [[Gutkeled nemzetség]] tagjai voltak tulajdonosok a helységben, mikor a leszármazott Bacskayak birtoka idegen kézre került. [[1286]]-ban Bacskay András Baksa Tamásnak adta Ásvány falut. [[1329]]-ben az Eszenyieké lett.
61. sor:
[[1944]]-ben a sztálinisták 53 férfit hurcoltak el a településről az úgynevezett „[[malenykij robot]]” során, köztük négy 17 évest, azaz kiskorút. Közülük 19-en soha nem tértek haza családjukhoz.
[[1945]]. [[június 29.|június 29-e]] után az [[Ukrán SZSZK]]-hoz csatolták Tiszaásványt is a [[szovjet–csehszlovák szerződés]] értelmében, akárcsak [[Csap (település)|Csapot]]
[[1948]]-ban végbement a föld [[kollektivizáció]]ja. Létrehozták a Micsurin [[kolhoz]]t. [[1950]]-ben egyesült a csapi Győzelem [[kolhoz]]zal, végül mindazokat a földeket, amelyek a település környékén voltak az eszenyi Avangard [[kolhoz]] kapta meg. Az itteniek jelentős része már akkor is a vasútnál, valamint [[Csap (település)|Csap]] és [[Ungvár]] iparvállalatainál dolgozott. Ekkor a falu neve Mineralne volt. [[1991]]. [[november 25.|november 25-én]] a területi tanács elnöksége határozatot hozott, melyben visszaállították a község eredeti nevét – Tiszaásvány. [[1991]]-től a független [[Ukrajna]] része.
Jelenleg könyvtára, orvosi rendelője helyben. Néhány évvel ezelőtt korszerű üzemanyag-állomást építettek a település határában. Kultúrháza 200 férőhelyes, általános iskolájába 80 gyerek tanul, óvodájába 25 csöppség jár.
71. sor:
== Gazdasága ==
A tiszaásványiaknak a szovjet érában egy ideig önálló gazdaságuk volt, amelyet később az eszenyi Avangard Kolhozhoz csatoltak. Az itteniek jelentős része már akkor is a vasútnál – a közeli rendező és rakodó pályaudvaron –, valamint [[Csap (település)|Csap]] és [[Ungvár]] iparvállalatainál dolgozott. A kolhoz felbomlása után másfél hektárjával szétosztották a területet. Az itteni gazdák főként burgonyát, gabonaféléket termesztenek, jószágot tartanak. A helybéli gazdaasszonyok a fölösleges tejet, túrót, tejfelt a csapi piacon értékesítik. Az utóbbi években feljövőben a fóliás zöldségtermesztés. Néhány évvel ezelőtt tizenkét taggal megalakult a helyi gazdaszövetség. A településen kisebb fafeldolgozó üzem működik, ahol a házakra nyílászárókat készítenek. Az építőblokkokat gyártó műhely fél tucat dolgozót foglalkoztat. A községben közel fél tucat vegyesbolt, kávézó működik.
== Lásd még ==
| |||