„Jón Arason” változatai közötti eltérés

Szegény családba született. Édesapja korán meghalt, így kemény fizikai munkát végezve gyűjthetett csak össze annyi pénzt, hogy tanulni kezdhessen a [[Munkaþvera|munkaþverái]] kolostorban. [[1504]] körül szentelték fel. A közeli [[Hólar]] település püspöke, Gottskálk Nikulásson támogatásával két [[Norvégia|norvég]] hittérítő misszión is részt vett, és befolyása egyre növekedett. [[1521]]-ben Gottskálk püspök halála után ő került az Izland északi feléért felelős püspöki székbe. Mivel az országban a [[cölibátus|papi nőtlenség]] sosem vált gyakorlattá, Jón családot alapított,. majd kétKét fiának és feleségének megélhetéséért mindent megtett.

A [[Martin Luther|lutheri]] [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] [[reformáció]] hatására [[Dánia]] szekularizálta a [[Norvégia|norvég]] katolikus templomok és kolostorok vagyonát és jövedelmeit, így átvette Norvégia irányítását, valamint kötelezővé tette az [[Ágostai hitvallás]]t. Izland a [[13. század]]tól kompromisszumosan a norvég érsekség alá tartozott, így a [[III. Keresztély]] dán király ugyan ezt követelte ettől az országtól is. A dél-izlandi püspökség behódolt, ám a Jón Arason vezette másikészaki éveken keresztül eredményesen ellenállt, ehhez a [[pápa (egyházfő)|pápa]] és [[V. Károly német-római császár]] segítségét is igénybe véve. [[1550]]-ben azonban árulás és fegyveres túlerő miatt Jón az ellenség kezére került. [[November 7]]-én két fiával együtt hazaárulás vádjával lefejezték a skálholti székesegyházban, ami azóta is üres.

Jón Arason mind egyházi, mind világi költeményei irodalmi jelentőséggel bírnak, kora egyik legkiemelkedőbb költője volt. Vallásos költeményei hagyományos és az új versformákat ötvözik, ezek némelyike még az évtizedekkel később megjelent lutheri gyűjteményekben is megjelentmegtalálható: ilyen például a ''Píslargátr'' (magyarul „Mártírsirámok”), vagy a ''Ljómur'' (magyarul „Sugarak”) című műve is. Legtöbbet idézett világi művei rövid, alkalmi négysoros gúnyversei, valamint ő alkotta a [[reneszánsz]] hatására az első izlandi [[fabula|állatverset]] is. A kutatóknéhány közül néhányan egyeskutató más szerzők neveivelnevével jelzett műveket is Jón Arasonnak tulajdonítanaktulajdonít.

Arason nevéhez fűződik az izlandi könyvnyomtatás elindítása, hiszen ő alapította az első nyomdát izlandi nyomdát, [[1529]] és [[1530]] között, így művelődéstörténeti jelentősége is kiemelkedő.