„II. Margit dán királynő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a zöld kékítése
bővítés
1. sor:
{{egyért2|II. Margit dán királynőről|II. Margit (egyértelműsítő lap)}}
 
{{Uralkodó infobox
| név = II. Margit
10 ⟶ 9 sor:
| koronázás dátuma =
| titulusai =
| teljes_név = Margrethe Alexandrine Þórhildur Ingrid<ref name=hmtheq>{{cite web |url=http://kongehuset.dk/publish.php?dogtag=k_en_fam_oue |title=HM The Queen of Denmark |accessdate=20110117 |publisher=The Danish Monarchy |language=angol}}
</ref>
| előd = [[IX. Frigyes dán király|IX. Frigyes]]
| utód =
21. sor:
| édesapa = [[IX. Frigyes dán király|IX. Frigyes]]
| édesanya = [[Ingrid dán királyné|Ingrid svéd királyi hercegnő]]
| születési dátum = [[1940]]. [[április 16.]] {{életkor-élő-dátummal|1940|4|16}}<ref name=hmtheq/>
| születési hely = {{Dánia}}, [[Koppenhága]], [[Amalienborg palota]]<ref name=hmtheq/>
| halálozási dátum =
| halálozási hely =
29. sor:
|}}
 
'''II. Margit''' ([[Dán nyelv{{dánul|dánul]]: ''Dronning Margrethe Alexandrine Þórhildur Ingrid''}}; [[Koppenhága]], [[1940]]. [[április 16.]]) [[Dánia uralkodóinak listája|Dánia királynője]] [[1972]]. [[január 14.|január 14-étől]] kezdveóta.
 
Margit hercegnő [[1940]]. [[április 16.|április 16-án]] született a [[koppenhága]]i [[Amalienborg palota|Amalienborg palotában]], [[IX. Frigyes dán király|Frigyes koronaherceg]] (a későbbi IX. Frigyes dán király) és [[Ingrid dán királyné|Svédországi Ingrid koronahercegné]] leányaként. Keresztelőjét [[1940]]. [[május 14.|május 14-én]] tartották. Mivel [[X. Keresztély dán király]] akkor [[Izland]] uralkodója is volt, a hercegnő izlandi nevet is kapott, a ''Þórhildur''t (az izlandi ábécé [[thorn]] betűje [Þ] az [[angol nyelv]] „th” betűkapcsolatának felel meg, és kiejteni is úgy kell, ahogy az angol nyelvben).
 
Margit hercegnő [[1940]]. [[április 16.|április 16-án]] született a [[koppenhága]]ikoppenhágai [[Amalienborg palota|Amalienborg palotában]], [[IX. Frigyes dán király|Frigyes koronahercegdán királyi herceg]] (a későbbi IX. Frigyes dán király) és [[Ingrid dán királyné|Svédországi Ingrid koronahercegnédán királyi hercegné]] (született svéd királyi hercegnő) leányaként. Keresztelőjét [[1940]].május 14-én tartották a haditengerészet templomában, a [[májusHolmens 14.Kirke|májusHolmens 14-énKirkében]].<ref tartották.name=hmtheq/> Mivel [[X. Keresztély dán király]] akkor [[Izland]] uralkodója is volt, a hercegnő izlandi nevet is kapott, a ''Þórhildur''t (az izlandi ábécé [[thorn]] betűje [Þ] az [[angol nyelv]] „th” betűkapcsolatának felel meg, és kiejteni is úgy kell, ahogy az angol nyelvben).
II. Margit hivatalos mottója: ''Isten segítsége, a nép szeretete, Dánia ereje''.
 
II. Margit hivatalos mottója: ''Isten segítsége, a nép szeretete, Dánia ereje''.<ref name=hmtheq/>
== Élete ==
 
== Pályafutása ==
Margit – bár a koronahercegnek (a későbbi királynak) legidősebb gyermeke volt – nem trónörökösnek született. Az [[1850-es évek]]ben elfogadott örökösödési törvények értelmében [[Dánia]] trónját csak férfiak foglalhatták el. Mivel Margitnak nem született fivére, a trón várományosa nagybátyja, [[Knud dán királyi herceg|Knud]] volt.
 
Az alkotmány módosítására tett kísérletek [[1947]]-ben kezdődtek, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Ingrid királynénak nem lehet több gyermeke. Ekkor Knud herceg, Margit nagybátyja volt a feltételezett trónörökös, ám IX. Frigyes és lányainak népszerűsége, valamint a dán nők kiemelkedő szerepe a mindennapokban sikeresen elindította a bonyolult módosítási folyamatot. Az előterjesztést az [[1950]]-es parlamenti választások miatt egymás után két kormánynak is el kellett ismernie, ezután pedig népszavazással is hitelesíteni kellett, amit [[1953]]. [[március 27.|március 27-én]] tartottak meg. Az új örökösödési törvény lehetővé tette a dán trón nőági öröklését is, hasonlóan az [[Egyesült Királyság]]ban alkalmazott modellhez. Ennek értelmében Margit hercegnő lett a trónörökös.<ref name=hmtheq/>
 
Margit [[1955]]. [[április 1.|április 1-jén]]jén konfirmált a [[Fredensborg palota|Fredensborg palotában]]. Tizennyolcadik születésnapján, [[1958]]. [[április 16.|április 16-án]]-án helyet kapott a [[Dán Államtanács]]ban, melynek ülésein a király távollétében ő elnökölt.<ref name=hmtheq/>
 
Tanulmányait a [[Koppenhágai EgyetemenEgyetem]]en kezdte meg, itt politológiát és filozófiát is tanult. [[1960]]-ban és [[1961]]-ben [[őskor]]i [[régészet]]re járt a [[Cambridge-i Egyetem]]en, 1961-1962-ben az [[Aarhusi Egyetem]]en, [[1963]]-ban a [[Sorbonne]]-on, [[1965]]-ben pedig a [[London School of Economics]]on [[politikatudomány]]t hallgatott. Fiatalként több [[közel-kelet]]i ásatáson is részt vett, és a hatvanas évek közepe táján körbeutazta a világot.<ref>Celler Tibor: ''A világ uralkodócsaládjai''; K.u.K. Kiadó, 2002; 52. oldal</ref> Később a Dán Királyi Légierőnél is szolgált.
 
[[1965]]-ben, [[London]]ban egy hivatalos vacsora során ismerkedett meg Henri de LabordéLaborde de Monpezat gróffal, egy francia diplomatával, akihez [[1967]]. [[június 10.|június 10-én]]-én, [[Koppenhága|Koppenhágában]] feleségül ment. Az esküvő hekyszíne a Holmens Kirke, a lakodalomé pedig a Fredensborg palota volt.<ref name=hmtheq/> Labordé de Monpezat az „Őfelsége Henrik, Dánia hercege” címet kapta meg, és hamar közkedvelt lett a dánok körében. Házasságukból két fiú született: a trónörökös [[Frigyes dán királyi herceg|Frigyes]] (Frederik André Henrik Christian) [[1968]]. [[május 26.|május 26-án]], [[Joakim dán herceg|Joakim]] (Joachim Holger Waldemar Christian) [[1969]]. [[június 7.|június 7-én]] született. A királynőnek négy unokája van: [[Keresztély dán herceg|Keresztély]], [[Miklós dán herceg|Miklós]], [[Félix dán herceg|Félix]] és [[Izabella dán hercegnő|Izabella]].
 
IX. Frigyes [[1972]]. [[január 14.|január 14-én]] halt meg. A hercegnő II. Margit néven még aznap trónra lépett, így ő lett Dánia második királynője, és az első, aki az új örökösödési törvény szerint lett uralkodó. A királynő hatalmas népszerűségnek örvend népe körében, és rendkívül sokoldalú személy. Miseruhákat és oltárterítőket hímez, postabélyegeket tervez, és [[J. R. R. Tolkien]] A Gyűrűk Ura című művéhez is készített illusztrációkat. A királynő gyakran utazik, a teleket általában [[Norvégia|Norvégiában]] tölti [[Szonja norvég királyné]] társaságában, nyaranként pedig [[Franciaország]]ban vagy a [[Fredensborg palota|Fredensborg palotában]] időzik. [[1987]]-ben látogatást tett [[Magyarország]]on is.<ref>Celler Tibor: ''A világ uralkodócsaládjai''; K.u.K. Kiadó, 2002; 54-56. oldal</ref>